Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-08 / 254. szám

Egy Amerikába szakadt szegedi orvos könyve Hollós József: Hol bu)k6I a íOdóbaf # " l. Eveken át szegedi lakos volt Már mindenki szegedinek tekintette. Felsővárosi fiu lett. A Kazinczy-uccai bérházból a Szent György-uccába magánházba költözött ki. Az udvarán aprójószágok, az ólban hizók s az egésznek idilikus jellegét nyuszikák és házőrző kutya egészítették kft A telek Dugonics-uccai frontját kiépítette. Ide kerültek a fertőző esetek és a bacillus-tenyésztés. A Szent Győrgy-uccai front első szobájában rendelt Kizárólag tüdőbetegeknek. Itt agitált nagyon sokat az antialkoholizmusért A világháború alatt egyszer lovon láttam. Keményen ülte meg a szokatlanul törpe lovacskát, látszőtt rajta, hogy meg akarja mutatni, hogy nemcsak tüdőgyógyitásban, hanem lovaglásban is — speciálista. A mai szegedi belgyógyászoknak az autóvezetés a gyöngéjük. De ez nem változtat az egykori lovaglási látvány kedves groteszkségén. Az arcot, mint mindig, apró és sürü szakállszálacskák borították. A szőrerdő fölött karcsú és nyúlánk bajusz vonult meg. Fölötte két szem mosolygósan és kíváncsian fürkészett A két hosszú láb pedig a törpe ló két oldalán majd hogy a földet érintette. Tizenkét éve, hogy Magyarországból elköltözött s körülbelül hét éve, hogy amerikai lakos lett. Visszahagytak-e ráncokat az egykor sima szemredőkön az idők viharai? Dus-e még a vörösesbarna baj s sok fehér szál tőri-e meg a beretváíIatlan arc benyomását keltő szakállacska egykor töretlen vőrősbarnaságát? Az erős felsőtest meghajlotté az élet ostorcsapásai alatt? Még sok ilyen kérdés ötlik az eszünkbe, amikor előttünk a könyv, ennek az embernek a könyve, mely Szeged egykori kiváló polgárának ujabb tudományos kutatásairól, emberszerető humanizmusa változatlanságáról, tiszta emberi és orvosi etikájáról s töretlen gerincességéről üzen. Z A könyv dme Hol bujkál a tüdőbajt Megjelent magyarul és angolul. Magyarul Budapesten Lantos Andor kiadásában, angolul New-Yorkban »A Doktor Takes A Chance« címmel A magyar kiadás negyedik oldalán a középre zárva ez a dedicatio olvasható: »Könyvem magyar kiadását tragikus véget ért barataim: Boros József, Machánszky László, Mészáros Károly szegedi orvosok emlékének óján. lom. Hollós József.t Az első fejezet címe: *Tőviskoszorús orvosok.« Néhány idézet ebből a fejezetből: »A tudományos világ s vele a tömeg sokkal inkább a Guvier-kel van, kik a tudomány megállapodott nézeteit képviselik, semmint a Lflmarckok-kai, kik a tudományt, eddig nem sejtett nj ösvényre vezetik.« > Ennek a könyvnek az a célja, hogy a közönség elé vigyek egy több mint 20 év óta tartó pórt, melyben hiába keresem az orvosokkal szemben a magam igazát és még inkább egy nagy orvostudós igazát, akit a mai orvosgeneráció teljesen Semmelweis sorsára itélt« Az egyik töviskoszorus orvos, akire a szerző hivatkozik, Hervey, aki tiz évig tartó állatkísérletek alapján megállapította a vérkeringés élettanát s akinek a felfedezését »az orvosvilág a legnagyobb visszautasítással fogadta«, Liébault, aki először adta lélektani magyarázatát a hipnotizmusnak s akit »a naneyi orvosegyesület, mint sarlatánt kirekesztett a soraibóU és Semmelweis, a gyermekágyi láz okának és megelőzésének felfedezője, akit »a megnemértés és üldözés elmebajba kergetett.« A töviskoszorus orvosok tragikus sorsának elmondása után következik Alexander Spengler davosi letelepedéséenk ismertetése, a Koch.féle tuberkulintan, — Hollós Koch Róbertet a világ legnagyobb orvosának hívja — Carl Spengler működése, melynek első nevezetesebb állomása a szervezet méregérzékenységének a felfedezése. Most az immunvér s Hollósnak az immunvér.kezelés terén szerzett tapasztalatai vannak soron. Ezeknek a tapasztalatoknak összegyűjtésével irta »Gümökórós intoxicatiókt cimü könyvét, amely körülbelül 30 példányban fogyott el s amelyet a párisi orvosakadémia 1000 frankos pályadíjjal jutalmazott. Jönnek a németországi sikerek. A szerző megfigyelései az immunvér.kezelés kapcsán évről-évre szaporodnak. »Ujabb és ujabb fölfedezéseimről, irja Hollós, magyar, német francia orvosi lapokban s nemzetközi kongresszusokon számoltam oe s el is értem, hogy tanaim nagijrtsze ma már jórészt át is ment az orvosi köztudatba. Lassankint valamennyi átszivárog s közben egy-egy törekvő orvosnak fogja érdemeit gyarapítani.* Kitört a haboru. Rá négy évre a békék törtek ki A forradalmak is kitörlek. Hollós emigrál. Bolyongásának tövises ulja »végre« Amerika földjére viszi Itt is folytatja sz immunvér elismertetéséért megkezdett munkát, harcot A legerősebb küzdelmet, ugy látszik, az amerikai »orvoii etika« ellen kell vivnia. Könyvének ezzel a fejezetével nem foglalkozunk, csak ezt a néhány aort idézzük belőle: •Mint kórházak pathológusának módomban volt megállapítani, hogy a kioperált szervek kb. 80 százaléka egészséges volt, vagy legalább is műtéti eltávolítást nem igényelt. Valóban a műtét legfőbb indikációja: tud-e a beteg fizetni?« Vigyázat Az idézetek is, meg az egész fejezet is az amerikai orvosetikáról szólnak. Következnek a fejezetek a méregérzékenységről, a fejlődés zavarairól, a neuraszténiáról, a reumatízmusról, a pajzsmirigy-mérgezésekről az idegzsábáról, az epilepsziáról, az emésztőrendszer zavarairól És végtelenül érdekes a két utolsó fejezet, Az hnmunvér és a Végszó. S. A szerző és a dedicatió mellett vannak a könyvnek más szegedi vonatkozásai is. Szerepel az orvosegylet, amelyben Hollós hónapról-hónapra bemutatta eseteit s amelynek elnöke részéről le. kicsinylésben részesült és szerepel a kórház, amely osztályt és nyilvános rendelést bocsájtott rendelkezésére. Az immunvérrel való kísérletezést 1907ben Hollós kezdte meg, még pedig Szegeden s itt irta kitüntetésben részesült könyvét, a >Gümőkóros intoxicatiók»-at CSÖVES JÓ KÉSZÜLÉK Az orvosok meg nem értésével snemben a bete-l gekhez apellál egy töviskoszorus orvos. Meggyőző. Ili désünk, hogy célt ér. A betegek megértik a fana-P" tikus emberbarátnak ezt a fanatikus könyvét és| melegen a szivükbe zárják. Kézai Simon. GYÁRTMÁNY EGYENVASÁRNAPI KONFERANSZ Hölgyeim és Uraim, mintha misem történt volna, mintha régi békebeli szezon volna (munkával, meleg szobával, élnivaló élettel), mintha nem is volna redukció, racionalizálás, szanálás, ínség, nyomor és munkanélküliség, mintha még élet volna ez a vergődés: — ugy néz ki a kalendárium. Ezen a héten is két premiert harsognak a színlapok, vendégszereplésekről beszélnek és ezen a héten látogat el Szegedre a szezon nagy attrakciója: Gugtielmetti Anna Mária, a legrózsaszinübb dalokkal ... Pedig <h-idegek a kályhák, üresek a boltok és megállottak a munkára váró kezek. De a szinház nem hagyja magát és verejtékes nekifeszülésset meg akarja mutatni: csakazértis... Szinte elképzelhetetlen ebben a leszanált szezonban, bogy a szinház októberi mérlege 860 pengő napi átlaggal Zárult, — többel, mint az elmúlt és dicsőséges utolsó házikezeléses szezon... Es mindennap aj trükköket, találnak ki a nagyérdemű közönségnek és a nagyérdemű remek életnek. A legújabb trükk: óriási órát szereltek fel a színpad homlokára — scalai módra — kivilágított időlappal, égő transparenssel... Hogy a tisztelt nézőtér kontrollálhassa a direkciót: vájjon pontosan kezdik-e az előadást, vájjon meddig tartanak a felvonásközök?... És fölszerelnek még egy színházi rádióállomást is, amelynek speciális színházi műsorával fogják szórakoztatni a szünetekben a nagyérdemű közönséget... Az elmúlt héten vig vendégek voltak Szegeden: a két kitűnő fiatal humorista és operettszerző, Békefi István és Vadnai László. Kitűnő primadonnánk férje, Komjáti Károly hozta le őket Szegedre, mert — mint jelentette már r .vonferansz — hármasban darabot irtak a Ki.ály Szinház számára. Komjáti Károly el is készült már az »Éjféli tangói slágereivel, — csak éppen a darab hiányzott még... A Király Szinház pedig már javában követelte a szövegkönyvet, Komjáti zeneszerző ur erre megfogta a két társ.humoristát, beültette éiményes autójába és — annyi balszerencse közt, s oly sok viszály után — lehozta őket Szegedre, dolgozni Ennek a társszerzői autóutnak külön története van, amit tatán, majd a hősi autókrónikák fognak megőrizni a jövendő szerzői számára. Történt azonban ugy Félegyháza felé, hogy Komjáti ur autója bemondta a csődöt és nem kivánt tovább indulni. A komponista harsogó slágerek kíséretében a motor alá bujt és hozzálátott a dolgok megvizsgálásához A két társ-humorista csak várt egy darabig, de aztán megunta a trombitáló pusztai szelet és drámai jelenetek közben kiszállott • kocsiból, nekiindult gyalogosan Szegednek. — Édes Károlyunk, Szegeden majd találkozunk, — mondták hősiesen és otthagyták a vadonban a hősi delizsánszot Igy mentek-mendegéltek az országút novemberi tangójában és éjfélre aztán a hősi autóval együtt beértek Szegedre. És az éjféli vándorlás után nyugodtan hozzákezdtek az »Éjféli tangó< vándorú tjához... Péntekig tartott a vészes munka és a törzskávéház napokig hangos volt a vig vándorlástól. Közben pedig óránként jelentkezett a Király Szinház telefonja és óráról-órára be kellett számolni a vártdorut egy-egy állomásáróL A beszámolás pedig óráróLórára előlegküldéssel fejeződött be... Közben pedig a két fiatal humorista elmondta a legújabb és legédesebb pesti történetet indig Ottó barátunk, a »Torockói menyasszony* mámoros szerzője a főpróba kirobbanó nagy sikere után régi, békebeli boldogságban úszott Vacsorára meghívták dr. Engel főorvosékhoz és a főpróba után ifjú szerzőnk mámoros káprázatban elindult a baráti vacsorára. Boldogság-áriákat fűtyürészett, ahogy bandukolt az uccákou és egy sötétebb saroknál hirtelen egy pesti pillangó lépett eléje- A kis pillangó megnézte a mámoros szerzőt, aztán igy szólt hozzá: — Hová megy szép fiu? Ifjú szerzőnk a mámoros káprázatban ránézett a kis pesti pillangóra és a világ legtermészetesebb hangján igy felett: — Dr. Engelékhez vacsorára..-. — és nyugodtan tovább ment a pesti házak alatt... A jövő héten egyébként nekünk is szerencsénk lesz a Torockói menyasszonyhoz, a szerző külön engedélyével a kitűnő vígjátékot a pesti siker után először Szegeden mutatják be Tarnay Ernő rendezésében .. . Utána Berceli Anzelm Károly uj darabja következik: a »Lángész«, rendezi Hont Ferenc, a disz. leteket készíti: Buday György... 25-étől lAbas Juci és Szedő Miklós vendégszerepel Szegeden a »Fehér orchideáki-ban, majd Pagnol »Máriusza« (természetesen Kiss Manyival) és Hunyady Sándor »Pusztai szél«-je következik ... Szó van egy nagy nyomorenyhitő-hangversenyről is a kormányzóné akciójának javára. Fellépnének Kőszegi Teréz, Kalmár Pál és még több rádióénekes...