Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-16 / 285. szám

SZEGED. SzerKetzIOaíg: Somogyi ucoa (2.Lem Teleion: 23-33.^KIndúhlvatol, killc«Nnh(InyviAr «( legylroda - Aradi ucoa S. Telefon t 13-OÖ. - Nyomda s L»w Lloót ucca IV. Telefon t 26-34. TAvIretl levélcím D«lmanyaronz«n Szeord Szerda, 1931 december 16 Ara le fillér Jl, 0DVII. éyfolyam^asd-. szám ELŐFIZETÉS' Havonta tielyben 3.20, vidéken és Budapesten 3-00. kUlli(ld(fn 6MO penqd. * Egyes szAm Ara hélkHznap lö, vasAr- Ünnepnap flll. Hlrdelétek felvétele tarifa sserlnt. Megle. lenlic hétffl kivételével nnponla renjel Ulazás a szegedi Balaton körül Nem örömünk a zavarosban való halászás, «— komoly szorongással látjuk azokat az aggodalmakat, melyek a fehértói halgazdálkodás rentabilitása felől a hozzáértők részéről elhangoznak. Bevalljuk, hogy a mi halszakérbeltnünk a halpaprikás és rántottharcsa megbecsülésénél véget ér s bevalljuk azt is, hogy mi hitelt adtunk azok szavának, akik a Fehértónak halastóvá való átalakítását javasolták. S most, amikor már »a gép forog s az alkotó pihen, mert be van fejezve a nagy mü, igen«, kezdjük hallani jobbról is és balról is, hogy a halgazdasághoz fűzött reménységek nem válnak be s azok az indokok, amelyeknek felsorakoztatása után határozta el a közgyűlés ennek a létesítménynek megalkotását, a tárgyilagosság későn megnyilatkozó kritikáját nem birják ki Jól tudjuk, hogy a létesítmény jórészben az inségmunka céljára adott pénzből történt Ez a körülmény azonban a kritika elhallgattatására nem alkalmas. Először azért nem, mert a város is jelentékeny vagyonnal vállalt részesedést a munka költségeiben, másodszor pedig azért nem, mert bármilyen fontos volt is az a cél, hogy munkához juttassa a város a munkanélkülieket, mécsem volt az közömbös, hogy hasznos, rentábilis s szükséges munkálatok végeztetnek-e el az inségmunkák keretei között is. Hiszen ha csak az lett volna a cél. hogy a munkanélkülieket foglalkoztassák, akkor lehetett volna az ins'gmunkásokkal egyik nap egy gödröt ásatni s a másik nap betemethették volna az előző napon ásott gödröt. Ne is gondolja senki, bopy ez csak egy. ad ahsurdum vitt lehetőség, mert harmadéve ezt a munkát végeztették el Szegeden a munkanélküliekkel, akik Rókuson mélyítették a csatornákat. Egy hétig mélyítették a csatornákat s a másik hé'en vissza hordták a kiemelt földet. Kiderült közben ugyanis, hogy a járdák szegélykővéig ásták ki a csatornát s a kiemelt földet vissza keltett helyezni, mert a járdák belefordultak volna a csatornába. S most azt kall mondanunk,( hogy ez még a jobbik eset volt. Mert a munkanélküliek megkapták 8 pénzüket haszontalan munkát végeztek és feleslegesen, de a munkanélküliek kifizetése ulán a várgsra löbb kiadás nem hárult. Most azonban áltól tartunk, hogy a tanyai vasút története s a tanvsi vasút sorsa — s ez a sors a város sorslragédiája — ismétlődött meg. A város gazdasági romlásának egyik legbatályosabb ténvezője a tanyai vasút. Ezt a vasutat meg kellett építeni a városnak, mert a Speyer-kölcsönt fel kellett venn? és el kellett költeni A városnak volt hozzá egy negyvenéves terve s ki gondolt akkor arra, hogy a negyvenéves tervek általában elveszítik aktualitásukat Ha valamiért negyven évig kell küzdeni — a titkos választójog kivételével —, akkor azt már meg sem kell csinálni. Ami negyven évvel ezelőlt jó volt, az ma már alig lehet jó. A város léhát a tanyai vasutba ölte bele a pénzt s ezz?l megölte a város fejlesztésének minden csiráját is. Évi háromsz/znyolrvanezer pengő terhet kell viselni a városnak ezért a vasutért. Sokat ér a vasút, jelentékeny mértékben hozzájárult már ahoz hogy a tanya népét elszoktassa az utazástól, egyébként péküzeme elsőrangú soroksári kenyeret s pompás vajaskiflit állit elő s nem lehet tagadni azt sem, hogy amerre Jár, a gazdáknak kevesebb madárijesztőre van szükségük, de ezekért a gazdasági előnyökért kissé sokaljuk az évi háromszáznyolcvanezerpengős terhet Ez a tanyai vasút s most ijesztgetnek bennünket a halastóval. A »kerék alá teszlek és sziksós kútba vetlek* rigmusai nemcsak a Katica-bogarakat rémitik meg. hanem bennünket s ennek a városnak életét is. Ha ez a halastó rentábilis vállalatnak nem ígérkezik, ha újra azzal kell számolnunk, hogy csak nagy ráfizetéssel lehet üzembe tartan! a fehértói halászatot, akkor már most tiltakozunk az ellen, hogy ujabb városi üzem deficitjével nehezítsék a városi polgárságnak amúgy is kibírhatatlan terheit. Ne csináljanak se második házikezeléses színházat, Se második tanyai vasutat nem birtuk és nem bírjuk" ej egynek terhét sem. Ha Mátyás királlyal meghalt az igazság; akkor az öreg Lévayval meghalt a közigazgatási halszakértelem is. Se a köztisztasági üzem vezetése alá ne adják a halastavat se elszegényedett rokont ne alkalmazzanak vezetésére, se ne alapítsanak halá* szati indentaturát Ha akadt vállalkozó a szegedi színházra, majd akad vállalkozó a halastó bérletére is. Ha pedig nem akad, a város se vállalkozzon arra, hogy amint a színháznál1 történt, a szakértelem megszerzéséhez szükséges únaséveket* vezetői pozícióban tölteti el a város halászati felügyelőjével. Mert mi bevettük a »krumplicsuszpajzt*, de attól félünk, a halak felfordulnak tőle. Ha már beleestünk ebbe a halastóba, igyekezzünk lehetőleg »szárazon* kikerülni belőle. Uj városi üzem terheinek vállalásával nemű szabad, nem lehet a városi polgárság terheit súlyosabbá tenni. Mert, ahogy a nóta mondja, »jó étel a kárász, ponty, kecsege, de aki ma közüzemet létesít, annak nincsen esze*. Ahogy; a »fiatalabbik« Taschler mondta: »igy a dal«. A UisgaszááR Kiválnáli as egységes páríból? Ötös bizottságot KWátelc lel a Helyzet tisztázására - Jlz ellenzéltnélKUll 33-as bizottság (Budopespti tudósi'c'nk telefonjelsntése.) Mayer János volt kisgazdaminiszternél kedden este megbeszélésre ültek össze az egységes párt kisgazdaképviselői, hogy további magatartásukról határozzanak. Az értekezlet hoszszas megbeszélés után ugy döntött hogv a régi Nagyatádi kisgazdaképviselők külön frakciót alakítanak, de nem lépnek ki az egységes pártból, mert Mayer János — kijelentése szerint — »erőteljes akciót fog indítani a kisgazdaérdekek védelmére*. Más információk szerint az értekezlet résztvevői arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a kisgazdacsoport uj szituációba került, amelyet sürgősen tisztázni kell. Az volt ugyanis az álláspont, hogy Bethlen távozásával a kisgazdaképviselőket nem köti már az a paktum, amit Bethlen és Nagyatádi kötött és ezért vissza lehet állítani a »szabad kéz* politikáját. öttagú bizottságot választottak, amely tisz- » tázza a helyzetet és munkaprogramot állit | fel. Mayer Jánosnak a Jövő hétre várt felmentése után letárgyalják a bizottság áltaF elkészített programot és döntenek, hogy bentmaradnak-e az uj helyzetben az egységes pártban, vagy önállóm működnek a jövőben, — esetleg ellenzékbe vonulnak. Egyes lapokban olyan hirek" Jelentek meg, hogy Strausz István a 33-as bizottság tagja lesz. Strausz közölte, hogy elvi okokból nem hajlandó <a 33-as bizottsági tanságot elfogadnt Mivel az ellenzéki képviselők közül senki sem hajlandó bevonulni a bizottságba, gróf Somssich Antalt Petri5 Kálmánt, Beck Lajost és Szilágyi Lajost kombinálják". A szociáldemokrata párt vezetősége kedden! este ugy határozott, hogy a párt a harminchármas bizottságban ismételten felajánlott helyeket nem fogadja el és tiltakozik a népjóléti minisztérium esetleges megszüntetése ellen. A szegedi tanyai bérlők Ugye a képviselőház előtt Eles felszólalások a kormány mezőgazdasági Dolitlkáfáról — Czefíler rosszul led az elnöki emelvényen Budapest, december 15. Tiz órakor nyitotta meg a képviselőház keddi ütését Almássy László elnök. Napirend előtt gróf Trleky Sándor a munkanélküliség kérdését tette szóvá. A kormánynak mindent ei kell követnie, hogy meginduljon a. termelés, mert ha az megindul, megszűnik a nyomor is. Peyer Károly napirend előtt szintén a munkanélküliek segélyezésével foglalkozott. Kifogásolta, hogy a miniszterelnök politikai hangulat keltéseknek engedve, nem hajlandó további pénzösszegeket a szakszervezetek rendelkezésére bocsájtani abból a célból, hogy azok azt kiosszák a munkanélküliek között. A kormánynak jól meg kell gondolnia a munkanélküliek segélyezését szociális és közbiztonsági szempontból egyaránt. Ha nem tudja megnyugtatni a munkanélküliek százezreit, akkor a munkanélküliek majd nem tisztelik a törvényt, a magántulajdont és az inséa állal vezettetve ott szerzik meg mindennapi szükségleteiket ahol lehet Ezután napirend szerint folytatták az Országos Főldbirlokrendezö Biróság megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását Petró Kálmán a mezőgazdasági oktatás fontossagát hangoztatta. Lázár Miklós azt fejtegette, hogy a népsűrűség nagyon fokozódott az országban, ezért mindenkinek éreznie kell azt a politikai levegőváltozást amely ennek következtében jelentkezett. A vagyonmegosztás aránytalansága mindig mélyebb szakadéJ kokat ás az egyes társadalmi osztályok között. A magyar újjászületés legfontosabb feladatának kellett volna tekinteni a magyar földmunkásság problémájának megoldását. A parasztot szerephez kell juttatni a politikában is. Kocsán Károly hangoztatta, hogy az agrártömegek földhözjultatását a jövőben is folytatni kell