Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-18 / 262. szám

fogását, tabogy átfogó gazdaság programot nem lehft adni. Senki sem ringathatja magát abban az itluzióban, hogy a mai súlyos helvzet egy félév mulva elmúljék. Most tmsszn, nehéz időt hell átélni és főképen arra kell gondolni, hogy a hosszú, BWRpróbáltatási időn keresztül tudunk menni. En­nél; következtében nem szabad elhanyagolni a krízis enyhülésének Jélcktani gondotetát. A kor­mánynak nro.st az a feladata, hogy az államház­tartás egyensúlyát rendb^hozza. hoev a közgaz­dasági erőket fenntartsa. Ezután a népszövetségi hizottság jelentésével fog­lalkozott. Hangoztatta, hogy mennyire kell kő­vrfni az abban foglalt tanácsokat, csökkenteni a behozatalt és erőssé tenni a kivitelt, de minthogy minden állam erre törekszik, nagyon nehéz ezen •z uton véglegesen megoldani a kérdést. A világ­gazdasági helyzet nemcsak gazdasági okok miatt, nemcsak a túlzott protekcionizmus következtében jutott oda, ahof mosf van, hanem azért is, meri két állam, Amerika és Franciaország felhalmozta az aranyat és a többi orsz&gok életküzdelmet folytatnak a megmaradt kevés aranyért. Ezután több kérdést vetett fef a korniSnnyai szemben. Tájékoztatást kért az osztrák kereske­delmi szerződés ügyének kérdéséről, továbbá ar­xdi(. hogy miért nem iiiurtnyesMbst Rorrftrita, Afn­gytrország és Németország között létesült prefe­renciáit* szerződés, mikor éppen a Népszövetség ajánlotta az ilyen szerződések létesítését. Nem v(ir nagy hatást a vagyonosabb társadalmi réte­gük nagyobbarányu megadóztatásától, mert Ma­gyarországon kevés a vagyon, de az emberek szí­vesebben fizetnek adót, ha tudják, hogy' első­•orban azok viselik a terheket, akik előnyös bely­zirtben vannak. Minden természeti és eredeti jöve­delmet meg kell fogni nz adófizetésre. A fizetni nem akarást kérlelhetetlenül meg kell büntetni. A fizetni nem tudással szemben méltányos­ságot kell tanúsítani, mert ez a termelés érdeke. Hosszabb időre kell számolnunk azzal, hogy nehéz lesz a helyzet, azért a terheket olyan módon kell megszabni, hogy azok ne merítsék ki -egyszerre a társadalom erejét. Kéri a kormányt, adjon felvilá­gosítást arról, hogy minő szervezetek utján és milyen módon bonyolítja Je az inségakciót. Sze­rinte a miniszterelnöktől nem lehet tóvánni, hogy kijelentse azt, hogy egészen uj politikát kezd. Ez csak uj választás mellett volna lehetsé­ges, az ország reputációja érdekében azonban nem tar­taná helyesnek, hogy a jelenlegi választói törvény alapján most válasszunk. Külpolitikai téren nem kíván változást, e tekintetben szerinte a Bethlen­kormány bátran állhat a történelem Ítélőszéke elé. A szomszéd államokkal olyan atmoszférát kell teremteni végcélunk feladása nélkül, amely nem gátolja meg a szükséges gazdasági együttműködést, hnnem a aazdasági kérdéseket politikamentessé Mzi­Végűi kijelentette: kívánatos volna, hogy a belpolitika a de­moknztikns haladás tekintetében eltérést mutasson attól a politikától, amelyet o mult kormány követett. A nemzet hangula­tának kifejezésre kett futnia o parlament­ben. (Taps a baloldalon.) Jobb. ha a parlamentben jutnak kifejezésre a ha ok, min hogy mé ey' é t itokban e jed e e'< to­vább. Nem szabad, hogy abban a nyomasztó tudatban éljen az ország lakosságának egyrészt, hogy jogait nem tudja gyakorolni. Itt rendszerváltozásra van szükség és e téren egyelőre megbarátkozik átmeneti intéz­kedésekkel. Szünet után Peyer Károly Szilágyi Lajos napírendelőtti felszólalására vála­szolva tiltakozott az ellen, hogy a szakszervezetek politikai szervezeteket jelentenek. A segélyezésbe rtemcsak a szakszervezeteket vonják be, hanem minden egyesületet, amely a munkanélküliek segé­lyezésével foglalkozik. Ebben nem lehet politikát látnj. Szilágyi Lajos régebben olyan egyesületnek i>olt tagja, ahol kártyázás folyt és a oénzt poli­tikai célokra fordították. Rassay Károly tiltakozott az egyik szocialista képviselőnek az ellen a megjegyzése ellen, hogy ^Rassay is sajnálja az öt pengőt a szocialista mun­kásoktól*. 0 csak azt a kérdést vetette fel, mi lesz i«z ügyvédekkel, orvosokkal, kereskedőkkel, az ipa­mos és a mezőgazdasági munkások segélyezésével. Kulyos aggodalommal tölti el, hogy a kormány St­'tér a pénzbeli segélyezésre anélkül, hogy ez a kér­dés alkotmányos fórum elé került -volna. A'agy zaj as egész Házban. A szocialista képviselők a padokat verik. Közbe ­kiállásokkai akadályozzák meg Rassayt beszédének folytatásában, akinek egyes kijelentéseit a jobö­oldalon megtapsolják. Rassay; Tudomásomra futott, hogy szocialista részről kijelentették, hogy nem jó néven veszik, ha ezzel a kérdéssel egyes lapok foglalkoznak. Kertész Miklós: Az ön&k lapjaira lesz vesze­delmes, ha ilyen értelemben foglalkoznak vele. Rassay Károly: Engem nem lehet azzal fenye­getni, hogy a munkanélküliek mit fognak csinálni. Óriást Izgalom. Rassay: Tudomásomra jutott egy olyan szocialista kijelentés, hogy négyezer munkanélküli meg fog jelenni a szerkesztőségben és szétveri a szerkesz­tőséget... — Hazugság! Hazugság! — kiáltják a szocialis­ták. Peger Károly: A Kurírt arra sem érdemesitik a munkanélküliek, hogy leköpjék. Rassay: örülök, hogy az egyik közbeszóló meg­erősítette ezt az információmat Kabök Lajos: Nyíltan kimondom, mec fogiák bánni. Rassay a zaj után kijelenti, hogy az állam pénzét nem helyesli különböző munkásszerveze­tek igénybevételével kiosztani. Tudni kell a parte­mentben, hogy micsoda szerveken keresztül és milyen összegek kerülnek kiosztásra. Hozzá sokszor fordulnak .nyomorgó középosztálybeli emberek, nem küldheti azokat a szakszervezetekbe segélyért Károlyi Gyula miniszterei­aCk : A kormány nem gondol munkanélküli segély beho­zatalára, nemcsak elvi, hanem anyagi szempont­ból sem. Munkanélküli segélyt ez az ország nem adhat, mert nincs miből. Arról van csupán szó, hogy az inségakoióba lehetőleg az összes ínségbe, lévőket bevonják. Az inségsegélyek kiosztásánál semmiféle párt, vagy egyéb szempontok nem jö­hetnek tekintetbe, kizárólag maga az inség a mérv­adó. Kétségtelen, hogyf a szakszervezetekbe tömörült munkások közül is sokan vannak, akiket a: inségak­ciöba be kell vonni. A kormány ellenőrzi majd a szétosztást Ezután ufabb vl&ar tört Itl Szilágyi Lajos felszólalásénál. Kijelentette, hogy nem volt tagja semmiféle klubnak. Amikor a demokrata klubnak volt az elnöke, a szociálde­mokraták szívesen látott vendégek voltak a párt­körben az evésben és ivásban... Ttomboló zaj. — Hazudik! Hazudik! — kiáltották a szociálde­mokraták. > ' Az elnök hiába rázza a csengőt, a zai nem akar elülni. Szilágyi végül azt mondja, hogy nem hajlandó tűrni, hogy a szociáldemokraták a munkanélküli segély cimén tagokat toborozzanak és ezt az ücvet reklamirozzák. Bnchinger Manó: Ez a beszéd azt bizonyítja, hogy semmit sem tanultak a múltból! Állandó zajban emelkedett szólásra Weltner Ja­kab, aki kijelentette, hogyha Rassay Károly a pol­gári Terális társadalomnak volna a bajnoka, nagyőri kétes dicsőségnek tartaná, hogy az egységes párt tüntető tapsokkal fogadja beszédét. — Én önért is szót emeltem, hogy hazajöhes­sen I — kiáltotta ingerülten Rassay. — En meg a polgári társadalom érdekében emeltem szót — kiáltotta Weltner. Weltner végül kijelentette, hogy ők továbbra te követelni fogják a munkanélküliség biztosítását Büchier József szólalt fel ezután ugyancsak sze­mélyes kérdésben. PerceMg tartó vlfrart idézett elő az a kijelentése, hogy Szilágyi Lajos közpénzeket saját céljaira használt fel. Szilágyi Lajos: Pimaszul hazudik, alávaló hazao­ság, ezért pofonokat érdemelt A zaj percről-percre nő, az elnök képtelen a rendet helyreállítani és ezért felfüggeszti az ülést. — Ilyen beszédekkel készítik elő a diktátorát — mondotta az elnök a szünetben Büchier Jó­zsefnek. Szünet után Büchier azt mondja, hogy Szilágyi Lajos a városházán telekkisaiátitási üevekben iárt közbe. — Hazugság —kiáltotta Szilágyi. Peyer Károly: A saját leveleivel fogjuk bizo­nyítani! Büchier József: Szilágyi ugyanakkor, amikor az autóbuszüzem felügyelő bizottságának tagja volt, felhozta fiát az autóbuszüzemhez. Ilyen körülmé­nyek között Szilágyi nem jogosult arra, hogy kifogásolja a munkások öt pengős segélyét Szilágyi Lajos ezután felszólította Büchlert, hogy vádjait a nyilvánosság előtt ismételje meg, mert csak igy áll módjában, hogy elégtételt szerezzen. Apai kötelessége volt, hogy" fiáról gondoskodjék. Az ülés fél 4-kor ért véget Meg kell javítani a városi inségebédekeí Napi husz dekára emelik fel a kenyéradagokat (A Délmagyarország munkatársától.) Amióta megkezdődött a városi népkonyhán az inség­ebédek osztása, állandó a panasz az ebédek minősége és kicsinysége miatt. Papíron tulaj­donképen tizEnőt deka kenyeret adnak az ínségeseknek minden ebédadaghoz, amely egyEtlen porció hig főzelékből áll, a gyakor­latban azonban ez c kenyérszelet nsm több tizenkét dekánál és semmiesetre sem alkal­mas arra, hogy megtöltse az éhes gyomrokat. A városnak egy-egy adag inségebéd tizenkét fillérjébe kerül és hozzávetőleges számítás szerint tíz-tizenkétezer pengőt költ a népkony­hára havonkint Amikor a katonaság bemutatta saját ebéd­akcióját a sajtónak, a bemutatón részt vett dr. Pálfy József polgármesterhelyettes és dr. Pálfy György fogalmazó, a kulturügyosztály jegyzője is, aki a tapasztalatokról tájékoztatta vitéz dr. Szabó Géza kulturtanácsnokot, a népjóléti ügyosztály vezetőjét. Ugy látszik, ezek a tapasztalatok hasznosak voltak, mert megtudta általuk a város hatósága, hogy a ka­tonaság által kiosztott ebédek önköltségi ára mindössze harmincöt fillér, pedig az adagok lényegesen bőségesebbek, változatosabbak, táp­lálóbbak és ihletesebbek, mint a népkonyhai ebédek. Maga a kenyéradag harmincöt deka­tehát majd háromszor olyan nagy, mint a népkonyhai kenyérszielet. Szabó tanácsnok a népkonyha gondnokságá­val folytatott tárgyalások eredményeképen most javaslatot dolgozott ki n népkonyhái igyenebédek megjavítása érdekében. Azt java­solja elsősorban, hogy a benyéradagot emelje Jel a város nyolc dekával husz dekára és min­den héten állítson be egy vagy két húsos napot, amikor az Ínségesek néhány deka hust i is kapjanak a fözelékadagj aikra. A kultur­tanácsnok számítása szerint az ingyenebédek önköltségi árát adagonkint és a húsos *apokon a húsétel mindössze öt-hat fillértel emelné, a városra ez tehát nem jelentene számottevő megterhelést, az ingyen ebédeket viszont meg­javítaná. Értesülésünk szerint a kulturtanácsnok elő­terjesztése megvalósul és a húsételek kiszol­gáltatását talán a jövő héten megkezdik. Premier keretében csütörtökön mutatja be a Belvárosi Mozi a szezon legsikerültebb 100 %-os éneklő és beszélő magyar nyelvii nagy filmjét a Kék bálvány t Fószereplők: Beregi Oszkár GOzon Gynla Jávor Pál Sárossu Andor Pcfhes Sándor Vendren Ferenc Nakláru Zoltán Rálunnnviiifftlr Keresek Megvételre gyüjte­Dciycygyu|iun. ményt és tömegbélyeget ma­ga* írón. Vétel. Elaáásl Csere. Bétyeg­kereskedét Fogadalmi templommal rasmben.184

Next

/
Oldalképek
Tartalom