Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-04 / 250. szám

DELM AGYAKOKSZA SZEGED. Sseriieaztötég: Somog t ucea >2. Lem. Teleion: 23-33. - Kladóhlratal. IlINcMnklInrvtAr «• legylroda : Aradi Doca S. Teleion i 13-Oe. - Nyomda : Löw Lipót ucca 19. Telefon : 26.34. TAvIríjll levélcím - DélmagyaronzAa Szeged. Szerda, 1931 november 4 Ara 16 fillér ^ ( vn. évfolyam, ElőFIZETÉS! Haroaia helyben 3.ZO, vidéken Budapesten 3-«0, kUlliSMÍJn 0-40 pengd. + Egye* tcAm Ara hétkltz. nap ÍO. vnsAr- é* Ünnepnap 14 111. Illrdetéíek felvétele tarifa nerlnl. Megjelenik hétlA kivételével naponta rengel Az ipar védelme, az ipar kötelessége Nem tartunk attól a vádtól, hogy minden tőlünk telhető erővel s minden rendelkezésünkre álló alkalommal nem szállunk síkra a magyar ipar és a magyar kereskedelem érdekóért Legutoljára — tegnap fejtettük ki éppen ezen a helyen s legközelebb — holnap fogonk hangot adni annak, hogy a magyar kereskedőknek a magyar ipar termékeit kell árusitaniok, — a magyar kereskedők legyenek állandó propagálói a magyar ipari termelésnek. Nem tagadhatjuk azonban art sem, hogy libben a — talán inkább társadalmi, mint üzleti, pénzügyi, vagy gazdasági — küzdelemben a magyar nagyiparra is döntő fontossága feladat oár. Az igazság közhellyé vált abban a fogalmazásban, hogy támogatni kell a magyar ipart, de ez az igazság az ország gazdasági életében hatékony igazsággá csak akkor válik, ha nemcsak a magyar iparnak, hanem a magyar kereskedelemnek, sőt a magyar fogyasztóknak támogatását is megköveteli Támogatni kell a magyar ipart s ezt a kötelességet végezzék el minden tudásukkal és minden áldozatkészségükkel a magyar kereskedők és a magyar fogyasztók, de a magyar nagyipar necsak élvezze a magyar kereskedőknek és a magyar fogyasztóknak ezt a támogatását, hanem viszonozza ls. Támogatni kell a magyar ipart, de a magyar ipar támogassa a magyar kereskedelmet és támogassa a magyar fogyasztókat. Egyik kereskedő barátunk ma érkezéét levelet mutat, melyben magyar gyárosa értesiti arról, hogy az eddigi árakat kénytelen tizenötszázalékkal felemelni, de a levél annak a reménynek ad kifejezést, hogy ez a körülmény üzleti összeköttetésükre hátrányos nem lesz, mert a külföldi áru sem jöhet most be az országba a régi áron. Nem akarunk általánosítani s nem akarjuk megvádolni azokat a gyárosokat, akik ilyen levelet nem írnak üzletfeleiknek. De felvetjük a kérdést: kötelesek-e a kereskedők, kötelesek-e a fogyasztók támogatni a gyáriparnak ezt a speciesét? Az ország emberek lelkiismeretlensége és hozzánemértése s egy világválság katasztrófájának súlya alatt szerencsétlen helyzetbe jutott. Elszegényedtünk aranyban és külföldi fizetési eszközökben. Azok a rendelkezések, melyek az állam fizetőképességének fentartását tűzték ki célul, megnehezítik, olykor lehetetlenné is teszik a nemzetközi áruforgalomban való részvételűnket. Szabad-e ezt a helyzetet egyeseknek arra felhasználni, hogy jogosulatlan előnyöket szerezzenek maguknak s főként: a jogosulatlan előnyökhöz a fogyasztás megdrágításával jussanak? ' Az ország érdeke követeli tőlünk azt, hogy a magyar ipar propagandájának szolgálatába álljunk s a mágyar ipar szolgálatába álljon mindenki, aki szavával, vagy tollával hatni tud. A magyar nagyiparnak azonban rá is kell szolgálnia erre a szolgálatra.. Amit mi az ország érdekében végzünk, abból a magyar iparnak haszna van. A magyar nagyipar ingyen szolgálathoz, ingyen reklámhoz, ingyen propagandához jut akkor, amikor a magyar kereskedők magyar árucikkeket helyeznek el kirakataikban s magyar árucikkeket ajánlanak vevőiknek. A magyar gyáripar ezl a szolgálatot ne azzal hálálja mfeg s ne azzal viszonozza, hogy jogosulatlan áremeléssel akarja ennek á szerencsétlen helyzetnek előnyeit a maga számára gyümölcsöztetni s ne azzal fizesse meg a kereskedők munkáját és a fogyasztók áldozatkészségét, hogy a külföldi iizetési eszközök beszerzéseinek nehézségét az itthon termelt nyersanyagok feldolgozásánál is kalkulálja. A magyar ipar propagálását az ország érdekében kell végeznünk tovább is, de ha ebből a propagálásból a magyar nagyiparosoknak is hasznuk van, annyit elvárhat tőlük a magyar kereskedelem s elvárhatnak a magyar fogyasztók, hogy a nagyiparos urak legalább tegyék lehetővé a kereskedők számára az érdekükben kifejtett tevékenységet. Mert ha már sokszor lehetetlen a külföldi fizetési eszkőzök beszerzése, akkor a nagyiparos urak' a belföldi nyersanyag belföldi feldolgozásáért ne kérjenek olyan árat, ami magasabb a zugforgalomban beszerzett valutával vásárolt s az aranyvalutában megállapított vámmal sújtott külföldi áru áránál. A kereskedők vonakodás nélkül akarják szolgálni a magyar ipart, de nem szegődhetnek egyes nagyiparos urak étvágyának szolgálatára. Voltak egyesek, akik megkontreminálták a pengőt s vannak egyesek, akik most meg akarják koptreminálni a magyar iparpártolást is. Szerencsére csak szórványos jelenségek észlelhetők még, de éppen aíért, mert az általánosítás könnyű s mert ezeknek a megbocsáthatatlan és menthetetlen törekvéseknek köjjynyen lehet az a katasztrófális eredménye, hogy, egyesek a maguk mohóságával diszkreditálják azt a mozgalmat, ami nélkül se a magyar ipar, se a magyar kereskedelem talpára állni nem tud, szükséges volna, ha ugyanaz a morális hatás, ami egyik hatalmas tényezője a magyar iparpártolás mozgalmának, vetne véget ezeknek a szórványos próbálkozásoknak. S ha a morális belátás nem tud véget vetni, majd véget vetnek a büntető törvényét II szociáldemokrata párt az ország súlyos helyzetéért a Bethlen-rezsimet teszi felelőssé Nyolc indítványt nyújtottak be a képviselőház elé (Budapesti tudósítónk telefonjetenlése.) A szociáldemokrata párt vezetősége és parlamenti frakciója kedden délután ülést tartott, amelyen letárgyalta a politikai helyzetet és a parlament megnyitásával összefüggő kérdéseket. A párt leszögezi, hogy az ország katasztrófális helyzetéért S Bethlen-rezsimet teszi felelőssé, követeli a Bethlen-kormány vád alá helyezését. Kimondták, hogy a szociáldemokrata párt a legélesebben és leghatározottabban szembeszáll minden olyan kísértettel, amelynek célja a Bethlen-kormánync(f a ]Pplilikai életbe való visszahelyezése. A parlamenti csoport a benyújtott 90 interpelláción kívül 8 indítványt is benyújtott a választójog reformjáról, az optánsok kártalanításának kérdéséről, a földreformról, a felszerelésről, a munkanélküliségről, a lakbérek! és üzletbérek leszállításáról, az állami ás városi alkalmazottak és munkások létminimumának megállapításáról és a fizetéscsökkentések progresszivitásáról. „A népszövetségi jelentés lesújtó megállapításokat közöl >( a régi kormányzat gazdálkodásáról Teleszky nagy védőbeszédei mondott a 33-as bizottságban és a nemzeti erők összefogásáról beszéli Budapest, november 3. A 3&as bizottság ma ülést tartott, amelyen elsőnek Teleszky Jánoe szólalt fel. Azt mondotta, bogy igazságtalanság ugy beállítani a dolgot, mintha egyedül a mult kormány volna felelős a mai helyzetért Legnagyobb bajunk a külföldi eladósodás. Az elkövetett hibákért a politikai felelősségrevonás szerinte a kormány bukásával megtörtént. További felelősségrevonás — mondotta —, nem állana az állam érdekében. Ne azt kutassuk most, mit csinált tegnap rosszul a kormány, hanem azt, hogy mit kell jól csinálni ma és holnap. Azt a felfogást sem tudja osztani — folytatta Teleszky —, hogy nincsen erkölcsi alapja annek, hogy az a párt, amely az előző kormányt támo. gatla, támogassa a mostani kormányt is. Az egységes párt szerinte akkor felel meg kötelezettségének, ha, mint egy ember támogatja azokat az ön. zetlen férfiakat, akik a mai súlyos viszonyok kőzött vállalkoztak annak a nehéz feladatnak a megoldására, hogy a nemzetet rázkódtatások nélkül segítsék keresztül a fenyegető bajokon. Nem osztja Rassay Károlynak azt a nézetét, hogy a pénzügyminisztérium különböző tisztviselőit terhelné felelősség a mai pénzügyi helyzetért. A javaslatba hozott költségvetési törléseknél a 6-os bizottság nrfnden figyelemmel volt a reálitás követelményeire és csak ott javasolt redukciót, ahol az adatokból meggyőződött, hogy a rendelkezésre maradó hitel elegendő lesz a felmerülő szükséglet ' fedezésére. A multat csak annyiban tette vizsgálat tárgyává, hogy a jővőre kihatólag megállapítsa az azután kialakulható terheket Teleszky ezután áttért a Népszövetség pénzügyi bizottsága által készített jelentésre. A bizottságot közelről érdeklik a népszövetségi jelentésben foglalt megállapítások és a levonható következtetések. Álláspontját ebben a kérdésben a felsőházban fogja kifejteni, de megjegyzi, hogy a Népszövetség pénzügyi támogatását pénzügyi és gazdasági ügyeink rendezésére igen értékesnek tartja. Helyesli, hogy a kormány a Népszövetséghez fordult és a Népsző» vétség pénzügyi bizottságával együtt a jelentésből kívilágló megállapításokra jutott Helyesli a megállapodást a Nemzeti Bank mellé küldendő tanácsadóra vonatkozólag is. Nem osztja azt a nézetet, hogy a kormány által vállalt ezekkel és más kötelezettségekkel nem áll arányban a támogatás, amelyet a Népszövetségtől a jelentés alapján remél« hetünk. — Kereskedelmi mérlegünk aktívvá válásának első feltétele a bizottság nézete szerint az — mondotta ezután Teleszky —, hogy a hitelezd államok kereskedelmi mérlege aktívVá váljon.