Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-14 / 259. szám

SZEDED. SserKOzlOtég: Somog 1 ucca 22.1.em. Teleion: 23-33.^Kiadóhivatal, hOloMBkUnyvlAT «* legylroda t Aradi ncca S. Teleion : 13-00. - Nyomda : Uiw MdAI ucca 19. Teleion: 20-34. TAvIrail levélcím - DélmogyarnnzAg Szeged. Szombat, 1931 november 14 Ara le fillér VII. évfolyam,-257rszám ELŐFIZETÉS: Havonta helybea 3.20, vidéken é» Budapesten 3-60, kUlliíldan 6*40 pengd. — Egye* Mém Ara hétköi« nap 1®, voüér- és Ünnepnap a 4 «II1. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lente hétt« kivételével nnnonln renqel Drámák a diáksoron A kis Gosztonyi-fiuról, a pesti kisdiák nagy (ragédiájáról már senkisem beszél. A nagy­tekintetű közigazgatási bizottság nagyon te­kintélyes testületében még elhangzott a neve, ami hagy szó, hiszen Pesten annyi az öngyil­kosság, még kutatgatták korai halálának okait lés körülményeit, ami egyes közéleti urak pe­dáns kőtelességteljesitésére mutat, hiszen Pes­ten is, meg szerte az egész országban is, nygyon ritkán maradnak kiderittetlenek a nem természetes haláleset előzményei. Az időnek azonban nemcsak jó tulajdonságai vannak, hanem rossz tulajdonságai is. Az idő gyógyítja a sebeket De az idő át is tapos rajtunk. Az idő áttapos emlékeken is. S az idő és az ember természeténél fogva már ma is csak a szülők virrasztanak a kis Gosztonyi-diák emléke fö­lött. Meg a tornacipő, amely közvetlen oka •olt ennek a tragédiának s amely megviselt. Három hét és 260 kilométer választ el ben­nünket a tragikus eset színhelyétől. Nem is íéreznők a hozzászólásnak se a jogcímét, se a szükségességét, ha az esettel kapcsolatos pe­dagógiai szempontok megbeszélésénél nem hagytak volna figyelmen kivül főkérdéseket és ha nem beszélnének tragikus diákesetekröt mostanában Szegeden is. Azt, hogy teljesen eíavult azoknak a szabályoknak egyrésze, ame­lyek alapján a diákok magatartását elbírálják, Mellékesen érintjük. De szülőknek is, tanárok­nak is mozgalmat kellene kezdeniök annak érdekében, hogy. egyes, valósággal slatáriális Jellegű intézkedések elhagyassanak, vagy legalább cnyhittessenek. A világért sem akarunk hangulatot kelteni. Se az értékes és nehéz kulturmunkát végző tanári testület ellen, se a diákok mellett Pedig bizonyos korlátozással vállalni tudnók a felelősséget az utóbbiért is. Mert ismerünk fiatalembereket, akiket annyira bánt az egy­kori tanár nyilvánítóid igazságtalansága, hogy elkerülik, ha találkoznak vele, mert nem tud­nak köszönni neki. Ismerünk esetet, amikor a diák súlyos hibát követett el, amellyel rászol­gált szigorú büntetésre, de nem olyan súlyos­ra, amely miatt helyén lett volna a kicsapás. És láttuk, hogy az egyik tanár mennyi bőlcse­séggel és jósággal akarta emberségességre han­golni a merev fegyelmi szabályokat és lát­tuk, hogy a másik tanár milyen kitartó csökö­nyösséggel és csökönyös kitartással merevedett meg a fegyelmi szabályok kegyetlen szigora mellett. Abban a században, amelyben bün­tevökkel szemben a büntetés felfüggesztését alkalmazhatja a biró. Abban a században, amelyben Csemegi nagyszerű alkotásával szemben még humánusabb szellemben egyik novella a másik után készült el. A tanári hivatás sem fenékig tejföl. Tudjuk nagyon jól. A fiatalság többé-kevésbé min­dig rövidlátás s a fegyelmezéshez, neveléshez és tanításhoz művészet kell az elsőben is, ahol a tudás számára nyiladozni kezd a lélek és a nyolcadikban is, ahol a kamaszkor bom­ladozásai, daca, önteltsége, kíváncsisága és nagyralátása teszik próbára a türelmet és jóságot. A kicsapás veszedelmével mégsem szabadna gyakran rémíteni. Se a Nyilas Misi­ket, se a Gosztonyi fiukat, se a szülőket, akik éltük őszén sorsukat egészen különleges nap­tár szerint tengetik. Abban a naptárban azok a pirosbetüs napok, amelyeken valamelyik gyerek letett egy-egy vizsgát, elvégzett egy-egy osztályt s ezzel előrejutott azon az uton, ame­lyet végig kell járnia, hogy elérkezzen az állásért kétségbeesve versenyzők, kis kere­setért hiába futtatók epedve várt s csak nagy befektetésekkel megközelíthető állomásához. Ismerjük az angol népballadát az anya­szivről. Bizonyára ismerik a tanár urak is. Ismerjük az anyasziv nagyszerű megnyilatko­zásainak sok-sok modern változatát is. Bizo­nyára ismerik a tanár urak is. Legyen azon­ban meglátásuk a hősi tettek részére is, ame­lyeket az apasziv hajt végre s amelyekből dalos kedvű ember, ha szerves egészbe fonná, az apasziv huszadik századbeli hőskölteményét állithatná össze és hagyhatná az utókorra. Legyen a gyerek iránt akárkié, mély és meleg a hajlandóságunk, tiszta az érzelmünk, világos a belátásunk, emelkedett szellemű az ítélkezésünk és mindig hajlamos a meg­bocsájtásunk. Mindig lássuk meg mögötte a szülőket is. Gyöngédsége ezernyi apró és nagy gondjaival az anyát Mély és megrendítően örök őrködésével, idegeit idő előtt felőrlő szent gondoskodásával az apát Prágában ismét megkezdődtek a magyar-cseh tárgyalások Prága, november 13. A magyar és csehszlo­vák kormány delegációi ma ujból megkezd­ték a kereskedelmi tárgyalásokat. A két de­legáció megállapította munkája programját és megkezdte az előbbi tárgyalások folyamán el­intézetlenül maradt kérdések érdemleges tár­gyalását Bár a kérdések számát sikerült lé­nyegesen csökkenteni, van kőztük mégis né­hány olyan, amely alaposabb tisztázásra szo­rul. Mindkét fél őszintén igyekiszik' a fenma­radó kérdésekben is teljes megegyezésre jutni. A. német fiaáUgymlnisscter érdekes nyilatkozata (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) Ber­linből jelentik: Érdekes interjút adott Grö­ner német birodalmi hadügyminiszter egy newyorki lap munkatársának a leszerelés kérdésében. . r — Németország azzal az eltökélt szándék­kal megy a leszerelési konferenciára — mon­dotta —, hogy kiharcolja nemzeti birton^ágát, amelynek előfeltétele, hogy valamennyi állami ugyanugy leszereljen, mint ahogy annak ide­jén Németországot leszerelték. A konferen­ciára beterjesztendő tervezet arculcsapása at államok egyenrangúsága elvének, mert örök időre megkülönböztetést tesz evőző és legyő­zött kőzött „A politikai váltógazdaság hiánya leheletlenné teszi a parlamentárizmusl" Őrgróf Pallavfcini a királyság helyreállításáról beszélt a parlament pénteki ülésén. — Eckhardt Tibor: „A szegedi ellenforradalom becsületes, demokratikus irányzatot hirdetett" Budapest, november 13. A parlament pénteki ülésén ugy volt, hogy Apponyi Albert gróf is felszólal. Apponyi beszéde azonban keddre msrad. Napirend előtt Jánossy Gábor szólalt fel, aki a t iinonl évfordulóróf beszélt. Köszönetet mondott Mussolininek, lord Rothermerenek és Borah szená­tornak, mint a magyar ügy védelmezőinek. Kéthly Anna szintén napirend előtt a kilafc<o;tatások ügyét tette szóvá. Hogy lehet kulturállamban eltűrni — mon­Hdotta —, hogy a szegények hidak alatt, vagy pa­dokon 'öltsék az éjszakákat Kár volt Vay Kázmért perbefogni. Helyezték volna át a népjóléti minisz­tériumba, akkor, ha nem is nemes célból, de az építészek érdekében építettek volna lakásokat. Ada­tokat olvas fel, hogy egy 81 lakásos házban ezer ember húzódik meg. Kérte a népjóléti minisztert, hogy emeljen gátat a kjlafeoltatásj áramlat ele. Ernszt Sándor népjóléti miniszter: Az állami nyomor oly borzasztó, hogy elsősorban az állam egzisztenciális helyzetére kell figyelemmel lenni Ebben a helyzetben képtelen megfelelő intézkedé­seket tenni. Jelenleg rosszabb az állapot, mint ta­valy ilyenkor volt. Nem fog engedni kilakoltatá­sokat olt, ahol embertelenséget tapasztal. A további terv az, hogy az egy- és kétszobás lakások utaltas­sanak a lakásügyi biztos hatáskörébe. A jelenlegi törvényes állapot azonban nem ad módot neki arra, hogy. ugy járjon el, mint ahogy szeretné. Vannak olyan jelenségek is, amelyekben bÍTOöyog szivtelenség nyilvánul meg és erre vonatkozólag lesz is törvény. FeWner Pál szerint a gyógyulás csak bizonyos lassú és természetes folyamat következménye le­het. A mai helyzetben átfogó programot adni nem lehet, csak olyan intézkedések megtétele le­hetséges, amivel átböjtöljük a mai válságot. Ezután azt fejtegeti, hogy miképen lehetne kereskedelmi mérlegünket aktiwá tenni. Szerinte ez elsősorban a behozatal korlátozásával lehetséges és azzal, hogy. a hazai közönséget a hazai áruk fogyasztására ser. kentsük. A hitelvédelmi intézkedések olyan "hatás­sal voltak az országra, mint annak idején a maxi­málás- A vidéki pénzintézetek ma már senkinek sem tudnak hitelt nyújtani. Malasits Géza hangoztatta, hogy a miniszterei, nők által beterjesztett jelentésekből a mult rezsim gazdasági dilet?ánllzm<usa és előrenemlátása tárul elő. A tömegek fogyasztóképességét kell emelni és igy lehet segíteni a mezőgazdaságon. Krüger Aladár a hitelviszonyokkal foglalkozott A mai helyzet orvosszerét a hitelélet megrefor­málásában kell keresni — mondotta. Minimálni kel 'ene a gabonát, ez nem emelné az árakat. Mint becsületes adósnak tneg kellene mondanunk, hogy külföldi kamatfizetéseinket egyelőre nem tudjuk teljesíteni. Sürgette a bank Jegy forgalom növelését^

Next

/
Oldalképek
Tartalom