Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-01 / 1. szám
Ml AZ ELSOSOKBA.N AZ. HOGY CÉLJA GYERMEKNEK HASZNOS, FINOM ELSŐRANGÚ SZOLID SZAKÜZLETÜNKBEN LAMPEL ÉS HEGYI 10 évi (egyházra itélfék az apáffalvai gyilkost, aki borzalmas kegyetlenséggel bosszúból leütötte haragosát A rablást szándékol a törvényszék nem látta belgazolinak (A Délmagyarország munkatársától.) Október 20-án éjjel borzalmas kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság történt Apátfalván. Varga Szenti Pál 22 éves legény az Antal-féle kocsmában iddogált. Itt kártyázott nagyobb társasággal Luczó János földműves is. £j fél után, amikor hazafelé tartoltak az emberek, Varga Szenti Pál megleste egy keriiés mögött Luczó Jánost és orvul megtámadva egy doronggal leütötte. A földrebukott emberre még több ütést mért és amikor meggyőződött, hogy nem mozdul, kiforgatta zsebeit és elvette Í0.25 pengőt tartalmazó pénztárcáját. A zsákmánnyal hazament, elrejtette a padláson és lefeküdt. Másnap azonban, amikor a holttestet megtalálták, elmenekült a községből. Napokon keresztül bujkált a falvak környékén. Végül is bátyja. Varga Sz?nti József vámőrkatona vette üldözőbe és fogta el a gyilkost, aki ellen az ügyészség rablással párosult szándékot emberölés büntttte miatt emelt vádat. Varga Szenti Pált csütörtökön vonta felelősségre a szegedi törvényszék Gőmflry-tanácsa-. A gyilkos drámai vallomás kertiében ismerte be bűnét, de tagadta, hogy meodni és kirabolni akarta volna Luczót. — Az eset előtt három hónappal a Takács-vendéglőben Luczó János többször arcul ütött. Ezt nem felejtettem el neki és mindénáron busszut akartam állani. Meglestem Luczót és ráütöttem a doronggal és amikor már a földön volt, még egy párat adtam neki, mert féltem, hogy felkel és megver. Luczó igen erős ember volt, a legveszrkedősebb ember az egész faluban. Mikor már nem mozdult, gyufát gyújtottam és bclevilágilottam az arcába, majd kikutattam a zsebeit, mert ugy tudtam, hogy revolver van nála. Féltem attól hogy felkel és lelő. Revolvert nem találtam, de a pénzt elvettem. Azután hazamentem, elrejtettem a padláson a pénzt és lefeküdtem. Reggel hallottam, hogy nyomoznak az ügyben. — Magam is kimentem a helyszínre és megnéztem a holttestet. Luczó feje borzalmasan össze volt roncsolva, agyvelődnrabok hevertek szana-széjjel. A látványtól megborzadtam. Hazasiettem. Otthon rosszul lettem Ezután megszöktem... Bűnös vagyok, de megbántam tettemét... Több tanúvallomás után dr. Balázs Sándor mondott vád- és dr. Stein vi':tor védőbeszédet. A bíróság szándékos n' -rölés büntette és lopás vétsége miatt 10 esztendei fegyházra ítélte Varga Szenti Pált. A birósá<? nem látott rablási szándékot fenfomgni. Az ítélet ellen az ügyész is, a védő is felebbezést jelentett be. Az ügyvédek mozgalma á kötelező kolfségelőleg életbeléptetéséért Az utóbbi napokban országszerte elterjedt a híre annak, hogy a szegedi ügyvédi kamara kétszáz ügyvédet töröl az ügyvédek névjegyzékéből azért, mert kamarai tagdijaikkal egy évnél hosszabb idő óta hátralékban vannak. A szegedi ügyvédi kamarának ez:n határozata ugyan még nem jogerős, mindenesetre azonban szomorúan .jellemzi az ügyvédség mai natjyon nehéz gazdasági helyzetét és lerontja azt a ma már különbenis gyengülő köz ijedelmet, hogy az ügyvédi pálya hosz'iothajtöbb az egyéb hivatásoknál. Ha nz ügyvédek nagy része a kamarai tagdijat nem fizeti be, mert nem tudja befizetni, akkor elképzelhető, hogy az ügyvédség anyagilag mily rossz sorsban van. Az ügyvédek nehéz helyzetének egyik főoka az, hogy az ügyvéd, aki regaeltől estig idegfeszítő szellemi munkát végez és végeredményben csak egész kis részben kapja meg munkájának ellenértékét, — mert nálunk, az osztrák, német és egyéb államok ügyvédségét.*' eltérőleg, az ügyvédek nem szoktak költségeikre előleget kérni és kapni; amikor pedig az ügyek befejeződnek, akkor az ügyvédi költségek, a mai folyton romló gazdasági helyzetben, a leggyakrabban már egészben vagy rész. ben behajthatatlanokká válnak. A szegedi ügyvédi kamara szóbanforgó határozata folytán tehát különösen aktuálissá vált, hogy a szegedi ügyvédek is végre komolyan foglalkozzanak a kfiíelezö kölíségeióleg kérdésével. A budapesti ügyvédi kamara a kőtelező költségelőleg kérését elvileg már elhatározta és remélhető, hogy a szegedi ügyvédek ily lránvu mozgalma mott már szfntéH eredményre fog vezetnj. Arra vonatkozólag, hogy a kőtelező előfcf. kérés a gyakorlatban mit Jelentene és hogyan volna keresztülvihető, rövid ismertetésül s*oL gáljon a következő. Általában három csoportba sorolhatók a kliensek. Az egyik csoportba azok tartoznak; akik a megbízás adásakot és az Ügy befejő*; zésekor is fizetőképesek, tizei a csoporttal kapcsolatban a kötelező előlegi*régnek annyi.; ban van jelentősége, hogy fly kiesek helyett nem kellene az ügyvédnek, munkán kivül, a most felemelt illetékekből és magú végrehajtói dijakból álló készkiadásokat Uőlege*nie. A kliensek másik és legnagyobb csoportjába azok tartoznak, akik a megbízás adásakor még fizetőképesek, de akiken a községek az ügy befcjfzésekor már nem hajthatni be. Hogy ezen kliensekkel szemben miért fontos az előlegkérés, — azt felesleges Indokolni Az ügyfelek harmadik csoportjába azok tar. toznak, akik már a megbízás adásakor sert fizetőképesek: — a kőtelező előlegkérés tárgyában kidolgozott tervezet azonban ezen klienseket sem zárná el attól, hogy igényeik érvényesítéséhez ügyvédet vegyenek igénybe. He ugyanis Ily kliens nem is szerezhet magánaH szegénységi bizonyítványt, akkor is joga volna minden ügyvédnek Ily klienstől előlegkérés nélkül is ügyet vállalni, ha ezen megbízás elvállalását egyidejűleg az illetékes ügyvédi kamaránál bejelentené. A kőtelező előlegkérés szankciója az Tenne, hogy az az ügyvéd, aki az előlegkérést elmulasztja, fegyelmi vétséget követ el. Aki te« hát nem kérne kőltségelőleget és nem ls jelentené be a kamaránál azt, hogy kliensétől, annak fizetőképtelensége miatt, nem kérhet előleget, az az ügyvéd ki lesz téve annak, hogy költségkövetelését kliensén utólag sem fogja követelhetni, mert perlés esetén kitudódik fegyelmi vétséget Vípee« <4»ár4sa fs fegyelmi büntetésnek teszi ki magát A tervezet intézkedik arról is. hogy mily mérvű költségelőlegek legyenek kérhetők. íme tehát ilyképen valamennyire lehetn^ segíteni az ügyvédség szomorú sorsán és meg lehetne akadályozni végleges és teljes tönkre-; jutását. De a segítséget ezekszerint az ügyvédi kar saját maga kell, hogy szolgáltassa, az flgy-! védi karnak' kell elhatároznia a kőtelező elő» legkérést, annál ls inkább, mert a mai általános gazdasági leromlás közepette ez a segítésnek egyetlen módja és mert az ügyvédelí hazafias kötelességet ls tel jesítenek" akkor, arak kor a nemzet életében mindenkor vezetősze-! repet játszott ügyvédi kart nem hal ják véglej elpusztulni. A többi társadalmi osztálynak pe* dig nem jelentene egyéb megterhelést a kőtelező ügyvédi költségelőleg kérése, mint azt, hogy ennek életbeléptetése esetén azok, akiknek módjukban van fizetni, nem tarthatnának igényt ingyen munkára. Dr. Sch. K. f••' Széchenyi Mozi párlfoqóinft'f t B©3«f«>e újévet kiván! Bélyeggyűjtők » mflnvt és (ömetrWyefirot maaras áron. Vétel. Eladás. Csere. Bélyegkereskedés Fogadalmi templommal »zemt>«n.i»» • ESTÉLYI ÉKSZEREK NAGYBAN EMELIK TOILETTJÉNEK POMPÁJÁT ÉS SZÉPSÉGÉT DUS VÁLASZTÉK, EREDETI FRANCIA MODELLEK EREDETI ARKANZAS ARAKON ékszerésznél Kelemen u.ll. REICH