Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

Ml AZ ELSOSOKBA.N AZ. HOGY CÉLJA GYERMEKNEK HASZNOS, FINOM ELSŐRANGÚ SZOLID SZAKÜZLETÜNKBEN LAMPEL ÉS HEGYI 10 évi (egyházra itélfék az apáffalvai gyilkost, aki borzalmas kegyetlenséggel bosszúból leütötte haragosát A rablást szándékol a törvényszék nem látta belgazolinak (A Délmagyarország munkatársától.) Októ­ber 20-án éjjel borzalmas kegyetlenséggel el­követett gyilkosság történt Apátfalván. Varga Szenti Pál 22 éves legény az Antal-féle kocs­mában iddogált. Itt kártyázott nagyobb társa­sággal Luczó János földműves is. £j fél után, amikor hazafelé tartoltak az emberek, Varga Szenti Pál megleste egy keriiés mögött Luczó Jánost és orvul megtámadva egy doronggal leütötte. A földrebukott emberre még több ütést mért és amikor meggyőződött, hogy nem mozdul, kiforgatta zsebeit és elvette Í0.25 pengőt tartalmazó pénztárcáját. A zsákmánnyal hazament, elrejtette a pad­láson és lefeküdt. Másnap azonban, amikor a holttestet megtalálták, elmenekült a köz­ségből. Napokon keresztül bujkált a falvak környékén. Végül is bátyja. Varga Sz?nti Jó­zsef vámőrkatona vette üldözőbe és fogta el a gyilkost, aki ellen az ügyészség rablással párosult szándékot emberölés büntttte miatt emelt vádat. Varga Szenti Pált csütörtökön vonta fele­lősségre a szegedi törvényszék Gőmflry-taná­csa-. A gyilkos drámai vallomás kertiében ismerte be bűnét, de tagadta, hogy meodni és kirabolni akarta volna Luczót. — Az eset előtt három hónappal a Ta­kács-vendéglőben Luczó János többször ar­cul ütött. Ezt nem felejtettem el neki és min­dénáron busszut akartam állani. Meglestem Luczót és ráütöttem a doronggal és amikor már a földön volt, még egy párat adtam neki, mert féltem, hogy felkel és megver. Luczó igen erős ember volt, a legveszrkedő­sebb ember az egész faluban. Mikor már nem mozdult, gyufát gyújtottam és bclevilágilottam az arcába, majd kikutattam a zsebeit, mert ugy tudtam, hogy revolver van nála. Féltem attól hogy felkel és lelő. Revolvert nem ta­láltam, de a pénzt elvettem. Azután haza­mentem, elrejtettem a padláson a pénzt és lefeküdtem. Reggel hallottam, hogy nyomoz­nak az ügyben. — Magam is kimentem a helyszínre és megnéztem a holttestet. Luczó feje borzal­masan össze volt roncsolva, agyvelődnra­bok hevertek szana-széjjel. A látványtól meg­borzadtam. Hazasiettem. Otthon rosszul let­tem Ezután megszöktem... Bűnös vagyok, de megbántam tettemét... Több tanúvallomás után dr. Balázs Sándor mondott vád- és dr. Stein vi':tor védőbeszé­det. A bíróság szándékos n' -rölés büntette és lopás vétsége miatt 10 esztendei fegy­házra ítélte Varga Szenti Pált. A birósá<? nem látott rablási szándékot fenfomgni. Az ítélet ellen az ügyész is, a védő is felebbezést jelen­tett be. Az ügyvédek mozgalma á kötelező kolfségelőleg életbeléptetéséért Az utóbbi napokban országszerte elterjedt a híre annak, hogy a szegedi ügyvédi kamara kétszáz ügyvédet töröl az ügyvédek névjegyzé­kéből azért, mert kamarai tagdijaikkal egy évnél hosszabb idő óta hátralékban vannak. A szegedi ügyvédi kamarának ez:n határozata ugyan még nem jogerős, mindenesetre azon­ban szomorúan .jellemzi az ügyvédség mai natjyon nehéz gazdasági helyzetét és lerontja azt a ma már különbenis gyengülő köz ijedel­met, hogy az ügyvédi pálya hosz'iothajtöbb az egyéb hivatásoknál. Ha nz ügyvédek nagy része a kamarai tagdijat nem fizeti be, mert nem tudja befizetni, akkor elképzelhető, hogy az ügyvédség anyagilag mily rossz sorsban van. Az ügyvédek nehéz helyzetének egyik főoka az, hogy az ügyvéd, aki regaeltől estig ideg­feszítő szellemi munkát végez és végeredmény­ben csak egész kis részben kapja meg mun­kájának ellenértékét, — mert nálunk, az oszt­rák, német és egyéb államok ügyvédségét.*' el­térőleg, az ügyvédek nem szoktak költségeikre előleget kérni és kapni; amikor pedig az ügyek befejeződnek, akkor az ügyvédi költsé­gek, a mai folyton romló gazdasági helyzet­ben, a leggyakrabban már egészben vagy rész. ben behajthatatlanokká válnak. A szegedi ügy­védi kamara szóbanforgó határozata folytán tehát különösen aktuálissá vált, hogy a szegedi ügyvédek is végre komolyan foglalkozzanak a kfiíelezö kölíségeióleg kérdésével. A budapesti ügyvédi kamara a kőtelező költségelőleg kérését elvileg már el­határozta és remélhető, hogy a szegedi ügyvé­dek ily lránvu mozgalma mott már szfntéH eredményre fog vezetnj. Arra vonatkozólag, hogy a kőtelező előfcf. kérés a gyakorlatban mit Jelentene és hogyan volna keresztülvihető, rövid ismertetésül s*oL gáljon a következő. Általában három csoportba sorolhatók a kliensek. Az egyik csoportba azok tartoznak; akik a megbízás adásakot és az Ügy befejő*; zésekor is fizetőképesek, tizei a csoporttal kapcsolatban a kötelező előlegi*régnek annyi.; ban van jelentősége, hogy fly kiesek helyett nem kellene az ügyvédnek, munkán kivül, a most felemelt illetékekből és magú végre­hajtói dijakból álló készkiadásokat Uőlege*­nie. A kliensek másik és legnagyobb csoport­jába azok tartoznak, akik a megbízás adása­kor még fizetőképesek, de akiken a közsé­gek az ügy befcjfzésekor már nem hajthatni be. Hogy ezen kliensekkel szemben miért fon­tos az előlegkérés, — azt felesleges Indokolni Az ügyfelek harmadik csoportjába azok tar. toznak, akik már a megbízás adásakor sert fizetőképesek: — a kőtelező előlegkérés tár­gyában kidolgozott tervezet azonban ezen klien­seket sem zárná el attól, hogy igényeik ér­vényesítéséhez ügyvédet vegyenek igénybe. He ugyanis Ily kliens nem is szerezhet magánaH szegénységi bizonyítványt, akkor is joga volna minden ügyvédnek Ily klienstől előlegkérés nélkül is ügyet vállalni, ha ezen megbízás elvállalását egyidejűleg az illetékes ügyvédi kamaránál bejelentené. A kőtelező előlegkérés szankciója az Tenne, hogy az az ügyvéd, aki az előlegkérést el­mulasztja, fegyelmi vétséget követ el. Aki te« hát nem kérne kőltségelőleget és nem ls jelen­tené be a kamaránál azt, hogy kliensétől, an­nak fizetőképtelensége miatt, nem kérhet elő­leget, az az ügyvéd ki lesz téve annak, hogy költségkövetelését kliensén utólag sem fogja követelhetni, mert perlés esetén kitudódik fe­gyelmi vétséget Vípee« <4»ár4sa fs fegyelmi büntetésnek teszi ki magát A tervezet intézkedik arról is. hogy mily mérvű költségelőlegek legyenek kérhetők. íme tehát ilyképen valamennyire lehetn^ segíteni az ügyvédség szomorú sorsán és meg lehetne akadályozni végleges és teljes tönkre-; jutását. De a segítséget ezekszerint az ügyvédi kar saját maga kell, hogy szolgáltassa, az flgy-! védi karnak' kell elhatároznia a kőtelező elő» legkérést, annál ls inkább, mert a mai álta­lános gazdasági leromlás közepette ez a segí­tésnek egyetlen módja és mert az ügyvédelí hazafias kötelességet ls tel jesítenek" akkor, arak kor a nemzet életében mindenkor vezetősze-! repet játszott ügyvédi kart nem hal ják véglej elpusztulni. A többi társadalmi osztálynak pe* dig nem jelentene egyéb megterhelést a kő­telező ügyvédi költségelőleg kérése, mint azt, hogy ennek életbeléptetése esetén azok, akik­nek módjukban van fizetni, nem tarthatná­nak igényt ingyen munkára. Dr. Sch. K. f••' Széchenyi Mozi párlfoqóinft'f t B©3«f«>e újévet kiván! Bélyeggyűjtők » mflnvt és (ömetrWyefirot ma­aras áron. Vétel. Eladás. Csere. Bélyeg­kereskedés Fogadalmi templommal »zemt>«n.i»» • ESTÉLYI ÉKSZEREK NAGYBAN EMELIK TOILETTJÉNEK POMPÁJÁT ÉS SZÉPSÉGÉT DUS VÁLASZTÉK, EREDETI FRANCIA MODELLEK EREDETI ARKANZAS ARAKON ékszerésznél Kelemen u.ll. REICH

Next

/
Oldalképek
Tartalom