Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-08 / 254. szám

Meg kell javítani városi inségebódek minőségét Kevés a kenyér és kicsi a népkonyhai ebédek zsírtartalma fA Ffélmagyarország munkatársától.) A föz­gyülés megbízásából Horváth József és Irítz ;Béla törvényhatósági bizottsági tagok szom­baton meglátogatták a Vásárhelyi-sugáruti át­meneti otthonban megnyitott fióknépkonyhát, hogy megvizsgálják az ott kiszolgáltatott ebéd minőségét, meghallgassák a panaszokat és ta­pasztalataikról jelentést tegyenek dr. Pálfy József polgármesterhelyettesnek. A két város­atya szombaton délben megjelent dr. Pálfy Józsefnél, akit részletesen tájékoztattak meg­figyeléseikről. Elmondották, hogy a fióknép­feonyha 1200 ebédet adott ki. Vasárnap a menü lencsefőzelék volt A főzeléket meg is 8zleltsék és megállapították, hogy annak zsír­tartalma nagyon kevés. Megtudták", hogy egy­egy adag szárazfőzelékhez a népkonyhában ;IÍ0 gram tsirt használnak fel, ez pedig majd­mem élvezhetetlenné teszi a szárazfőzelékfé­léket Éppen ezért szükségesnek tartják, hogy ia itáros emeltesse fel az ingyenebédek zsir­Tartalmát legalább tizenőt gramra. Hasonlóan kicsi a kiszolgáltatott kenyéradag is, egy-egy íCzelékadaghoz 15 deka kenyeret adnak. Ki­'vánatosnak látszik a kenyéradagok husz de­kára való fölemelése. 'A' bizottsági tagok meghallgatták az ínsé­gesek panaszait is, amelyek közül a legfonto­sabb a következő: Az ínségesek arról panasz­kodtak, hogy az agynevezett ajándékebédek/ a katonaság, a Pick-gyár 'és a vasutasok ál*, dozatkészségéből adott ebédek, lényegesen táp­lálóbbak, izletesebbek, mint a városi nép­konyha ebédet Ezekhez a jó, zsíros, ízletes ajándékebédekhez a beosztottakon kivül más nem juthat hozzá, az ínségesek pedig az egyenlő elbánás elvének alapján azt kérik,: hogy a népjóléti ügyosztály változtassa a cso-í portokat Igy egyszer-másszor többen is hoz-| zájuthatnak a jobb ételhez. " A polgármesterhelyettes közölte a bizottsági tagokkal, hogy a város hatósága ezidőszerint nem javíthatja meg a népkonyhái ebédek mi­nőségét, nem emelheti zsírtartalmukat és nem emelheti a kenyéradagokat sem, mert tizen­ötezer pengőbe kerül havonta a népkonyha fentartása és tizenötezer pengőt emésztenek fel a segélyezések, igy az inségenyhités havi i harmincezer pengővel terheli meg a város pénztárát. Az ajándékebédekhez beosztott cso­portok változtatását azonban helyesnek tarta-F ná és ebben az ügyben tárgyalni fog az ingyen­ebédek felajánlóival, elsősorban a katonaság­gal. Meg van győződve arról, hogy az ajándé­kozóknak nem lesz kifogásuk" a csoportok vál­toztatása ellen. típusDan Tavasszal megnyitják a fehértói halgazdaságot Szombaton szakértői szemlét tartottak a fehértói munkálatoknál fivdio (A D&maggaporszdg munkatársától.) Szombaton Sregeden tartózkodott Fischer György miniszteri tanácsos, a földmüvelésügyi minisztérium halá­araü ügyosztályának vezetője, hogy megtekintse & fehértói halgazdaság munkálatait A miniszteri tanácsos délelőtt dr. Pálfy József polgármester­helyettes és H. Papp István ármentesitő társulati igazgató-főmérnök társaságában kiment a Fehér­tóra, ahol megtekintette a már elkészített tölté­seket, a zsilipeket, a kutakat és a szivattyútele­peket A fehértói halgazdaság és az algyő—do­rozsmai csatorna munkálatain százötven ember dolgozik. Jelenleg a percsorai töltésen folyik a tnunka, ahol a csatorna és a halgazdaság legfon­tosabb zsilipét és szivattyútelepét építik. Ennek a zsilipnek az lesz a rendeltetése, hogy alacsony viz­állás esetén a Tisza vizét rábocsássa a halas­medencékre, magas vízállás esetén pedig a Fehértó medencéjében összegyűlő belvizeket, amelyek Pest­megye területéről szivárognak Szeged felé, átemelje a Tiszába. A halastó kilencszáz holdnyi területet foglal el a Fehértóból, ennek közel felét, négyszáz holdat a tavasszal üzembe helyezik és benépesítik hal­poroFiyn.kkat. Valószínű, hogy 1932 őszén meg­kezdhetik a halgazdaságban a halászatot, az első halszüretet ugyanakkor meg is tarthatják. A ha­lászati szakértők véleménye szerint a fehértói hal­gazdaságban jó eredménnyel kísérletezhetnek a harcsa és a nemes ponty-fajtákkal is. Az idö SZEGED: A szegedi egyetem földrajzi intézetének meteorológiai obszervatóriuma jelenti, hogy szóm. baton Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 15.6 fok Celsius, legalacsonyabb 2J2 fok Celsius. A barométer adata nullfokra és lengerszinre redukál„ va reggel 762.9 mm., este 761.2 mm. A levegő relatív páratartalma reggel 95 százalék, délben 56 százalék. A szél iránya keleti, erőssége 4—6 volt. BUDAPEST: A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor: Hazánk déli vidékein ismét felhősebbé vált o.z ég és a déli légáramlás valamivel élénkült. Prognózis: Enyhe és felhösebb i<*ő, a Dunántul már esők is lehetségesek. hogy el ne lehetne képzelni, micsoda hallatlan sé­relem érte ezzel őszentfelségét, a császárt. Nem te, hogy rossz békét kötött a generális, mert a szerencse forgandó s egy balkimenetelü csata nem érintette olyan közelről az udvart, mint egy rosz­szrul sikerült udvari vadászat Hanem hogy egy magyar kurtanemes, aki Erdély fejedelmének cí­meztette magát, lóhátról diskurálgatott a német­római szent birodalom császárának képviselőjé­vel, az olyan botrány volt, hogy tán még udvari gyászt is rendeltek el miatta Bécsben. A császár­képét persze rögtön elcsapták ás soha többet visz­sza nem fogadták a gráciába. Az epizódot följegyző kortárs évek mulva találkozott vele Bécsben, ott >tekergett, büszkéit egy szép fraucimer után, az ki elhiszem, adományáért az mi jő szócskát adott neki«. Mert amúgy nem igen kapott rajta a szem, himlőhelyes rusnya vénember volt a császárképe »s azon despektusban marada haláláigc • Mai szemmel .nézve egy kicsit gyerekesnek lát­szik ez a csiny, amivel a fejedelem kifigurázta a császár képviselőjét. De ez csak válasz volt azokra a durva lekicsinylésekre, amelyekkel az udvar any­nyiszor kimutatta, hogy csak parvenüt lát »a Gá­boréban. A magáéval együtt a fajtája méltóságát is véd­te kifelé a fejedelem, — otthon, udvari embereitől fölvette a tréfát Egyszer valami várostromra buz­dította a generálisait, akiknek nem is kellett nagy biztatás, csak Kamuti Balázsnak volt észrevétele, t székplyek főkapitányának. — Mindenre kész vagyok, kegyelmes uram, csak egy dologból való könyörgésem hallgassa meg lels^ged. — Mondja kegyelmed, meghalljuk. •— Még éfiu legénykoromban erős hittel fogad­tan! vala: seregben lévén hídon szélrül nem iá­rok, megvert futó hadban hátra nem maradok, ostromkor elől nem megyek. Ezeket, ha lehet, eltávoztatom, ne kívánja felséged, hogy a foga- I dásom megszegjem. Ott leszek én az ostromon, nem is éppen leghátul, de lehelül semmi esetre se. Nagy nevetség lett ebből s maga a fejedelem is elmosolyodott — Nem kényszeritjük kegyelmedet hite megsze­gésére, hanem hagyjuk csak az maga ember­ségére. • Kemény János csak egy hibáját tudta a nagy embernek: Azt, hogy mikor másodszor házasodott, Brandenburgi Katának fejét kötötte be. Nagyon haragszik a hü ember erre a menyecskére, aki már az ura életében kutyanyomba hágott, a fe­jedelem temetése után pedig »hamarosan meg­fattyazéki. Hát hiszen — tisztelet a tekintélyeknek! — ez más nagy nemből való menyecskékkel is megesett már, mint Brantome abbéból és más jeles auktorokból megtudható. Hanem az már pszichopatológiai studiumba való, amit az ura holttestével cselekedett ez a burkus dáma. — Láss egy csuda dolgot, még asszonyi állatban s még feleségben s még olyan méltóságos férjnek teste felett! — háborodik fel a momeáriró. — Mely nap meghala a fejedelem, maga hagyásából ottan testét felbonták, beleit és szivét s egyéb bel­ső részeit kivévén, melyben az olvetorok forgo­lódván s az borbély és mi valahányan belső szol­gák, Catharina, az fejedelemasszony nemcsak nem irlózá nézni, söt egyiránt fogdosni, tapogatni az fe'metélt testnek szivét, felhasított hasát s egyéb tagjait, de semmi szomorúságot nem tettete, sőt egy csepp könnyet sem ejtett az istentelen, gonosz szivü, elvetemedett asszonyi állat Ez volt a kifinomodott nyugat bosszúja a bár­báron, a »bestián«. H ÍNGOS »•'«• SZÉCHÉNYI MOZI HorvAíh Mihály uccn 10. Vasárnap, november 8-6n utoljára HANSI NIESE bécsi operettdlva kitűnő alakításával IBOR.,KÉKÍTŐ (Hercegnő és mosónő) Pompás zenés bohózat Vasárnap : 3, S, 7, 9 HéilcBxnapolcon : 5. 7, 9 PénztAr d. e. 10— 12-lf? Pénztár délntAn 4 írAt61 SZÉCHÉNYI MOZG Hétfőtől csütörtökig PÉDUftl SZENT UNTUL K dicsőséges Szent csodálatos élete és bol­dog halóla filmen, két részben, 16 fejezetben A bevezető beszédet tartja: P. Zadravecz István O. F. M. püspök AVE MARIA énekli Violetta de Strozzi a berlini nagyopera művésznője Előadások 5, 7, 9 órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom