Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-03 / 275. szám

Sport A II. liga Rét döntő vasárnapja Pej-fej mellett halad a II. liga két éllovasa: a iforoksár és a Szeged. A két csapatot mindössze ügy pont külőmbség választja el egymástól és reális számítás szerint ez az egy pont differencia a két csapat nagy izgalommal várt december 13-i szegedi összecsapásán tűnhet eL Addig is azonban közbeesik a 6-i vasárnap, amikor a liga két legfontosabb mérkőzését játszák le, ahol a Pécs-Baranyának a Szeged FC az ellen­fele. Ha Szegei a mult vasárnapi formáját vesszük alapul, ugy a legnyugodtabban engedhetjük utjukra a szegedi csapatot A Pécs-Baranya aligha tudja feltartóztatni a Szeged győzelmét — a papírforma szerint. Mindemellett a legnagyobb óvatossággal kell kezelni a kérdést A Szeged idegenben a gyengébb csapatokat is csak nehezen verte, indokolt tehát az aggodalom, hogy Pécsett csak nagyon komoly, nagyon lelkiismeretes játét után lehet maid meg­szerezni a pontokat. A Szeged FC játékosai teljesen tisztában vannak a meccs jelentőségével és az eddig mutatott elszánt és lelkes játékot akarják Pécsett is produkálni. E pillanatban még bizonytalan, hogy milyen összeállí­tásban startol a Szeged. Stemler és Tóth még beteg­listán vannak, ugy, hogy ismét csak a bét vécére várható az összeá'Iitás. ~ A másik nagy ligameccs a Soroksár—Tarai. Nagy küzdelemnek ígérkezik ez a találkozás. Ha a Sorok­sár vészit és a Szeged nyer, ugy utóbb! már is egy ponttel a bajnokság élére kerülhet. A Turul eset­leges győzelme a Szeged köreit nem zavtarja, min­denesetre szegedi szempontból ez lenne a leg­kívánatosabb. Nagy fejtöi ést okoz a Szeged vezetös*-'-ek, bogy hogyan küldje a csapatot Pécsre. Ha vonaton utaznak, ugy az kétszeres költséget jelentene, mert már szombaton reggel el kell utazni. Most arról folynak tárgyalások, bogy esetleg aatókon indulna el a csapat A levente bajnoki ökölvivóversenyek során Békés­csabán a békésmegyei válogatott 38:16 arányban győzött a hódmezővásárhelyi válogatott ellen. A RÉGI SZEGEDBŐL AZ USA Krónikák emberekről, dolgokról Irta: S Z. S Z 1 g C I II Q VllmOS 36 Halála előtt, — annak is harminc éve lesz maholnap, — fölkereste Fodor Károlyt — Nem élek én már sokáig bajátom. — Dehogy nem élsz, felelte a törékeny fizi­kumu Fodor, hosszabb életed lesz, mint akár­melyikünknek. — Jó bajátom vagy? — Mindig is az voltam, Nándi. — Küldesz koszorút a koporsómra? — Ne beszéljünk erről. Mit szentimentális­kodsz? — De csak beszéljünk. Azt akarom tudni, küldesz-e koszorút? — Ha előbb halsz meg, mint én, akkor föltétlenül, ha már tudni akarod. Nándi szemét ellepte a könny. — Nézd, bajátom, ml hasznom lesz nekem akkor abból? Add Ide inkább most a pénzt koszorumegváltás elmén. .,..Hanem azért ott volt hamarosan a ko­szorú is szegény Nándi koporsóján. Múl bírák L Másfélék manapság a birák, másképpen megy az igazságszolgáltatás, mint régen ment Akár­mit is mondanak, nem volt valami könnyű az átmenet, mikor elválasztották a közigaz­gatástól az igazságszolgáltatást, mert előbb egész sor patriarkális szokást kellett elte­metni. Szó sincs róla, nem az igazság bizo­nyos kiméréséről van szó, — végtére a vár­megye is ösmerte a magyar becsületet, — csakis a könnyedén vett, kedélyes szokásokról. Valósággal nevelni kellett az uj intézmény számára az uj birót, aki ma már nemzetközi viszonylatban is a méltóság, a tudás legmaga­sabb polcán van. Kiböjtölte az ország a másik átmenetet is. A protekció ugyanis a legmagya­rosabb módon dolgozott s kiérdemesült öreg közigazgatási oszlopok ambicionálták, hogy őket is átvegyék, legalább még egy-két eszten­deig legyenek birók, valamelyik járásbíró­ságon legalább, ha már másképpen nem megy. Hát amúgy is átvették, meg elcsalogatták a fiatalabb generáció javarészét, — mert vég­tére megesett Magyarországon az a furcsa­ság, hogy nem lett volna annyi hivatalt vál­laló ember, mint ahány hivatal volt, — de amikor az önálló bíráskodást spkban éppen ezek miatt az öregek miatt kellett megterem­teni! Azonban hol voltak ők már akkor, amikor életbe lépett Csemegi kódexe! Hol maguktól vonultak vissza, mert képtelenek voltak bele­szokni az uj rend és szokás fegyelmébe, vagy ha nem vonultak, hát megtalálták annak is a módját A kiszekirozást nem viseli el min­denki. Többé nem történhetett már meg, hogy disz­nóvágás idején friss aprólékot küldött városi barátjának a szolgabíró s hogy ne fizessen érte pórtót, ráirta, hogy: Bűnjel. Vármegyében történt meg az is, hogy az esküdt kölcsönvette a bűnügyi iratokból a hamis százforintos bankót. Farsang járta, kel­lett az aprópénz, a magáé fogytán. Pótolta ő azt a tárgyalás napjára, már hogyne pótolta volna. Még pedig vadonatúj tízforintosokkal. A táblák decentralizációja alkalmával már olyan fejlett volt a birói közszellem, — vagy ha ugy tetszik: önérzet, — hogy sok helyen csakis egymással érintkeztek a társadalmi élet­ben. Zárt kaszt lett a biróság, idegent oda nem vettek be, akármilyen méltóságot viselt, mert mit lehessen tudni, mikor kell a dolgá­Dan ríEöfeznt HzíSö" rtö^y Ifegyetí fiüiiRf elfogulatlan a cimborával szemben, mikor i veséjébe se látni, hogy voltaképpen kl az a cimbora? Még alig voltunk hd 8 Ráday-kor szakon, a hires királybiztosságot is a sok felháboro­dás, közéleti támadás, türelmetlenség likvi­dálta idő előtt, de amig meg volt, a vaskezü gróf igen széles körök közönségét látta ven­dégül a szegedi várban. Voltak ott hafóságt népek is szép számmal, de csak a kapcabetyá^ rok névsora került nyilvánosságra, — amúgy még ma ls környékez a gyanú sok familiát, hogy eleik szintén... (Folyt, köv<)' Liptói módra készült Tiszavidéki juhtúró 10 deka ZO fillér a Központi Tejcsarnok Rt. flóklejcsarookalban. 134 Asz olvasó rovata Tiszteit Szerkesztőség! Ez a levél a szegedi Bok­kanttelep lakóinak segélykiáltása. Kiáltunk, mert még nem fulladtunk bele a feneketlen pocsolya, tengerbe, ami elönti járdanélküli uccáinkat Azt hittük, hogy nem sokáig tart ez az állapot, mert a polgármester pályázatot hirdetett a gyalogjárók munkálataira, de olyan feltételekkel, hogy nem akadt rá vállalkozó. Nem áldoz reánk a város. Van iskolánk, — négy osztály egy teremben —, de holnap már nem lesz kit tanítani, mert gyerekeinK az áldatlan utak mtati nem mehetnek iskolába. Kutat is fúratott a város, a teiepttt egy MK* méternyire* de azt se tudjak, hogy milyen ize van a vizének, mert nem lehet megközelitent Szeretnénk, ha a polgármester ur kijönne a to lepne és személyesen tapasztalná, hogy micsoda kálváriát járunk nap-nap irtán. Azt a pár pengőt, amelyet keservesen, verejtékkel, féllábbal, félkés. zel, félszemmel keresünk, cipőre és ruhára kell költenünk, mert a sár leess rólunk mindent. Az esőtől jobban félünk, mint a haláltól Valósáú gos egyiptomi csapás ránk nézve, mert akkor alij? tudunk kimenni a telepről. Beméljük, hogy jajkiáltáswnk meghallgatásra ta. Iái és a polgármester ur könnyít nehezen vonszolt életünkön azáltal, hogy sürgősein gyalogjárdát ké­szíttet a telepen. Kiváló tisztelettel: (aláírás; hadirokkant. Siessen beszerezni mikulási cukorka és csokoládé szükségletét emugy is leszállítóit gyári árból, kicsinyben! vételnél is, további 6 °/« engedményt nyújtok mert e hirde­tésre hivatko­zással az Lindenfeld Szegedi Cukorkaüzem Zjff^ |[AZ első világvárosi divatrevii Szegeden I! Bemutatja a Városi Szinház |j december 7-én este 3/4l0 órai kezdettel I Reggeltől hajnalig fi Nagy operelt-dlvatrevü 3 felvonásban, 8 képben. Irla: Hilf László. Zenétél Donászy Károly és Osváth Tibor Oltó verseire részben szerezte Beck Miklós és E. C. Duncar I Az 1931-32. évi téli divat || káprázatos felvonulása I! a szegedi szalónok és cégek részvételével | w Elsőrendű szereposztás C i Siessen fegyei bixtosiíani, meri a divaírevii iránt l óriási érdeklődés nyilvánul meg m

Next

/
Oldalképek
Tartalom