Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-03 / 275. szám

Ezerötszáz kisrongyos jelentkezett karácsonyi cipőért (A Délmaggarország munkatársától.) Aigner fő­ispán évenkint megismétlődő kisrongyos-akciónak jelentékeny szerepe van a szegedi inségenyhités terén. Évről-évre ezernél több szegény iskolásgyer­mek jut meleg cipőhöz karácsony ünnepén. Az akció programja az idén, tekintettel a felfokozó­dott nyomorra, még szélesebb területeket ölei fel, mint az előző években. A gyűjtés nagy erővel folyik és — mint arról napról-napra beszámolunk — a város tehetősebb polgársága szépen kiveszi részét a jótékonyságból. A főispán megbízásából az idén is a tanfelügyelőség állította össze a cipő­segélyre szorult iskolásgyermekek névsorát. A név­sor szerint a szegedi iskolák U78 növendéke várja a karácsonyi cipőajándékot. Az összeirt kisron­gyosok közül körülbelül 1300 a belterületi iskolák növendéke, a többi, nem egészen kétszáz, tanyai gyerek. A főispán, igen helyesen, az akcióval nemcsak a cipőtlen gyermekeken kiván segíteni, hanem eny­híteni igyekszik a cipésziparban mutatkozó munka­nélkü'iségen is. Felhívására eddig hatvan szegedi cipésziparos adta be ajánlatát A döntés ezen a héten megtörténik, a döntésnél figyelembe veszik azt is, hogy a pályázó kisiparosok közül ki szorul rá legjobban erre a munkalehetőségre. A cipőket több cipésznek adják ki, hogy minél több iparos jusson keresethez. Az a pénzősszeg, amely az 1478 pár cipő elkészí­téséhez kell, sajnos, még nem gyűlt össze. Az ak­ció ezért tovább folytatja a gyűjtést és a főispán meg van győződve arról, hogy a szegedi közönség áldozatkészsége hozzájuttatja a korácsonyi cipő­höz a kisrongyosokat ebben az évben is. Ifj. Horthy Miklós szegedi tapasztalatairól (A Délmagyarország munkatársától.) Beszá­moltunk. tegnap arról, hogy vidéki körútja során Szegedre érkezett ifj. Horthy Miklós, az Angol­Magyar Bank igazgatója. A szegedi gazdasági helyzet részletes tanulmányozása után szer­dán fogadta a Délmagyarország munkatársát és tapasztaltairól a következőket mondotta: — Részletesen informálódtam Szeged és kör­nyékének helyzetéről és közvetlenül is ér­deklődtem az aktuális gazdasági problémák részleteiről. Számos gazdaemberrel személye­sen is tárgyaltam és érdeklődtem helyzetük­ről azoknál, akik engem felkerestek. Tapasz­talataim alapján az az impresszióm, hogy Szegeden is éppen olyan nehezek a viszo­nyok, mint az ország más vidékein, öröm­mel láttam azonban, hogy az általános válság ellenére a gazdák jórészéoél bizonyos opti­mizmust és bizakodást tapasztalhattam. Ma­gam is ennek a meggyőződésnek adhatok ki­fejezést és ennek kifejezést is adtam a ná­lam megjelent felek és gazdák előtt. Hiszem, hogy reménnyel nézhetünk a jövő elé, hogy a válságból hamarosan meglesz a kibontako­zás. Ha megfeszített munkával dolgozunk, a válságot egészségesen fogjuk leküzdeni és ak­kor Szeged számára is könnyebb idők követ­keznek. Hitre és bizalomra van szükség és akkor a remények eredménye nem maradhat el. Különlegesen kirivó helyzetet Szegeden és környékén nem tapasztaltam, itt is az általá­nos válság nehezíti meg az élet normális me­netét. Mondhatom, hogy kedvező impressziók­kal fejeztem be szegedi tanulmányutamat. Szerdán este ifj. Horthy Miklós tiszteletére Rózsa Béla földbirtokos vacsorát adott, ame­lyen megjelentek: dr. Aigner Károly főispán, dr. vitéz Shvoy Kálmán altábornagy, dr. Lang­Miticzky Ernő táblai elnök, dr. Veress Ele­mér egyetemi rektor, dr. Kováts Ferenc pro­rektor, dr. Szalay József kerületi főkapi­tány, dr. Berecz János és dr. Menyhárt Gás­pár egyetemi tanárok, Gál Miksa, az Angol­Magyar Bank szegedi fiókjának igazgatója, Pavlovits Pál, a Nemzeti Bank szegedi fiók­jának főnöke, Wimmer Fülöp kamarai elnök és dr. Tonelli Sándor főtitkár. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester betegségére való hi­vatkozással kimentette magát Valódi Telefunken rádiót akar vásárolni 7 Akkor tudnia keii, hogy csak az a rádió TELEFUNKEN valódi amelyen védjegy fátható Minden ettől elütő jelzés csupán csak annyit jelent, hogy a Telefunken gyár, mint a szabadalmai; tulajdonosa, rádiókészülékek gyártására építési engedélyt adott. Vásárlásainál vigyázzon és Telefunken készüléknek csak olyat fogadjon el, amelyein a Telefunke* csillag fenti minta szerint látható. Eredeti Telefunken rádió beszerezhető a kövelke/,0 cégeknél: Csurl Ferenc; Szeged I Jani András Szeged Deulsch Albert ,, I Kelemen Márton Bi 99 A belügyminiszter 2 év után döntött az összeférhetetlenségi szabályrendelet ügyében A szabályrendelet radikális Átdolgozáséra utasította a várost (A Délmagyarország munkatársától.) Közel két évvel ezelőtt, 1930 február 26-áu alkotta meg Szeged törvényhatósági bizottsága az összeférhetetlenségi szabályrendeletet, amely a törvényhatósági bizottsági tagságból kizáró okokat sorolja fel. A szabályrendelet egyes paragrafusai körül annakidején nagy viták és viharok voltak és a közgyűlés által elfoga­dott szöveg ellen nem kevesebb, mint négy fellebbezést nyújtottak be. A szabályrendeletet a fellebbezésekkel együtt terjesztette fel a város hatósága a belügyminiszterhez, akinek dön­tése előtt természetesen nem emelkedett jQg­erőre a közgyűlés határozata és igy zavarta­lanul gyakorolhatták tagsági jogaikat azok is, akik még a közgyűlés által alkotott szabály­rendelet értelmében sem lehetnének tagjai a törvényhatósági bizottságnak. A "belügyminiszter végre most, két év mul­tán, elbírálta a szabályrendeletet és a fel­lebbezéseket is és a szabályrendelet igen radi­kális átdolgozására utasította a törvényható­sági bizottságot a szerdai postával érkezett leiratában. A szabályrendeletet megfellebbezte dr. Dettre János is és a belügyminiszter úgy­szólván teljes egészében Dettre álláspontját fogadta el. Az eredeti szabályrendelet szerint nem le­hetne tagja a törvényhatósági bizottságnak, aki a városnak »állandó* vállalkozója, vagy > állandó* szállítója. Dettre fellebbezése alap­ján a miniszter törölte ebből a szakaszból a két Dállandóa. jelzőt és az egész szakaszt igy szövegezte át: »Nem lehet tagja a közgyűlés­nek, aki a városnak; a város intézetének, köz­intézményének, közüzemének, üzemének vál­lalkozója, vagy szállítója, alvállalkozója, ide­értve azt is, aki másnak adott megbízás alap«­ján tényleg szállít. Ez alól kivétel csakis oiy szállítókra, vagy vállalkozókra tehető, akiknél a beszerzés kézi bevásárlás utján történik és pedig bizonyos értékhatárig, például 1000 pengőig.* A következő szabályrendeleti pont szerint nem lehet városatya az, »aki a város javainak, jövedékeinek, vagy haszonhajtó jogainak bér­lője, haszonbérlője, vagy engedélyese, ha az évi bérösszeg 200 pengő értéket meghalad.* A miniszter ezt a szakaszt azzal egészítette ki, hogy nem lehet városatya az sem, aki »a város kezelése alatt álló javak, jövedékele, jo­gok bérlője, haszonélvezője, vagy engedélyese * De nem lehet városatya — a szabályrendelet szerint — az sem, aki a várossal olyan szei> ződéses viszonyban áll, amelynek alapján • város a szállító, vagy — a miniszter szerint — a város a bérbevevő. Ide uj pontot is iktatott a miniszter: Nem lehet városatya az sem, »aki a város és mások kőzött létesült szerző­déses viszony alapján a város által teljesített szerződés tárgyának tényleges átvevője.* A szabályrendeletnek azt a részét, mely a kivételeket sorolja fel, szintén átfésülte a mi­niszter, kimondva, hogy a kizáró okok nemi vonatkoznak azokra a bérlőkre, bérbeadókra, akik a várossal, mint tulajdonossal, főbérlő­vel, »vagy bérlővel olyan dijszabásszerüleg bérbeadott közterületekre* és helyiségekre nézve állanak bérleti, vagy haszonbérleti vi­szonyban, amely lakás, üzlet, üzem céljaira szolgálnak, de nem vonatkoznak azokra sem1, akiket valamely megbízással a törvényható­sági bizottság, vagy — nem a polgármester, hanem — a kisgyűlés küld ki, de az így nyert megbízás alapján kifejtett működésért díjazást nem szabad elfogadni A szabályrendelet második paragrafusát, amely az összeférhetetlenség megállapításá­nak következményeit ismerteti, feleslegesneld és mellőzhetőnek minősiti a belügyminisz­ter, mivel errevonatkozólag kimerítően ren­delkezik az 1929. évi XXX. törvénycikk" 2, 4., 10., 12. és 21-ik paragrafusa. Ha azonban a közgyűlés ugy gondolná, hogy a törvényi rendelkezéseit beleviszi a szabályrendeletbe is, akkor föltétlenül kihagyandónak tartja a szabályrendeletből ezt a mondatot: »A tör­vényhatósági bizottsági tag, akire nézve a ki­záró ok észleltetik, az errevonatkozó értesítés­től számított 15 nap alatt a kizáró okot meg­szüntetheti.* A belügyminiszter itt teljesen elfogadja dr. Dettrének a fellebbezésben ki­fejtett álláspontját, amely szerint ez a szakasz nem egyeztethető össze a közéleti morállal, mivel lehetőséget nyújt arra, hogy tagja ma­radjon a közgyűlésnek továbbra is az, aki törvényhatósági bizottsági tagságának felhasz­nálásával anyagi hasznot szerzett,és ezzel az anyagi haszonnal a zsebében, észlelés esetén, megszünteti a kizáró okot, fölbontja a város­sal kötött szerződését. A miniszter is megálla­pítja, hogy ez a szakasz homlokegyenest ellen­kezik a törvény szellemével és rendelkezé­sével. Módositandónak tartja a miniszter végül azt a szakaszt is, amely szerint a tagság megszűnése kérdésében az igazoló választ­mány a tudomására jutástól számított 30 na-

Next

/
Oldalképek
Tartalom