Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-23 / 291. szám

DÉLMAGYARORSZAG Szerda, 1931 december 23 Ara 1© fillér VII- évíolyamr2^9rSzám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.ZO, vidéken «• Budapesten 3-00, KUlfttldifn OMO pengd. * Egyes izdm Ara hetkO*. nap ÍO, va»4r- es Ünnepnap 24> (1IL Hlrdet«iek felvétele tarifa szerint. Megjeleni k hétfd kivételével naponta reooel SZEGED. ScetkeaslOaég: Somogyi ucca SZ.Lem Teleion: 23-33.^Kiadóhivatal, kOlcaankOnyvtAr és tegylroda Aradi uooa S. Telefon: 13-00. ^ Nyomda 1 LBw Linót ucca IO. Telefon > 26-34. TAvlratf és levélcím Délmaayaronzán <>zencd n közbéke szolgálata A képviselőház keddi ülésén a belügyminiszter kijelentette, hogy a rendőrség létszámának emelése s a rendőrség fegyverhasználatának kiterjesztése tárgyában törvényjavaslatot fog a parlament elé terjeszteni. Amig a tőrvényjavaslatnak tervbsvett rendelkezéseit nem ismerjük, addig természetesen a kérdés érdeméhez nem tudunk hozzászólni Nem kezdhetünk vitát arról, hogy szükség van-e a rendőrség létszámának emelésére s indokolt lenne-e a fegyverhasználati jog kiszélesítése. Az azonban vitán felül áll, hogy a közbiztonságot meg kell védeni, hogy a szsmélyés vagyonbiztonság terén nem kevés tennivaló van s anélkül, hogy kritizálni akarnánk, megállapíthatjuk a tényt, hogy a közrend és közbéke iavitásra és megszilárdításra szorul. Ezeknek' a követeléseknek alapelveiben nem lehet eltérés. Senki nem vállalkozhatik arra, hogy védje a betörőt és a tolvajt S vita csak a módszer kérdésében lehet, a politikában s igy a rendészeti politikában is a módszer kérdése azonban éppen olyan fontos, mint a dogmáé. A kormány statáriumot hirdetett s talán qem is véletlen, hogy amikor a statáriális biróság összeül, hogy a rendőrgyilkos ügyét letárgyalja, ugyanakkor jelenti be a belügyminiszter a készülő törvényjavaslatot a rendőrség létszámának emeléséről s fegyverhasználati jogának kiterjesztéséről. Ugy látszik tehát, hogy a statárium nem volt alkalmas eszköz a célbavett eredmény elérésére. Ha a kormány azért hirdette ki a statáriumot, hogy megfékezze vele a bűnöző szándékot s a bűntettest a bűntől elriassza, akkor ha más nem is, a belügyminiszter lejelentése a statáriummal elérni szándékolt eredmény meghiúsulását jelenti. Ha a statárium alkalmas a bűnöző szenvedélyek megfékezésére s a bűnöző szándék visszariasztására, akkor nem lenne szükség most a rendőrlegénység létszámának emelésére s a fegyverhasználati jog kiterjesztésére. Ha pedig erre sz ikség van s a belügyminiszter, a legfőbb rendőr szerint erre valóban szükség van, akkor mi indokolja tzt, hogy ne a büntetőtörvénykönyv alapján szabják ki a büntetést avikra. akik a bűnt elkövették. Régi belátás s régi tapasztalat tanitja azt, hogy a halálos Ítélet a bűnöző hajlamot nem tartja vissza a bűntől. Amig a halálos Ítéleteket bizonyos teátrális külsőségek veszik körül, amig azok, akiken a halálos ítéleteket végrehajtják, a hírnek, emlegetettségnek és ujságnyilvánosságnak számukra elérhetetlen teljességéhez jutnak, addig ezek a teátrális külsőségek, ez a hirhedtség, a nyilvánosság előtti szereplésnek ez a túltengése legalább annyi vonzó hatást gyakorol azokra, akiket minden morális fék nélkül rángat bűnöző hajlamuk, mint amennyire őket a büntetésnek sok vonatkozásban kívánatos neme a bűn elkövetésétől visszatartja. Tapasztalati tények bizonyítják ennek a megállapításnak helyességét. Voltak amerikai államok, amelyek eltörölték s voltak, amelyek behozták a halálbüntetést. S azt kellett tapasztalni, hogy azokban az államokban, melyekben a halálbüntetéseket eltörölték, csökkent a gyilkosságok száma is s azokban az államokban, melyekben a halálbüntetést behozták, a gyilkosságok száma is emelkedett Dehát a »hazai* példák vájjon mást mutatnak? Csökkent a rablások száma, amióta az első rablót kivégezték? Amióta azt a nyomorult pékinast felkötötték, azóta valósággal divatba Jött a revolveres rablás. A statáriális tárgyalas, a kivégzés magát a bűncselekményt is beledobta a tömeg érdeklődésébe, általános témává avatta olyanok számára is, akik egyébként tudomást sem szereztek volna róla S kétségtelen, hogy nem egy esetben a gonoszkodó virtusság tett próbát azzal, ami másnak nem sikerült. Minél nagyobb nyilvánosság előtt s minél több szenzáció felkeltésével torolják meg a bünt, annál Jobban riasztják vissza azokat, akiket a bűntől vissza lehet riasztani, de annál jobban elégítik ki azok bűnös érdeklődését, akiket a bűntől visszariasztani nem lehet S igy a statáriális tárgyalások nemcsak a megtorlásnak, hanem akaratlanul a bűnözésnek propagandáját is elvégzik. Ugy gondoljuk, sokkal különb eszközei képzelhetők el a közbiztonságnak, mint azok, amelyekkel a tervbevett fokozott szolgálatot akar. ják teljesíteni. A kenyér, a munka, a léleknek és gyomornak pacifikálása sokkal különb eszközei a köznyugalomnak, a személy- és vagyonbiztonságnak, mint az a jogkiterjesztés, amire végre a kormány elhatározta magát — a rendőrségi fegyverhasználat terén. Abban egyetértünk, hogy minél hatékonyabb módon kell megőrizni a közbiztonságot, csak abban kellene már egyetértenünk, hogy a fegyver pacifizmusa helyett a kenyér pacifizmusát szolgáljuk s ha már jogokat akarunk kiterjeszteni, akkor ne, vagy legalább ne kizárólagosan a rendőrségi fegyverhasználat terén történjen a jogkiterjesztés. A. transzfermoratórium Megjelent a rendelet, amely a fövő év december 23-álg marad érvényben — Külföldi tartozásokat csak a Nemzeti Bank. engedélyével le&et pengőben fizetni (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A hivatalos lap szerdai száma közli a transzfermoratóriumról szóló kormányrendeletet. A ma kibocsátott 1931. 6900/M. E. számú rendelet »a külfölddel szemben fennálló egyes tarto-ásoknak pengŐ'rlékben való lefizetése tárgyábani. többek között ezeket mondja: — Avégből, hogy az ország arany- és devizakészletei a termelés folytonossága és a bankjegyfedezet érdekében megóvassanak, a következőket rendeli azzal, hogy a magyar államnak »a magyar királyság 1924. évi állami kölcsön* tekintetében fennálló kötelezettségeit semmiképen sem érinti. A jelen rendelet hatályának tartama alatt államadóssági kötvények és záloglevelek, valamint akár az állam, akár mások által kibocsátott kötvények alapján, továbbá a magyar állam által kibocsátott kincstári váltok és kincstári jegyek után járó kamatok alapján esedékes ös?z?fpket tilos a hi'elezOk kezéhez megfizetni. Az adós a fizetendő összegek ellenértékét lejáratkor venqőben köteles a Magyar Nemzeti Banknál letenni. Az ellen az adós ellen, aki az ellenértéket pengőben leteszi, a jelen rendelet hatályának tartama alatt a tartozás fizetéséért birói eljárást indítani nem lehet. Az átszámításoknál a Magyar Nemzeti Bank által kiadott, közvetlenül megelőző köznapon közzétett áruárfolyam olt irányadók. A jelen rendelet hatályának tartama alatt tilos államadóssági kötvényeket, zálogleveleket, vagy más kötvényeket soronkivül felbontani, vagy kisorsolni. Ha a rendelkezésre álló külföldi fizetési eszközökkel való gazdálkodás szempontjait a Magyar Nemzeti Banknál pengőben letett összegeknek külföldi flzetcsl eszközökre való átváltását a gazdasági élet folytonosságának, vagy más létérdekeknek veszélyeztetése nélkül nem engedik meg, a Magyar Nemzeti Bank a pengőben lefizetett összegeket külön alapban (Külföldi fizetések alapja) fizeti be. A rendelet alá eső kötvények és záloglevelek, valamint szelvényeik a jelen rendelet hatályának tartama alatt csak az alap* nál mutathatók be beváltás végett. Abban a kérdésben, hogy a bemutatott címletek és szelvények beválthatók* és milyen mértékben, a Magyar Nemzeti Bank a tanácsadóival egyetértésben dönt Külföldi pénzértékben meghatározott, külföldi hitelezővel szemben fennálló tartozásokra csak a Magyar Nemieti Bank engedélyével szabad pengőben fizetni, a fizetést a hitelezőnek a pénzintézetnél nyi'ott, vagy vezetett számlájára kell teljesíteni és a befizetett összeg felett csak a Magyar Nemzett Ba k engedélyévél szabad rendelkezni. Kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő, aki e rendelkezéseket megszegi vagy kijátsza. A pénzbüntetésre az 1928. évi X. t.-c. rendelkezései az irányadók'. A pénzbüntetés legmagasabb értéke 8 ezer pengő. A1 rendelet kihirdetése napján lép hatályba és 1932 december 23. napjáig marad hatályban. Délután a 33-as bizottság tárgyalta le a rendeletet, ahol KorAnyi Frigyes pénzügyminiszter többek között ezeket mondotta: — A mai naptól kezdve nem vagyunk képesek annyi általánosan elfogadott devizát szerezni, ami szükségletünket fedezné. Ebben a helyzetben külföldi hitelezőink összességévet kellene egyetértő megállapodásokra jutnunk a fizetési módoza. tok tekintetében. Azonban hitelezőinknek még nincsenek olyan tervezetei, amelyekkel ilyen kérdést együttesen rövid idő alatt le léhetne tárgyalni. A kormány tehát kénytelen a kezdeményezést meg. ragadni és egyoldalú intézkedéssel olyan egy évre szóló állapotot teremteni, amely megadja a lehe. tőséget, hogy viszonylagos nyugalmi állapotban rendszeres tárgyalások legyenek folytathatók hite. lezőinkkel. — A devizákkal való fizetést nem szüntetjük meg, csak korlátozzuk arra a mért k e, amelyet devizakészletünk állapit meg. A két főelv az, hogy, teljesítsük nemzetközi szempontokból legfontosabb, kötelezettségeinket, másoldalról azonban életbe a tartsuk a külfölddel folytatott kereskedelmünket, ami hitelezőink érdeke is.