Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-12 / 257. szám

1BHIW—IBI — SZEGED. Sserue«ztö*ég: Somog 1 ucca /V5Í#K»#Xlr 4ikX4 nn«rn*nkA« 49 ELŐFIZETÉSI Haronte helyben 3.ZO, ^.I em. Telelőn 23-33.-KladdKlvafal, tSUlOnOK, lVjl IlOVCílllDCr 1<£ v)d«ken ét BudapeUen 3-M, IcUlfOldttn ltmo»nk«nyvilAr et tegylrodp : Aradi ' <k fi ft'40 pengA. ' Egyet iz«m Ara httkifz. ncca 8. Telefon: 13-00. - Nyomda : Löw Ara 16 fillér Z- > J « nap 1®, vatAr- ét Ünnepnap 24 (111. IJlr­MpAt ucca Telefon r 20-34. TA-vlratl VT1 • .-• • (VfAr detéaelc felvitele tarifa MBerlr»l. Megje­é» levélcím DélmagyarortzAg Szeged. • CVIOiycUIl^tCOV. 5ZCUU lentk hélM kivételével n/tpnnln renoel Az igazság felé Mély megnyugvással olvassuk Zichy Jáno6 gróf képviselőházi beszédét A megnyugvás örömét nem az okozza bennünk, hogy a mul­tak megítélésében már a keresztény párt nagy­tekintélyű elnöke is egy véleményen van ve­lünk, hanem azért, mert ettől a beszédtől várjuk a magyar politikai életben kezdetét a — lelkek felszabaditár inak. A magyar po­litikai élet a tekintélyi elv rabláncára van felfűzve. Az nri modorhoz tartozik az, hogy ne legyünk ellenzékiek, az uri modor köve­teli meg, hogy ne kritizáljuk a kormányfér­ifiak működését, a gutgezintség és az uri mo­dor kelléke a kormánypolitika támogatása. rAz ellenzékiség és a kaszinóképesség — nem egy anyaméhből születtek. Ellenzéki meggyő­ződésű emberrel való barátkozás is már sok önmegtagadás! követel a kormánytámogatás lovagrendjének tagjaitól. Diszkreditálja, gya­núba hozza, megbízhatatlanná minősiti őket Bár az is, ha a személyes érintkezés melegsé­gét meg tudják őrizni az ellenzéki polgári po­litika harcosaival. Ezt a hazug, ezt az álpathoszos, ezt a nem­zetellenes szellemet, amelyik a sima modort az ország szolgálatának nehéz kötelességénél is többre becsüli, ezt a lovagrendet, amelyik az önérdek szolgálatát a kormány kritikátlan támogatásán keresztül kivánja meg, most egy­más után két súlyos támadás érte. Az egyik Károlyi Imre gróf könyve volt. Ez a könyv legalább lehetővé teszi a magyar politika és a magyar publicisztika munkásai számára, hogy egyáltalában beszélhessenek például a szekularizációról, beszéljenek az orosz állam­alkotás tanulságairól, beszéljenek és Írjanak annak a kormányzati szellemnek mulasztá­sairól és tévedéseiről, amelyik birtokba vette a Trianon utáni Magyarországot. S most a má­sodik, nem kevéssé átütő erejű támadás ::i:hy János gróf részéről éri ennek az uralomnak szellemét s ennek a szellemnek uralmát: a keresztény párt vezére nemcsak arra ad pél­dát, hogy több puritanizmust és több tisztes­. séget kell követelni, hanem arra is. hogy az elmúlt rezsim hibáit el kell azoknak is itél­niök, akik támogatói voltak S annál nagyoLb örömmel kell látnunk azo­kat a hasadékokat, melyeken keresztül a ma­gyar közszellem várába a szabad meggyő­ződés szabad szava behatolhat, minél több példája, minél több megnyilatkozása bizo­nyítja azt, hogy ebben az országban mennyire tabu lett minden, ami az uralommal össze­függ. Tabu a kormánypolitika, tabu. a finánc­politika, tabu a külpolitika, de tabu lett a hivatalnoki tekintély is, nem a hivatal tekin­télye, hanem a hivatalnoké mert ebben a kor­ban minden hivatalnok magára öltötte hi­vatala tekintélyét és méltóságát A kritika meghalt s a tabu tiszteiele szüremlett át a közélet minden terére. T°!.irtéiyinf!áció és presztízst öbbtermelés jellemzi ezt "a kori. A háború után ugy megsokasodtak a tekintélyek, mint ahogy megsokasodott a papirpénz. A papírpénznél elvégeztük a tiz?nkétezerötszá­zas osztást, de a tekintélyek számában nem végeztük el ezt a bölcs, okos és szükségszerű müveletet. Tekintély lett minden meggyőződés, amire az uralom támaszkodik s tekintély lett mindenki, aki az uralmi rendszer támogatója. A kritikát vezethette a legtisztább igazság, ve­zethette a megtámadhatatlan meggyőződés, tnéois,a- destrukció ostoba fertőjébe akartak fulasztani minden hangot és minden törek­vést, amelyik nem zengte a hozsannát Ha a kormánytámogatók közül valaki azt mon­dotta, hogy kétszer kettő az őt. akkor a saj­tónak, a nyilvánosságnak megszervezett zene­karai ünnepelték a bátor kezdeményezést, az előítéletektől ment intuíciót, ezt a férfias és önérzetes, büszke turáni szakítást a liberális egyszeregy-gyei. De ha valaki a velük szem­benálló oldalról kibökte, hogy kétszer kettő az négy, akkor a közvéleménynek motorral fujtatott orgonája zengte tul ezt a romboló tévtant, ezt a külföldi bőlcseséget, ezt a Rom­bach-uccai számmüveietet Amig csak mi mondtuk, hogy nem lehet mindent a világválság kontójára irni, de van teheralapja az egyéni cselekvésnek és egyéni mulasztásoknak is, amig csak mi mondottuk, hogy a letűnt rendszer gazdasági és pénzügyi j Budapest, november 11. A képviselőház szerdai ülésén elsőnek Esztergályos János szólalt fel, aki a pécsi bányászsztrájkot tette szóvá. Felhívta be­szédébén A kereskedelmi minisztert hogy talál­jon módot £rra. hogy a munkások harca a mun­kások kívánságának megfelelően fejeződjék be. A napirend első szónoka Sándor Pál volt — Az ellenzék számtalanszor figyelmeztette a kormányt — mondotta —, hogy ez a gazdálkodás az állam zülléséra fog vezetni. Magyar kifejezést erre nem tudok: Bethlen Sauwirtschaftot tartott fenn. Az elnök figyelmezteti Sándor Pált, hogy ne használjon ilyen kifejezéseket — A legnagyobb hibát Bethlen azzal követte el, hogy saját feje. szerint irányította az ország poli­tikáját Fa'n^k e et a c'e azzal, hogy szemé­lyes uralmát akart0 biztosítani. (Taps a baloldalon.) Diktátor lett. Ha az egységespárt komolyan fel­emelte volna szavát, akkor Bethlen nem mert volna hozzányúlni olyan kérdésekhez, amelyek a nemzet érdekeivel szemben állottak. Gróf Zichy János is pálcái tört tegnap Bethlen István politikája fe­lett. ami annál csodálatosabb, mert közel egy év­tizeden keresztül támogatta. Ezek után a mi kötelességünk az volna, hogy vád alá helyezzük a volt kormányt. De mi hasznunk volna ebből? Magyarországon kü­lönben is lehetetlenség, hogg minisztert elítéljenek, vagy bezárjanak. Ha pedig vád alá helyezést kö­vetelnénk, akkor az egész kormánypártot kellene becsukni. Sándor Pái beszédére óriási xaf támad a Ház minden oldalán. A képviselők egymás felé kiáltoznak, Rassay és Hajós Kálmán között indulatos vita fejlődik ki. Sándor Pál: A 6-os bizottság jelentése krajzlejáros jelentés. A 800 milliós büdzsét sem birjuk el. Ujabb nagy vihar után Váry Albert szólalt fel. — Meg kelt állapitanunk — mondotta —, hogy a bajok forrása, fejlődése és gyógyítása hatalmi körünkön kivül esik... E kijelentésre ismét óriási zaj tört ki a bal­oldalon. Szeder Ferenc: Ne bújjanak ki a felelősség alól! Rüchler József: önök a felelősekI Váry Albert további beszédében Bethlent védte, mire újra óriási zaj keletkezett, ugy, hogy beszédét percekig nem tudta folytatni. politikája a világválság terheit csak növelni képes, amig csak mi adtunk hangot annak • meggyőződésnek, hogy a közvagyon kezelésé­ben több puritánságra és több tisztességre van szükség, addig túlordíthattak bennünket a destrukció ostoba vérvádjával s forradalmi törekvéseknek denunciálhatták a polgári ren­det féltő igyekvéseinket. De destruktív lett Károlyi Imre gróf is s Zichy János gróf, a keresztény párt elnöke a forradalmat sietteti? A meggyőződésnek, a kritikának, az igazság­nak bátorságát köszönjük azoknak, akiknek először sikerült ledönteni a magyar közélet tabujait. Ezek a tömegfélelemből és közré­mületből ravaszul összegyúrt tabuk zártak ki bennünket az igazság, a szabad gondolat és szabad szó paradicsomából. S most a porban hevernek a tabuk s szabad lett az nt az igazság felé. Váry Albert: Politikai válság, niacs, csak gazda­sági válság. A szocialisták kórusban kiabálják: Ez a Imft Esztergályos János: Nemcsak Bethlen, önök is a vádlottak pacijára fognak kernlnil Az elnök Fs-tergflyost rendreutasította, agvan­csak Szedet !• •vencet is, aki azt kiabálta: »Egy­szerre el akarják felejteni a választási 'csaláso­kat. Váry Albert beszédét szinte percenkint sza­kítják félbe az ellenzéki képviselők közbeszólásai. Lázár Miklós: Az aj minisztereinők, aki jószán-j déku puritán embernek mutatkozott be, ott követte eí a hibát hogy nem hajtotta végre az inség enyhítésére bejelentett programját. Egymillió 200 ezer agrárproletár él ma nagy nyomorban remény­telenül és vigasztalanul. Helyesebb volna ezekre költeni a pénzt, mint irredenta címén álhazafias jelszavakra. (Mozgás.) Farkas Elemér helytelenítette, bogy Zichy János tegnapi beszédében magasabb etikai alapot emlege­tett a mult kormánnyal szemben, amelyet pedig 10 éven át támogatott Ha kifogásolni valót látott, akkor kellett volna megmondania, nem utólag. A mult kormány szerinte is követett el hibákat de ezek nemes intencióból fakadtak. Gát Jenő nem helyesli a 33-as bizottság működé­sét A régi magyar parlamentek nem mentek volna bele abba, hogy egy bizottságra ruházzák rá a parlament munkakörét A kormánynak nem kel­lene kifizetnie külföldi tartozásait, mert erre nem képes. Külföldi tartozásainkat nem kellene fizetni | addig, amig a magunk jussát el nem ismerik. Bessenyeg Zénó: Hiszi, hogy a mai nemzedék is elfogja ismerni Bethlen István érdemeit Ha Zichy János azt mondotta volna, Bethlen nem volt szerencsés mi iden miniszterének, vagy minden pénzügymini^i ' »k megválasztásában, akkor kri­tikája elfogadja.ó lenne, ő azonban jónak látta azt, hogy erkölcsi ostorral vágjon végig az eggsé­gespárton. Azokat az adósságokat, melyeket Magyarország a külföldön és belföldön felvett, a mai értékesítési viszonyok és a mai határok mellett megfizetni nem tudja. A belföldi adósságokat csak ugg lehet ren­dezni, ha ezekből valaki veszteséget vállat magára. A Nemzeti Banknak liberálisabb devizapolitikát kelt folytatnia. Örömmel fogadja Benes legutóbbi Interpellációk, esie S-ig a titkos választójogról, ax egyetemi felvételekről, Matuska kiadatásáról, a statáriufnról, a szabadorvosválasztásról, a választási altrocltásokról, a devizakél désröl Éles összecsapások a Bethlen-kormány körül

Next

/
Oldalképek
Tartalom