Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-12 / 257. szám

Fíókszegényház foss a Pulcz-uccai fiékkórházból A Hzezerpenqős államsegélyt a üókkórház áialftkilására és berendezésére hasz­nálják fel — Halvan he:y szabidul fel a szegényházban (A Délmagyarország munkatársától.) szegedi szegényház kibővítésének problémája már nagyon régen állandó müsordarabja a városi közigazgatásnak, már nagyon régen be­bizonyosodott, hogy ez az intézmény nem felel meg a város arányainak. Ez az oka annak, hogy ma, amikor a rendelkezésre álló férő­helyek leggazdaságosabb kihasználásával mindössze 136 szegénynek tud az intézet haj­lékot adni falai között, több mint háromszáz­húsz azoknak az előjegyzetl szegényeknek a száma, akiknek minden joguk meglenne arra. hogy meghúzódhassanak a szegényházban, de akik kénytelenek arra várni, hogy a bejutott sziegények közül valaki meghaljon, mert külön­ben nem üresedik meg hely és nem nyilik alkalom a bejutáshoz. Sreged lakosainak száma közel jár a másfélszázezerhez, a száz­harminchat ágyas szegényház jelentősége igy alig több a semminél. Igen sok szó esett már a szegényház kibőví­téséről a városházán. Néhány évvel ezelőtt odáig fejlődlek a dolgok, hogy a polgármes­ter kidolgoztatta a mérnöki hivatallal a sze­gényház kibővítésének terveit is. A mérnökök kétféle tervet dolgoztak ki, az egyiknek a megvalósítása 35.000, a misiké 70.000 pen­gőbe került volna és akkor még ugy látszott, hogy tud erre a kiadásra fedezetet teremteni a számvevőség. A város a népjóléti miniszter­től is kért segítséget és a miniszter küldött is rá tizezer pengő államsegélyt, de kikötötte, hogy ez a pénz csak építkezési célokra hasz­nálható fel. Közben nagyon megromlottak a viszonyok, minden fedezet szétmorzsolódott és a város abba a helyzetbe jutott, hogy nem is gondol­hatott már a szegényház kibővítésére. Fel­• merült azonban egy másik terv is, amelynek 'megvalósítása — ha ideiglenesen is — enyhí­tene a helyzeten és nem kerülne megközelítő­leg sem annyiba, mint amennyibe az épít­kezés utján való megoldás kerülne. Felszaba­dult ugyanis a Pulcz-uccai fiókkórház, amely­ben évekig az egyetem idegklinikája tanyá­zott. Ha ezt az épületet megkapná a szegény­ház, idetelepithetné jelenlegi lakói közül a sinylődőket, a betegeket és igy mintegy hat­van hely fölszabadulna az anyaintézetben. Erre a hatvan helyre azután fölvehetnének az előjegyzettek közül hatvan uj lakót. A fiók­kórház épületének berendezésére és átalakí­tására is kell azonban pénz. A népjóléti mi­niszter által kiutalt ti/ezer pengő államsegélyt viszont erre nem költheti el a város, a minisz­ter szigorú feltétele miatt, amely szerint ez az összeg kizárólag építkezésre fordítható. A közgyűlés nemrégen felirt a népjóléti miniszterhez, feltárta a város és a szegényhez helyzetét és engedélyt kért arra, hogy a tiz­ezer pengős államsegélyt a fiókkórház beren­dezésére és átalakítására fordíthassa. Ki­mondta a közgyűlés azt is, hogy ennek a meg­oldásnak csak átmeneti jellege lesz, mert ha idővel kibővítheti a város n szegényházat, a SZÉCHÉNYI MOZI w Mo, csiiiSr 8!;ÖP. utoljára PADIJAI SZENT ANTAL A dicsőséges Szent csodálatos élete és bol­dog halála filmen, két részben, 16 fefezeiben A bevezeiő beszédei tarifa: P. Zadraveca István O. F. M. püspök AVE MARIA énekli Violetta de Sírozzl a berlini nagyopera miivésznője Előadások 5, 7, 9 órakot fiókkórház épületét ismét felszabadítja cs abban esetleg a járványkórházat rendezi be. A népjóléti miniszter most válaszolt a kíz gyülcs feliratára. Közli a város hatóságával, hogy hozzájárul a tizezer pengős államsegély felhasználási módjának megváltoztatásához, de csak abban az esetben, ha a közgyűlés meg­változtatja eredeti ha'ároza1éö Kimondja,' hogy a fiók kórház épühtét r.e.n ideiglenesen, hanem végérvényes^n átadja a serény háznak, vagy pedig mindaddig meghagyja a szegény­ház használatában, amig a szegényházat meg­felelő módon ki nem bővítik. A népjóléti miniszter leirata igy ismét a közgyűlés elé kerül és ha a közgyűlés módo­sítja eredeti határozatát a miniszter kíván­ságának megfelelően, akkor rövidesen sor kerül a Pulcz-uccai épület átalakítására, be­rendezésére, a sínylődő szegények elkülöníté­sére, ami azután hatvan szegény előtt nyílja meg a szegényház kapuját A láb la kéthónapi és 15 napi fogházra mérsékelte Kroó György büntetését BefefeződOfl az összeomlott Kroó-bank bQnügye (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi Ítélőtábla SfcuUéty.tanácsa szerdán foly­tatta a Kraó-bankház ügyének tárgyalását. Né­hány irat ismertetése, után dr. Szarvas János ügyész indokolta meg a vád részéről bejelentett fellebbezést és rámutatott arra, hogy a vádlott ténykedése a tettesi minőséget kimerítette. Súlyos­bítani kérte a törvényszék által kiszabott egyesz­tendei börtönbüntetést, mert a bank sok száz­millióval károsította meg ügyfeleit. Dr. B'jrger Béla védő azt fejtegette, hogy Kroó György a banknál nem bírt nagyobb hatáskörrel, mint a banknak bármely más tisztviselője. Kroó György nem csinált karriert a konjunktura alatt, bátyja, Kroó Lipót volt az, aki reprezentált, a tőzsdén működött A bank százmillió korona napi forgalmat bonyolított le. A bukást az 1923 decembe­rében bekövetkezett bessz és az a körülmény idézte elő, hogy a Vacelláry-bank a nála letétben lévő értékpapírokat egzekválta. Egyébként azok, akik konjunkturális tőzsdeügyletekből akaitakmun­kanélkül meggazdagodni — folytatta a védő —, azoknak számolni kellett az esetleges vesztesé­gekkel is, A biróság ezután közel háromórai tanácskozás után délután fél 3 órakor hirdette ki ítéletét A tábla a 44 rendbeli bűncselekmény közül, amely­ben az első biróság bűnösnek mondotta ki Kroó Györgyöt, 42 esetben részben kegyelem, részben a vádlott közreműködésének hiánya folytán az első bírói Ité'eVt megsemmisítette éa Kroá Györgyöt fe'menteMe. Két esetben azonban, amikor a vádlott vett át értékpapírokat és azokat a Vaoelláry­bankhoz továbbította, a biróság kimondotta, hogy Kroó György ezzel Kroó Lipót cselekményét meg­könnyítette és emiatt a biróság a vádlottat 2 hó­napi és 15 napi fogházbüntetésre iléit-. Ezt a bün­tetést a biróság az 1927-ben elszenvedett vizsga­lati fogsággal kitöltöttnek vette. Nem érintette a tábla a további 236 vádpontot, mert az ezek miatt benyújtott ügyészi fellebbezést a főügyészség visz. szavonta és igy ezekre a felmentés Jogerőssé vált Az ítéletben ugy az ügyész, mint Kroó Gvőr©' és védője megnyugodott. A Kormány nem s&állitJ&aifa le a ssze^edli Rórfpáss államsegélyéi Kórházi cinKét a belügyminisztériumban (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes, aki ked­den leggel utazott föl Budapestre, hogy részt­vegyen a belügyminisztériumba összehívott közkórházi ankéten, szerdán délután érkezett vissza Szegedre. Hazaérkezése után informál­ta a Délmagyarország munkatársát az érte­kezlet lefolyásáról. Szeged érdekeit a meg­beszélésen a polgármesterhelyettes és Debre Péter kórházigazgató-főorvos képviselte, a kór­háziöntartó vidéki városok polgármesterei és kórházigazgatói majdnem kivétel nélkül vala­mennyien megjelentek. Az értekezleten Keresz­tes-Fischer belügyminiszter elnökölt és a vá­rosok képviselői részletesen tájékoztatták a minisztert a vidéki közkórliázak helyzetéről, ismertették a közkórházi költségvetéseket és közölték a kórházfentartás deficitjére vonat­kozó adatokat. A városok képviselői tekintettel a közkór­házak államsegélyének átalányozására vonat­kozó tervezésekre, arra kérték a minisztert, hogy biztosítsa a városok számára az eddigi államsegélyeket, Szegeden havi tizezer pengőt. Ha az államsegély leszállítása elkerülhetet­len lenne, akkor is a leszállítás csak minimális legyen, különben a kórházak nem tudnának szociális kötelességeiknek megfelelni, kényte­lenek lennének korlátozni a felvételt. A bel­ügyminiszter megígérte, hogy a városok ér­dekeit a lehetőség szerint biztosítani fogja. Pálfy polgármesterhelyettes ezután arra hivta fel a miniszter figyelmét, hogy a szegedi közkórház nemcsak szegedi betegeket ápol, ha­nem fölveszi a környékbeli községekből js­lentlcező és kórházi ápolásra szoruló betege­ket is. Indokolt lenne tehát, ha ezek a köz­ségek valamivel hozzájárulnának a kórház fentartási költségeihez. A belügyminiszter ki­jelentette, hogy a kívánságot jogosultnak tart­ja és foglalkozik azzal , a tervvel, hogy meg­állapítsa a viJéki kórházak kerületeit, a ke­rületeket azután körzetekre osztaná fel fe a körzetekhez tartozó községekre arányos kór­házfeniartási hozzájárulást vetne ki. A tárgyalásról a következő közlést adták' ki: »A Magyar Hiradó jelenti: Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter elnöklésével szakta­nácskozás volt, amelyen 14 város polgármes­tere és kórházigazgatója vett részt. A városok a következők: Baja, Győr, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Sopron. Szeged, Békéscsaba, Makó* Esztergom, Jászberény, Kiskunhalas, Nagy­kanizsa, Veszprém, Zalaegerszeg. A belügy­miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a takarékoskodást a kórházakra is teljes mér­tékben ki kell terjeszteni. Azt kívánta, hogy a meghatározott költségvetés kereteit tul ne lép­jék. A kormánynak nem áll módjában meg­határozott állami segélyen kivül többet költeni a vidéki városok kórházszükségleteire.* A polgármesterhelyettes egyébként szerdán eljárt a belügyminisztériumban az aszfaltja' vitások vállalatbaadására vonatkozó közgyű­lési határozat jóváhagyásának kisürgetése ér­dekében.. A belügyminisztériumban közölték vele, hogy az iratokat már átküldték vélemé­nyezés végett a kereskedelmi minisztériumba. A poigármesterhelyettes a kereskedelmi mi­nisztériumba is ellátogatott, tárgyalt az ügy; előadójával, közölte vele azokat a szempon­tokat, amelyek kívánatossá teszik az ügy sür­gős elintézését. A referens kijelentette, hogy ha a közgyűlés határozata nem ütközik a köz­szállítási szabályzat rendelkezéseibe, a jóvá­hagyás gyorsan megtörténik. Ebben az eset­ben talán még az idén megkezdhetik az asz­faltburkolatok javitáíát Fiu és leinykaruhák X _ Ízléses kivitelbon, naDilQK legolcsóbban «' Or. Rírmínné Hasslnaar Erzsébetnél. Sientháromsiig ucca 25. kész ülnök. Uil lánfok tanulflnt lahéUlna.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom