Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-24 / 292. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZEGED. Sceikeutötég: Somogyi ncca 22.Lem Telelőn: Z3>33.^KIadóhlvalaI, kOIc*Onlcanyv<ar M legylrodn Aradi neca S. Telefont 13—OO. — Nyomdax LBw Llpói ncca 19. Telefon s 20.34. TAHrati ét levélcím Délmaoyarnnzáa szened Csüíöríök, Í931 december 24 Ara ÍO fillér VII. évfolyam^2§e:szám ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.20, vidéken ét Budapesten 3*00, kUllOldíIn 0'40 pengd. * Egye* Mém Ára hélkö*. nap IS, vatér- ét Ünnepnap 24 ÖIL Hir-; delétek felvétele tarifa Merlnl. Megje­lenne hétM kivételével naponta renget A püspök levele Attika sava és a szentelt viz Közös béke­szerző missziójáról beszél a csanádi egyház­megye szegedi püspöke abban a nemes ve­retű gondolatokból és nemes veretű szavak­ból összerótt kis levélben, amelyben a mű­vészek békéjét s talán ennél is többet: a mű­vészetek békéjét sürgeti A lélek harmóniája csendül ki a lelkek harmóniáját sürgető le­vélből. S elképzelhető-e nemesebb és hatá­sosabb eszköze a harmónia propagandájának, mint maga a harmónia? Mi áraszt ki magá­ból nagyobb erőt, a szentek élete, vagy a szentek tanítása? Talán egyforma erő sugárzik ki az életnek' és a szavaknak tanításából, de a legnagyobb erőt az életnek és szavaknak har­móniája zengi. Harmóniát csak harmónikus szavakkal szabad sürgetni s a főpásztor való* ban főpásztor! szavakat és föpásztori példát talált a hirdetett ige befogadásának megköny­nyitésére. S mi azt mondjuk, már ezért is hálásak vagyunk. Mert nincs közöttünk hiány azok­ban, akik' a lélek békéjét sürgetik s akik az egység fontosságát prédikálják, de hol maradt s hová veszett ezekből a sürgetésekből és pré­dikációkból a béke átérzése és a lelkek egysé­gének átfontoltsága? Kortesszólammá 6 ban­ketü szóvirággá jelentéktelenitettek el már majdnem mindent, ami program és terv le­hetett volna, teremtő terv és alkotó program a magyar jövőnek, ha nem is felépítéséhez, de fundamentumának lerakásához. Hogyan sürgették eddig a lelkek egységét? Ugy, ho^y legyen egy akol s annak' az egység sürgetője legyen a pásztora Eddig majdnem mindenki, aki az egységet sürgette 8 aki azt hirdette, hogy mindenkinek áldozatot is kell hozni a lelkek megbéküléséért, az egységet ugy kép­zelte el, hogy minél többen álljanak az ő háta mögé. Minden uj próféta magát tette oda a nemzeti egység tengelyébe s azt hir­dette, hogy aki vele tart, az hü fia a hazá­nak s országrontó és nemzetromboló min­denki, aki mást tart az ország érdekében valónak s nem azt, amit a nemzeti egység érdekét prédikáló, de a maga érdekeinek egy­ségére sandító ujpróféta hirdet. Ha az Isten haragja végig akar vágni egy nemzedéken, először álprófétákat küld le hoz­zájuk. A prófétáktól hemzsegő mai magyar élet a végzet megpróbáltatásos" korszaka. Ezer­szeresen jólesik hallani a szegedi püspök sza­vait, melyek végre másképen beszélnek a bé­kéről és talán más békéről is beszélnek. Pe­dig de sok békét kellene még kötni ennek a nemzedéknek. Békét kellene" kötni a fiata­loknak az öregekkel, akik egyre több türel­metlenséggel s egyre parázslóbb elégedetlen­séggel néznek egymásra, békét kellene kötni a dolgozóknak a munkanélküliekkel, békét tellene kötni a fiatalsággal azoknak, akik a fiatalság életét elrontották, békét kellene köt­ni a társadalmi osztályoknak és felekezetek­nek, békét kellene kötni azoknak, akik itt szü­lettek a megcsonkított határokon belül s azok­nak, akik a megcsonkított határokon túlról jöttek ide, békét kellene kötni egymással a rendnek és a szabadságnak s mindenkinek külön-külön is, akik vagy a rendtől, vagy a szabadságtól várják a több kenyér és több elégedettség aranykorszakát. S békét kellene kötni azoknak, akik nem háríthatják el a felelősséget maguktól mind­azért, ami erre az országra s erre a nemze­dékre rászakadt Nincs felnőtt ember ebben az országban, aki nem volna már felelős va­lamilyen évszámért Nézzünk csak szét a magyar közélet dúló csatáin, voltaképen nem emberek, nem irányzatok, nem osztálykülönb­ségek s nem hitelvek és dogmák küzdenek egymással, hanem a különböző évszámok fe­lelősei s a küzdelemnek nincs más célja, csak az, hogy a magunk felelőtlenségét bizo­nyítsuk s a mások felelősségét megállapít­suk. S minél súlyosabb felelősséget tudunk másnak nyakába varrni, annál makulátlanabb­ként tüntetjük fel a magunk felelőtlenségét. Pedig egyszer már be kellene látni, hogy mindannyiunknak hordoznunk kell a felelős­ség keresztjét, mert mindannyian vétkesek vagyunk. Nem lehet évszámokhoz cölöpözni a felelősséget, amit a ma élők Jogcímül akar­nak felhasználni a maguk piedesztálja 8 a másoknak szánt vérpad számára. A püspöki szavak szerint a múltnak békét kell kötni a jelennel. S talán szabad tovább­gondolni a patinás szavakat: a jelennek is békét kell kötni a jövővel. A megpróbáltatás idejében nincs erő, amiről lemondhatna ez a nemzet A nemzet múltjának és jövőjének két óceánja kőzött ennek a nemzedéknek a béke kompjára kell felpakolni mindazt, ami benne érték, jogcím, teremtő erő, mindazt, ami a termékeny élet tényezője lehet, mindent j amiből remény és élet sarjadhat — ha még el akarja érni a partokat ahol több kenyér vár rá s több békessége a meggyötört lélek­nek. Kormánykonferencia bírálja el Németország fizetőképességét (Budapesti tudósilónk telefonjélentése.) Baselből jelentik: A Nemzetkőzi Fizetések Bankjának tanácsadó bizottsága egyhangúlag elfogadta a szövegező bizottság jelentését, ami­vel befejezte munkáját A jelentés megálla­pítja, hogy Németország annak idején olyan helyzetben irta alá a Young-tervet hogy re­ményei voltak az abban vállalt kötelezettségek teljesítésére. Németország helyzete azóta rosz­szabbodott, mert a Young-terv aláírása óta elma­radt a német birodalom várt prosperitása. Az aláíráskor abból a feltevésből indultak ld. hogy a gazdasági depresszió rövid ideig fog tartani és csak átmeneti lesz A hely tel azonban lénye-j gesen rosszabbodott és nem vitás, hogy Né• metország helyzete most rosszabb, mint ö Young-terv aláírásakor volt. A tanácsadó bizottság aipak a reményének' ad kifejezést, hogy nemzetkőzi együttmükö-' déssel a világgazdasági válságon segíteni lehet és reméli, hogy Németország prosperitása idő­vel helyreáll. Végeredményben a tanácsadó bizottság döntést nem hozott és a döntés a január közepén összeülő kormánykonferen­ciára hárul. A pénzügyi bizalom helyreállítását követeli a külföldi saitó a transzfermoratóriummal kapcsolatban Páris, december 23. A Parts Midi pénzügyi szer­kesztője rámutat arra, hogy valamennyi közép, európai és balkán állam válságos helyzetben van. Magyarország bejelenti a moratóriumot, Csehor­szág kölcsönt kér Franciaországtól, a román pénz­ügyminiszter Rómában, Párisban és Berlinben jár pénzért, a jugoszláv király Párisba utazik. Blzo­nyos azonban — folytatja a cikk —, hogy 1931­ben sok kölcsönt folyósítottak. Egyedül Francia ország 19 milliárdot előlegezett, de ezek a kői­csőnők mégsem hoztak segítséget és a kölcsön­vevőktői a pénz ismét visszaáramlott a kölcsönt­nyújtókhoz. Ezeket a zavarokat a pénzügyek szer­vezetének bomladozása okozta és elmulásukra ad­dig nem lehet számítani, amig helyre nem állítják a megrendült pénzügyi bizalmat. Valamennyi napilap — mint Berlinből jelentik — többé-kevésbé terjedelmes cikkben ismerteti a magyar transzfermaratórium bejelentését A Börzer Zeitung azt Írja, hogy a magyar kormány a maga részéről mindent megtesz és megtett hogy kül­földi hitelezőivel megfelelő megállapodásra jus­son. Minthogy azonban egyes országokban a hitele­zők nem tömörülnek olyan szervezetekbe, amely a kölcsönökre vonatkozó kérdések közösen és egy­séges elvek alapján volnának a legrövidebb időn belül elintézhetők, a magyar kormány az ország devizaállományára való tekintettel kényszerült a részleges moratórium bejelentésére. Ez a rend. szabály lehetővé teszi, hogy Magyarország az fisz. szes hitelezőivet rendszeres tárgyalásokat folytas­son. Az Okomoni szerkesztőségi Kommentárjában — Iondoni jelentés szerint — kiemeli, hogy a mora­tórium hire nem jött meglepetésként A hely­zetben a legbiztatóbb, hogy a magyar pénzügyeket ma erős kéz vezeti és a kormány szilárdan el van tökélve arra, hogy kerülni fogja az inflációt. A magyar moratórium nem marad példa nélkül. E» az esemény még jobban mutatja a kooperati< nemzetközi politika égető szükségét. Magyar adósságok Amerikában Washington, december 23. A kereskedelmi mi­nisztérium hozzávetőleges becslése szerint Ameri­kában 13 millió dollárnyi magyar kincstári jegyet helyeztek e'. Ezenkívül a magyar kormány amerikai bankoknál kerek összegben 33 millió rövidlejáratú hiteleket vett fel. Végül az amerikaiak 10 millió J dollárt ruháztak be Magyarországon. Stlmson, aki ezeket a számadatokat közölte, kijelentette, hogy a magyar kormány ezidőszerint nem vásárolhat dol­lárt, ha nem akarja a maga valutáját vészedé­lembe hozni. A helyzet rendkivül nyugodt és n*m ad okot aaaodalomra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom