Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)
1931-11-12 / 257. szám
1BHIW—IBI — SZEGED. Sserue«ztö*ég: Somog 1 ucca /V5Í#K»#Xlr 4ikX4 nn«rn*nkA« 49 ELŐFIZETÉSI Haronte helyben 3.ZO, ^.I em. Telelőn 23-33.-KladdKlvafal, tSUlOnOK, lVjl IlOVCílllDCr 1<£ v)d«ken ét BudapeUen 3-M, IcUlfOldttn ltmo»nk«nyvilAr et tegylrodp : Aradi ' <k fi ft'40 pengA. ' Egyet iz«m Ara httkifz. ncca 8. Telefon: 13-00. - Nyomda : Löw Ara 16 fillér Z- > J « nap 1®, vatAr- ét Ünnepnap 24 (111. IJlrMpAt ucca Telefon r 20-34. TA-vlratl VT1 • .-• • (VfAr detéaelc felvitele tarifa MBerlr»l. Megjeé» levélcím DélmagyarortzAg Szeged. • CVIOiycUIl^tCOV. 5ZCUU lentk hélM kivételével n/tpnnln renoel Az igazság felé Mély megnyugvással olvassuk Zichy Jáno6 gróf képviselőházi beszédét A megnyugvás örömét nem az okozza bennünk, hogy a multak megítélésében már a keresztény párt nagytekintélyű elnöke is egy véleményen van velünk, hanem azért, mert ettől a beszédtől várjuk a magyar politikai életben kezdetét a — lelkek felszabaditár inak. A magyar politikai élet a tekintélyi elv rabláncára van felfűzve. Az nri modorhoz tartozik az, hogy ne legyünk ellenzékiek, az uri modor követeli meg, hogy ne kritizáljuk a kormányférifiak működését, a gutgezintség és az uri modor kelléke a kormánypolitika támogatása. rAz ellenzékiség és a kaszinóképesség — nem egy anyaméhből születtek. Ellenzéki meggyőződésű emberrel való barátkozás is már sok önmegtagadás! követel a kormánytámogatás lovagrendjének tagjaitól. Diszkreditálja, gyanúba hozza, megbízhatatlanná minősiti őket Bár az is, ha a személyes érintkezés melegségét meg tudják őrizni az ellenzéki polgári politika harcosaival. Ezt a hazug, ezt az álpathoszos, ezt a nemzetellenes szellemet, amelyik a sima modort az ország szolgálatának nehéz kötelességénél is többre becsüli, ezt a lovagrendet, amelyik az önérdek szolgálatát a kormány kritikátlan támogatásán keresztül kivánja meg, most egymás után két súlyos támadás érte. Az egyik Károlyi Imre gróf könyve volt. Ez a könyv legalább lehetővé teszi a magyar politika és a magyar publicisztika munkásai számára, hogy egyáltalában beszélhessenek például a szekularizációról, beszéljenek az orosz államalkotás tanulságairól, beszéljenek és Írjanak annak a kormányzati szellemnek mulasztásairól és tévedéseiről, amelyik birtokba vette a Trianon utáni Magyarországot. S most a második, nem kevéssé átütő erejű támadás ::i:hy János gróf részéről éri ennek az uralomnak szellemét s ennek a szellemnek uralmát: a keresztény párt vezére nemcsak arra ad példát, hogy több puritanizmust és több tisztes. séget kell követelni, hanem arra is. hogy az elmúlt rezsim hibáit el kell azoknak is itélniök, akik támogatói voltak S annál nagyoLb örömmel kell látnunk azokat a hasadékokat, melyeken keresztül a magyar közszellem várába a szabad meggyőződés szabad szava behatolhat, minél több példája, minél több megnyilatkozása bizonyítja azt, hogy ebben az országban mennyire tabu lett minden, ami az uralommal összefügg. Tabu a kormánypolitika, tabu. a fináncpolitika, tabu a külpolitika, de tabu lett a hivatalnoki tekintély is, nem a hivatal tekintélye, hanem a hivatalnoké mert ebben a korban minden hivatalnok magára öltötte hivatala tekintélyét és méltóságát A kritika meghalt s a tabu tiszteiele szüremlett át a közélet minden terére. T°!.irtéiyinf!áció és presztízst öbbtermelés jellemzi ezt "a kori. A háború után ugy megsokasodtak a tekintélyek, mint ahogy megsokasodott a papirpénz. A papírpénznél elvégeztük a tiz?nkétezerötszázas osztást, de a tekintélyek számában nem végeztük el ezt a bölcs, okos és szükségszerű müveletet. Tekintély lett minden meggyőződés, amire az uralom támaszkodik s tekintély lett mindenki, aki az uralmi rendszer támogatója. A kritikát vezethette a legtisztább igazság, vezethette a megtámadhatatlan meggyőződés, tnéois,a- destrukció ostoba fertőjébe akartak fulasztani minden hangot és minden törekvést, amelyik nem zengte a hozsannát Ha a kormánytámogatók közül valaki azt mondotta, hogy kétszer kettő az őt. akkor a sajtónak, a nyilvánosságnak megszervezett zenekarai ünnepelték a bátor kezdeményezést, az előítéletektől ment intuíciót, ezt a férfias és önérzetes, büszke turáni szakítást a liberális egyszeregy-gyei. De ha valaki a velük szembenálló oldalról kibökte, hogy kétszer kettő az négy, akkor a közvéleménynek motorral fujtatott orgonája zengte tul ezt a romboló tévtant, ezt a külföldi bőlcseséget, ezt a Rombach-uccai számmüveietet Amig csak mi mondtuk, hogy nem lehet mindent a világválság kontójára irni, de van teheralapja az egyéni cselekvésnek és egyéni mulasztásoknak is, amig csak mi mondottuk, hogy a letűnt rendszer gazdasági és pénzügyi j Budapest, november 11. A képviselőház szerdai ülésén elsőnek Esztergályos János szólalt fel, aki a pécsi bányászsztrájkot tette szóvá. Felhívta beszédébén A kereskedelmi minisztert hogy találjon módot £rra. hogy a munkások harca a munkások kívánságának megfelelően fejeződjék be. A napirend első szónoka Sándor Pál volt — Az ellenzék számtalanszor figyelmeztette a kormányt — mondotta —, hogy ez a gazdálkodás az állam zülléséra fog vezetni. Magyar kifejezést erre nem tudok: Bethlen Sauwirtschaftot tartott fenn. Az elnök figyelmezteti Sándor Pált, hogy ne használjon ilyen kifejezéseket — A legnagyobb hibát Bethlen azzal követte el, hogy saját feje. szerint irányította az ország politikáját Fa'n^k e et a c'e azzal, hogy személyes uralmát akart0 biztosítani. (Taps a baloldalon.) Diktátor lett. Ha az egységespárt komolyan felemelte volna szavát, akkor Bethlen nem mert volna hozzányúlni olyan kérdésekhez, amelyek a nemzet érdekeivel szemben állottak. Gróf Zichy János is pálcái tört tegnap Bethlen István politikája felett. ami annál csodálatosabb, mert közel egy évtizeden keresztül támogatta. Ezek után a mi kötelességünk az volna, hogy vád alá helyezzük a volt kormányt. De mi hasznunk volna ebből? Magyarországon különben is lehetetlenség, hogg minisztert elítéljenek, vagy bezárjanak. Ha pedig vád alá helyezést követelnénk, akkor az egész kormánypártot kellene becsukni. Sándor Pái beszédére óriási xaf támad a Ház minden oldalán. A képviselők egymás felé kiáltoznak, Rassay és Hajós Kálmán között indulatos vita fejlődik ki. Sándor Pál: A 6-os bizottság jelentése krajzlejáros jelentés. A 800 milliós büdzsét sem birjuk el. Ujabb nagy vihar után Váry Albert szólalt fel. — Meg kelt állapitanunk — mondotta —, hogy a bajok forrása, fejlődése és gyógyítása hatalmi körünkön kivül esik... E kijelentésre ismét óriási zaj tört ki a baloldalon. Szeder Ferenc: Ne bújjanak ki a felelősség alól! Rüchler József: önök a felelősekI Váry Albert további beszédében Bethlent védte, mire újra óriási zaj keletkezett, ugy, hogy beszédét percekig nem tudta folytatni. politikája a világválság terheit csak növelni képes, amig csak mi adtunk hangot annak • meggyőződésnek, hogy a közvagyon kezelésében több puritánságra és több tisztességre van szükség, addig túlordíthattak bennünket a destrukció ostoba vérvádjával s forradalmi törekvéseknek denunciálhatták a polgári rendet féltő igyekvéseinket. De destruktív lett Károlyi Imre gróf is s Zichy János gróf, a keresztény párt elnöke a forradalmat sietteti? A meggyőződésnek, a kritikának, az igazságnak bátorságát köszönjük azoknak, akiknek először sikerült ledönteni a magyar közélet tabujait. Ezek a tömegfélelemből és közrémületből ravaszul összegyúrt tabuk zártak ki bennünket az igazság, a szabad gondolat és szabad szó paradicsomából. S most a porban hevernek a tabuk s szabad lett az nt az igazság felé. Váry Albert: Politikai válság, niacs, csak gazdasági válság. A szocialisták kórusban kiabálják: Ez a Imft Esztergályos János: Nemcsak Bethlen, önök is a vádlottak pacijára fognak kernlnil Az elnök Fs-tergflyost rendreutasította, agvancsak Szedet !• •vencet is, aki azt kiabálta: »Egyszerre el akarják felejteni a választási 'csalásokat. Váry Albert beszédét szinte percenkint szakítják félbe az ellenzéki képviselők közbeszólásai. Lázár Miklós: Az aj minisztereinők, aki jószán-j déku puritán embernek mutatkozott be, ott követte eí a hibát hogy nem hajtotta végre az inség enyhítésére bejelentett programját. Egymillió 200 ezer agrárproletár él ma nagy nyomorban reménytelenül és vigasztalanul. Helyesebb volna ezekre költeni a pénzt, mint irredenta címén álhazafias jelszavakra. (Mozgás.) Farkas Elemér helytelenítette, bogy Zichy János tegnapi beszédében magasabb etikai alapot emlegetett a mult kormánnyal szemben, amelyet pedig 10 éven át támogatott Ha kifogásolni valót látott, akkor kellett volna megmondania, nem utólag. A mult kormány szerinte is követett el hibákat de ezek nemes intencióból fakadtak. Gát Jenő nem helyesli a 33-as bizottság működését A régi magyar parlamentek nem mentek volna bele abba, hogy egy bizottságra ruházzák rá a parlament munkakörét A kormánynak nem kellene kifizetnie külföldi tartozásait, mert erre nem képes. Külföldi tartozásainkat nem kellene fizetni | addig, amig a magunk jussát el nem ismerik. Bessenyeg Zénó: Hiszi, hogy a mai nemzedék is elfogja ismerni Bethlen István érdemeit Ha Zichy János azt mondotta volna, Bethlen nem volt szerencsés mi iden miniszterének, vagy minden pénzügymini^i ' »k megválasztásában, akkor kritikája elfogadja.ó lenne, ő azonban jónak látta azt, hogy erkölcsi ostorral vágjon végig az eggségespárton. Azokat az adósságokat, melyeket Magyarország a külföldön és belföldön felvett, a mai értékesítési viszonyok és a mai határok mellett megfizetni nem tudja. A belföldi adósságokat csak ugg lehet rendezni, ha ezekből valaki veszteséget vállat magára. A Nemzeti Banknak liberálisabb devizapolitikát kelt folytatnia. Örömmel fogadja Benes legutóbbi Interpellációk, esie S-ig a titkos választójogról, ax egyetemi felvételekről, Matuska kiadatásáról, a statáriufnról, a szabadorvosválasztásról, a választási altrocltásokról, a devizakél désröl Éles összecsapások a Bethlen-kormány körül