Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-25 / 293. szám

Nagyszabású reftvénypályázaío! rendez a Délmagyarország Féláru szlnfcázfegyakcló — Ajándékkönyv a Délmagyarország előfizetőinek Azon az uton, amelyen a Délmagyarország kezdettől fogva járt, a nehéz viszonyok ellenére is megmaradtunk s bár csak korlátozott terjedelemben jelenhetünk meg, ma is mindig a legjobbat és legtökéletesebbet igyekszünk nyújtani. Ez a szándék vezetett akkor is, amikor elhatároztuk, hogy rejtvénybajnokságot kezdünk, amely 12 héten át tart és amelynek dijai az alábbi felsorolásból megállapithatólag olyanok, hogy bajnokságunk ebből a szempontból is messze meghaladja az ismert sablonos kereteket. A bajnoki versenyt újévi számunkban kezdjük és 12 héten át minden vasárnap közlünk egy-egy keresztrejtvényt és más rejtvényeket. A megfejtéseket pontokkal értékeljük és a jutalmakat az elért pontok alapján osztjuk ki. A legértékesebb jutalmat természetesen az első helyezettnek adjuk, de jutalmazzuk azokat is. kaik nem érték el az összes pontokat. A nyertesek között a következő iutalmakat sorsoljuk ki: Egy háromcsőves. telepes Telefunkcn-rártió Déry Edéiül. Egy fényképező gép Liebmann Bélától. Egy feketekávé készlet Reich Mórtót. Egy vl'lamos vasaló a légszeszgyártól. Egy villamos kerékpárlámpa Radó Gézától. Hat vizes pohár kancsóval Schillinger Kálmántól. Egy ridikül Borbély Józseftől. Két páholy, ót elsőrendű, öt másodrendű körszék, őt zártszék, őt másodemeleti és tiz harmademeleti hely a színházba. Két darab EUda-kazetta a budapesti Hulter és Lever rt-tól. Tiz páholy, tiz zsöllye és tiz középülés a Széchenyi moziba. Két palack Réservé pezsgő Törley József és társától, Tiz üveg bor Wolf Miksától. Husz üveg sör a Polgári Serjőzőtőt. 01 csomag Optima-kártya Hamburger és Birkholz cégtől. EW darab ljj?liszekrény-lámpaRosner Józsi'!!, Egy pár ezüst kézelőgomb és egy ezüst ceruza Rosenberg Bélától. Egy pénztárca Lflcher Józseftől. Egy elektromos biciklilámpa Szántó Sándortól. Egy kazetta három szappannal Vajda Imre és társától. Tiz szépirodalmi munka. Két pár selyemharisnya Glücksthal és társától. Egy töltőtoll Keller Ármintól. Egy pár keztyü Káldor J. és társától. Egy hangszóró Deutsch Alberttől. Egy asztali óra Tóth Józseftől. Töltőtoll-garnitúra XVirlh és Rrngeylőt, A versényen résztvehet a Délmagyarország minden olvasója, aki a rejtvény bekeretezett feliratát a megfejtéssel beküldi A nagyszabású rejtvénybajnoksággal kapcsolatban bejelentjük azt is, hogy a Délmagyaronzág előfizetői részére félára szlith3z?e0a afocMí rendszeresítünk. Január elsejétől krzive a szinház ujdónságait a Délmagyarország előfizetői féláru jegy megváltásával nézhetik meg. A kivételes kedvezmény az uj darabok második előadására lesz érvényes. Á nagyszabású akció részleteit január első napjaiban fogiuk közölni. A karácsonyi ünnepek után pedig megkezdjük a Dttmatfuarorszáő atándéhkOimvftieh szétMIJdésé!. Előfizetőinket az idén is gazdag tartalmú ajándékkönyvre! lepjük meg. A 160 oldalas ajándékkönyvet minden előfizetőnk megkapja, gazdag, szórakoztató, ismeretterjesztő és szépirodalmi anyagából kiemeljük a következőket: Teljes naptári rész, csillagászati, egyházi tá-iékoztató, időjárási fejezetekkel; az elmúlt év összefoglaló története, Ruszkabányai Elemér, az erős tehetségű, fiatal iró kitűnő regénye: az »Agyagt:tposók«, Móra Ferenc remek irása: »Mi van a föld alatt??; Szalay László szines története: sl'eiőit; azonkívül dr. Körmőczi Emil, dr. Mrrétei Sándor orvosi cikkei, báró SztTtnyi József tanulmánya a kisipar jövőjéről, Fenyő Miksa cikke a vidéki gyáriparról, valamint Nagytoronyai Györgv. Sz-teres László érdekes cikkei Az illetékek, a kereseti adók, a vásárok jegyzéke, a névnapok sorrendje és egyéb hasznos tudnivalókon kivül a gazdag anyagot pompás tréfagyüjtemény teszi teljessé. Ml AZ OLCSÓN ÖRÖMET SZEREZNI CEUAj VÁSÁROLJON NŐNEK, FÉRFINEK, GYERMEKNEK . HASZNOS, FINOM Wű' ELSŐRANGÚ SZOLID SZAKÜZLETÜNKBEN LAMPEL ÉS HEGYI CÉGNÉL A válság Irfa Kogutowicz Károly egvefemt fanár A nagy világgazdasági válság, mint valami szörnyű pusztító és leküzdhetetlen szú-féreg belerágta magát az emberiség életfájába. A féregármádia raj vonala végigsöpört országokon, kontinenseken. Nem kímélte megsema»legyő zött«, sem a»győztest államokat. Irtózatos pusztításokat végzett a német nemzet testén éppen ugy, mint az amerikain, vagy az angolon. Egy-egy rohammal bevette a magyar társadalom egyes rétegeinek a hadállásait, nem kímélte meg sem a gazdatársadalmat, sem a kereskedő, vagy az iparososztályt, megtámadta a tisztviselőtársadalmat, a nagyipart, a nagybirtokot, a nagytőkések erős várát egyaránt. Az emberek tekintete elborult, az ajkakról lefagyott a mosoly, a lelkekben megdermedt a jobb érzés, a koponyákban elhomályosult a higgadt gondolat Félreértés, megnemértés, csúnya kenyéririgység, osztálygyülö'et tátongó szakadékokat nyitott a magyar nemzet csoportjai között. Azok, akiknek vállvetve kellene a fenyegetett gáton a mentőmunkákat végezniök, gyűlölködéssel állanak szemben egymással. Gyakran nem hivatott, felelőtlen »vezetőkrek« van ma szavuk és hitelük. Jelszavak röpdösnek a levegőben, lesznek 24 órán belül a tömegeken úrrá. Ma már nem tudjuk, melyik a nagyobb veszedelem, a gazdasági válság, vagy a lelki válság-e. Ha a sorrendbeli rangot nézzük, kétségtelen, hogy a lelki válság az. Mert a gvógvulás utja nem lehet más, csak a lelkiválság elsősorban való leküzdése; csak azután következhet az újraépítés munkája. Szigorú erkölcsökre, tántoríthatatlan puritánságra. felülről jövő biztos példaadásra van szükség. Hiénák, siberek, spekulánsok, panamisták, kalandorok és fantaszták éppen ugy pusztuljanak a nemzet testéből, mint a könnyű salak, az üresfejü hangosok, a munkanélkül érvényesülni akarók, a bármily cimen fellépő ákarnokok, a helyükre nem méltó, basáskodó hivatalnokok. Nem vonom kétségbe a teljes jóhiszeműséget senkinél, de igenis látom sokfelé a rátermettség és a szaktudás hiányát. A hibákat tagadni nem lehet. Az orvoslás azonban nem abból áll, hogy csupán az arra nem való orvos hibáit állapítjuk meg, a szegény betegrőt azonban nem gondoskodunk, jó orvosságot nem adunk. A kritika csak annyiban jogosult, amennyiben megállapításait konstruktív munkára használja fel. Nem egyedül a kormány feladata az újjáépítés. Egyedül ezt nem Is végezheti el, már t. i. olyan értelemben, hogy azt a 9 férfiút odaállítjuk az üres államkassza mellé, mondván, gondolkozzatok és cselekedjetek, a magyar nemzet pedig beül az egyes pártok páholyaiba és onnan figyel. A társadalomra, a társadalom minden rendűi vezetőire is háramlik a cselekvés súlyos feladata. A kormány feladata lehet ennek az újjáépítő munkának a segítése és irányítása. Nem állhat meg és nem merülhet ki tehát munkánk kizárólag az ínségesek felsegélyezé-: sében. Én lennék az utolsó, aki az ilyen1 nemes mozgalmaktól a tőlem telő segítséget megtagadnám. De mi lesz velünk', ha csupán az étlen, szomjan, ruhátlanul nyomorgókkal' törődünk? Értem nagyon jól, hogy az éhező tömegek ellátása ma milyen nagyjelentőségű. Ma azonban a pauperizmus táborába tartoznak gazdáink, iparosaink, munkásaink, kereskedőink és tisztviselőink is — legalább is legnagyobb részük. Mi lesz belőlünk, ha a produktive dolgozók e nagy tömegei előtt ott meredezik majd a szörnyű kérdés: »Miért dolgozzam, mikor nem' kapom meg a munka ellenértékét?* Hiszen ma már az adófizető tömegek ls munkanélkül maradnak és nincs meg az a kevéske tőkéjük, ami rendes termelőtevékenységük folytatásának előfeltétele. Ezeknek a szörnyen bonyolult kérdéseknek a megoldása a társadalomra vár. Figyeljük csak meg a legújabb kormánynyilatkozatokat, csaknem valamennyi puszta tanácsokat tartalmaz a társadalom számára, a vé£ snajtás a társadalom készségén múlik. A kapitalista világrend sokaknak keserves egyéni csalódást hozott, mégis a kisgazdától a nagybirtokosig, az iparostól a lateinerig, de ha jól meggondoljuk, a józan munkásnak is érdeke a mai rend fentartása. Ez a jövő biztosítása. Külföldön mindenfelé ugyanaz a' helyzet. Szerény véleményem szerint a gyógyulás, a segítés leghatásosabb módja volna, hogy a társadalom maga venné kezébe a mentés munkáját. Ha egy kicsikét gondolkodunk, ha a bizalom megerősödik bennünk, szimos módja kínálkozik a segítésnek. Nem tesz semmit, ha eleinte nem is lesz gyökeres a reform, meg kell elégednünk, ha lábunkat biztos talaj-