Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-07 / 253. szám

li „Fogalmunk sincs, hogy ml lesz a téli inségmunkókkal A kormány még most sem Tálaszolt a törvényhatóság felterjesztésére — Egyetlen fillér sincs a város kasszáfában az inségmunkák megkezdésére fA Délmagyarország munkatársától.) A munka­nélküliség problémája egyre súlyosabban neheze­dik a városra, egyre nő azoknak a száma,, akik a város szociális gondoskodására szorulnának, akik az ingyen ebédekért és a filléres segélyekért jelent­keznek a népjóléti ügyosztályban. A segítésnek ezek a módjai azonban nem alkalmasak arra, hogy megnyugvást teremtsenek és a növekedő munkanélküliek tábora egyre erősebben követeli az inségmunkák megindítását. A megélhetés, a vegetálás problémáját a nagyon alacsony táp­értékű szegényházi ebédek nem intéaik el, a lakbér, a tüzelőanyag, a ruha gondja megoldhatatlanul sulyosodik ezer és ezer munkanélküli családra. A helyzet pedig az, hogy ebben a pillanatban egé. szen bizonytalan a szükségmunkák dolga. A város­nak erre a célra egyetlen fillérje sincs, a kormány pedig mindezideig nem is válaszolt arra a sürgős felterjesztésre, amelyben a város törvényhalósági bizottsága a szegedi viszonyok és a város pénzügyi helyzetének feltárása után államsegély kiutalását kérte az inségmunkák költségeire. A mult évben megindított szükségmunkákal a uyár elején, amikor kimerült az inségmunkaaiap. amikor elfogyott a télen kapott államsegély, abbahagyták. A Mars.tér, a Csillag-.tér és a Kálvária-tér" töl­tési munkálatait befejezték, de a többi, köztük a Kisbuvártó is. félbehagyva várja a munka folyta­tását A Délmagyarország munkatársa érdeklődött az ügybén dr. Pálfy József polgármesterhelyettesnél, aki a következőket mondotta: — Ebben a pillanatban fogalmunk'sincs arról, hogy mi lesz. A közgyűlés felirati kérelmét még szeptember 28-án felterjesztettük a kereskedelmi, a népjóléti és a földmivelésügyi miniszterekhez. A felterjesztésben részletesen ismertettük a város helyzetét, kimutattuk, hogy Szeged a mai súlyos viszonyok között egyetlen fillért sem áldozhat a munkanélküliség enyhítését célzó szükségmunkák költségeire, ezeknek a munkáknak az elrendelésére pedig ma fokozottabb szükség van, mint bármi­kor volt Közöltük a miniszterekkel a város ható­sága által kidolgoztatott szükségmunkaprogramot is és minden minisztertől a tárcájába tartozó munkanemre kértünk megfelelő államsegélyt Fel­terjesztéseinkre azonban, többszöri sürgetésünk el­lenére sem érkezett még válasz. Most értesített különben dr. Aigner Károly főispán is, hogy buda­pesti utja alkalmával szintén megsürgette a köz­gyűlés felterjesztésének elintézését, tárgyalt az érde­kelt minisztériumokkal, de pozitív választ, vagy Ígéretet nem kapott, mindössze annyit tudott meg, hogy a kormány most kezdi meg ezeknek a kér. déseknek a tárgyalását. Hogy mikor lesz döntés, az egyelőre teljesen bizonytalan... Papiron jelenleg tényleg nincs fedezete az inség­munkák költségeinek, de tudomásunk szerint a város kasszájába is folyik be valamennyi pénz, amelynek rendeltelése az ins ég enyhítés. A városi adóhivatal ugyanis az érvényben lévő rendeletek alapján az idén is behajtja az inségadót, amely kizárólag inségenyhitési célokra használható fel. Ebben a hónapban ezen a cimen befolyik vagy ötven-hatvanezer pengő, amiből esetleg meg lehet kezdeni, illetve folytatni lehet a félbeszakított munkálatokat Magay Lafos 2 hónapi fogházbüntetéséi a Tábla helybenhagyta (A Délmagyarország munkatársától.) A mult év őszén — mint még emlékezetes — megdöbbentő szerencsétlenség történt a Föl­deák és Vásárhely közötti országúton. Magay Lajos volt főhadnagy, autókereskedő az est sötétjében halálragázolta Molnár Imre föl­deáki papucsosmestert, aki biciklijén igy (éke­zett hazafelé. Magay kocsiját 80—90 kilométe­res sebességgel vezette az országút közepén, Molnár Imre a szabályos oldalon jött vele szemközt. A szerencsétlenség ugy történt, hogy a reflektorfénytől elvakított Molnár bicikli­jén kissé megingott, a száguldó autó elkapta és szétroncsolta. Az autó 10—20 méternyire cipelte magával a holttestet, azután kidobta az útszéli árokba. Magay 300 lépésnyire a szerencsétlenség színhelyétől vette észre, hogy valami történhetett, mert zuzódásokat és vér­nyomokat vett észre a szélvédő üvegen. Ami­kor visszasietett, akkor vette észre a katasztró­fát. Magay ellen gondatlanságból okozott em­berölés miatt indult meg az eljárás. A vizsgá­lat ugyanis azt állapította meg, hogy Magay nem teljesen szabályosan hajtott az úttest bal­oldalán és elmulasztotta a köteles gondosságot akkor, amikor vele szemben biciklis embert látott jönni. A törvényszéki főtárgyaláson Magay előadta, hogy őt gondatlanság nem terheli, mert ko­csija ki volt világítva és a szokásos Sebességgel haladt. Az elhalt papucsosmester viszont sö­tét, lámpanélküli gépen jött és tulközel akart elhajtani. Valószínűleg az autó mellett elszé­dült és a kerekek aJá zuhant Elmondotta még a vádlott, hogy az egész szerencsétlenség­ből semmit se látott, mindössze egy koppanást hallott, de azt gondolta, hogy valaki közel megdobta a kocsiját. Csak akkor sejtett rosz­szat, amikor vért látott a szélvédő üvegen. Azonnal értesítette az esetről a csendőrséget, orvost hozott, de Molnár Imrén már nem lehetett segíteni. Az orvosszakértők jelentése alapján a biróság megállapitotta, hogy Mol­nár Imre fejét teljesen összeroncsolta az autó. A szakértők előadták, hogy Magaynak óriási sebességgel kellett hajtania, hogy a szerencsét­lenség ilyen körülmények között menjen vég­be. A biróság Magay Lajost gondatlan em­berölés vétsége miatt 2 hónapi fogházra itélte és az autóvezetéstől egy évre eltiltotta. A bi­róság enyhitő körülménynek vette, hogy nem­csak a vádlottat, de az elhalt sértettet is ter­heli némi gondatlanság. A biróság azért til­rídkjw gyí ' éteML Somo­AebaisBerftztet. L ­m<Syiiök Vfcd6. FtrdfaOT Takarítónő, Jó esWádbd ba. Saját gyártmánya KÖTÖTTARUK jmRperek, patlowerek, •ti isiért neftéttrek versenyenblvMI árakban LAMPEL és HEGYI téllH Meitreiidelésekef mértéic axerlnt vállalunk Cö"é-:kom fcr. nri nő ' kisebb bártartás Bejárónk min zonyitvánnyal totta el Magay az autóvezetéstől, mert műkö­dése közveszélyes és hogy ezzel az egy évre szóló eltiltással figyelmeztetőt kapjon arra, hogy senkinek testi épségét és életét ne veszé­lyeztesse. Az ügygyei pénteken foglalkozott az Ítélő­tábla Kbwács-tanácsa. Az iratok felolvasása után a vádlott azt kérte a biróságtól, hogy ha meg is állapítják bűnösségét, szabjanak kJ rá pénzbüntetést. A biróság rövid tanácskozás után a kiszabott kettő hónapi fogházat hely­benhagyta, sőt — mondotta az itélet indoko­lása — a Tábla ezt a büntetést enyhének is . találta, de megfelelő perorvoslat hiányában nem állott módjában a büntetést felemelni A biróság sulyosbitónak vette, hogy Magay Lajos autó-ügyből kifolyólag már többször büntetve volt Magay az itélet ellen semmiségi panaszt je­lentett be a Kúriához. A devizanehézségek miatt teljesen megakad a szegedi paprika exportja a szegedi paprika elveszítheti Az érdekeltség stlrgós intézkedést kér, mert Ausztria piacát (A Délmagyarország munkatársától.) A Délma. gyarország nemrégiben beszámolt arról az akcióról, amit a szegedi paprikaérdekeltségek indítottak a devizakorlátozások enyhítése érdekében. Akkor — mint emlékezetes — gróf Klebelsberg Kunó vezetésé­vel küldöttség jelent meg a Nemzeti Bankban és Tabakovics Dusántól, a Nemzeti Bank deviza­osztályának vezetőjétől azt kérte, hogy a paprika­export lehetőségének biztosítása érdekében szaba­dítsa fel az exportált paprika eladási ára fejé­ben kapott osztrák schillinget, vagy pedig váltsák be ezeket a schillingeket pengőre. A helyzet ugyanis az volt, hogy a paprikaexport megakadt, mert az exportőrök a paprikáért kapott schillingjeikkel nem tudtak mit kezdeni, azokat nem értékesíthet­ték Ausztriában, viszont itthon a Nemzeti Bank nem váltotta be. Tabakovics Dusán méltányosnak találta a paprikaérdekeltségek kívánságát és meg­ígérte, hogy a legrövidebb időn belül elintézteti a kérdést Nemsokkal később történtek is olyan intézkedé­sek, amelyek után hinni lehetett, hogy a szegedi paprikaexport útjából elhárulnak az akadályok. A paprikaérdekeltségek azonban a beígért könnyíté­seket még most sem kapták meg, a Nemzeti Bank továbbra sem váltja be a schillingeket, ami már a közeli napokban az export teljes megaka­dását vonhatja maga után. A paprikaérdekeltségek részérői a kővetkezőkben világították meg a kérdést: — A paprikakereskedők tele vannak schilling­gel, amit nem tudnak értékesíteni. A Nemzeti Bank nem fogadja el a schillinget, mert nincsen módjában érte pengőt adni. Ennek pedig az az oka, hogy az osztrák nemzeti bank nem irja jóvá a Magyar Nemzeti Banknak a schillingbefizetéseket A helyzet tehál egyre súlyosbodik. A szeged! paprikakereskedőknek módjában volna a birtoká­ban levő schillinget magánforgalomban értékesíteni*, ezt azonban tiltja a devizakorlálozó rendelet — A szegedi paprikaexportőröknek az a kíván­ságuk, hogy a Nemzeti Bank engedje meg a magán, forgalomban a schilling eladását. Nagy anyagi ká­rosodás éri nap-nap után a szegedi paprikakeres­kedelmet és a helyzet már olyan katasztrófális arányokat ölt hogy számolni kell az export teljes beszüntetésével. A paprikaexport legjelentékenyebb része ugyanis Szegedről Ausztriába irányuL Az osztrák kereskedők megrendeléseire a szegedi ex­portőrök leszállítják az árut, meg is kapják érte az ellenértéket schillingben, de beváltani nem tudják. — A devizanehézségek miatt most nagyon köny­nyen megtörténhetik, hogy az Ausztriába irányuló export megáll. Akkor pedig bekövetkezik az, hogy az Ausztriában eddig teljesen ismeretlen spanyol­paprika elfoglalja a szegedi paprika helyét és a szegedi export legjövedelmezőbb piacát elveszti. láiszer észnél, Kelemen u. 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom