Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-05 / 251. szám

Vasárnap reggel KesüöétiK a Kamarai iparos lagválas&iás (A Délmagyarország munkatársától.) A kereske. de Imi és iparkamarai választások központi bizott­sága szerdán délelőtt dr. Pálfy József polgármes­terhelyettes elnökletével ülést tartott, hogy meg­beszélje az ipari osztály vasárnapra kiirt tag­választásának részleteit Megállapította a bizott­ság, hogy a választás november nyolcadikán reg. peí 8 órakor kezdődik az ipartestületben és egész át tart, a zárórát a választási elnök. dr. Pálfy József tűzi ki Foglalkozott a központi bizottság azoknak a kis­Iparosoknak a szavazati jogával is, akik a megsem­misített első választás idején még nem töltötték ki a szavazati jog elnyeréséhez szükséges önálló iparűzés egyesztendős idejét és igy nem volt szava­zati joguk, de azóta már megszerezték a jog elő­feltételét. A bizottság kimondotta, hogy ezeknek az iparosoknak is van szavazati joguk és nevüket felvették a választók névjegyzékébe. Dr. Pálfy József bejelentette a bizottságnak, hogy a kamara vidéki körzeteiben már megtörténtek az előkészületek a választásra és igy az egész kama­rai kerületben vasárnap befejezik a választást Tizenöt nap múlva összehívják a kamara régi tagjait, akikkel közlik maid a választás eredmé­nyét A város földbérpolitikájának hibái Indllyány a töldbérhátralékok tőkésítésére és ezerholdas gyflntfflcsfts létesítésére fá Délmagyarország munkatársától.) Egyelőre apugodt még a földbérlők frontja. A város. tekm. tettel a súlyos gazdasági viszonyokra, kíméletesen hajtja a bérhátralékokat, pedig a bérlők csak nagyon nehezen fizetnek és ezt a város főpénz­tára erősen megsínyli A probléma ott lóg a leve­gőben és az illetékesek is érzik, hogy tenni kel. lene vatamil ezen a téren, valamilyen módon taeg kellene oldapi ezt az egyre jobban súlyosbodó problémát, amely, a költségvetés egyensúlyát állan­dóan fenyegeti. Legutóbb, mint emlékezetes, Gál Miksa terjesz­tett indítványt ebben az ügyben a közgyűlés elé. indítványának az volt a lányege, hogy a közgyű­lés küldjön ki egy kisebb bizottságot a kérdés flttufcnányozására és megfelelő javaslat készíté­sére. Felvetette azt a gondolatot is indítványában, hagy esetleg a városi földek eggrészinek örök" émo* waló eladásával lehetne megoldani a legsür­fefcebb problémákat • közgyűlés által kiküldött bizottság még nem: hegdte meg tárgyalásait egyelőre csak az anyag­gyűjtés folyik, de értesülésünk szerint rövidesen Ősséeül és megkezdi munkáját Több javaslat futott be a városházára, köztük Moldván Lajosé, amely­vA annakidején beszámoltunk. Most ujabban dr. Beifor Pál tb. főügyész dolgozik egy javaslaton, amelynek érdekes részletei lesznek. A részletek­Mi tájékoztatta dr. Pálfy József polgármesterhe­lfettest is és Pálfy felkérésére kezdett hozzá elgon­dolásának irásbaíóglalásához. A polgárraesterhe­lyeftes erről a következőket mondotta: — A jelenlegi viszonyok között arról beszélni *em (ehet, hogy a város eladja földbirtokának egyrészét, legfőképen azért nem, mert a föld­ingatlannak nincsen ára és nincs vevője. G ál Mik&a indítványában csak meggondolandó lehető­áfaként említi meg a földeladást A közgyűlés álltai kiküldött bizottság sem azt a megbízatást -kapta, hogy a földeladás kérdését tanulmányozza, hanem igyekezzen megkeresni a város földbirtok, politikájának hibáit és dolgozzon ki javaslatot a hibák kiküszöbölésére. ~ — Eveknek az esetleges hibáknak egyik igen kellemetlen következménye a közel nyolcszázezer pengős földbérhátralék. Dr. Bokor Pálnak erre­vonatkozólag van egy javaslala, amely praktikus­nak látszik. Bokor elgondolása szerint a bérlök hátralékát tőkésíteni kellene ugy, hogy a bérlők a tőkésített tartozás törlesztési részleteit negyven fél­év alatt űzetnék viasza. Mivel a földbérleti szerző­dések rövidebb időn belül is lejárhatnak, a tör­lesztési kötelezettséget nem fűznék egyetlen bérlő személyéhez sem, hanem magához a földhöz és ha a földnek uj bérlője lenne, annak szerződésileg vállalnia kellene a törlesztési részletek további fizetését A város ezt a tőkésített követelését alkal­mas időben leszámitoltathatná és így a bérlők nagyobb megterhelése nélkül hozzájuthatna köve­teléséhez. Érdekes megállapítása Bokor Pálnak az, hogy a városi földbérlők bérhátraléka már 1895-ben i* meghaladta a bérjövedelem negyven százalékát, ame'ynél ma »em nagyobb. Ebből pedig az követ­kezik, hogy a földbérhátraléknak nem a gazdasági válság a szülőoka, illetve nem csak a gazdasági válság, hanem a földbirtok politika rejtett hibái. — Javaslatának második részében dr. Bokor iPál a belteljes gazdálkodás lehetőségének biztosí­tását kivánja. Ezt szerinte csak a földbirtokos város teheti meg, még pedig ugy, hogy, a bérlőket legalább is átmeneti időre ingyen trágyával, gyü­mölcsfacsemetékkel látja el. A városnak kell meg­állapítania azt is, hogy melyik dűlőben milyen gazdálkodási mód a legelőnyösebb és a mezőgaz­dálkodás melyik ágazata a legkiíizetőbb. Szerinte az állattenyésztéssel Szeged környékén megfelelő eredményt nem lehet elérni. Erre alapítja harmadik javaslatát, amely talán a legfigyelemreméltóbb. Azt javasolja, hogy a város hasilson ki ezer holdat a közlegelőkből, azt tizholdas keskeny parcellákban adja ki megbízható gazdálkodóknak öt évig tel­jesen díjmentesen, de azzal a kötelezettséggel, hogy az egész földet öt év alatt egységes, export­képes gyümölcsfajíákkal telepítsék be. öt év múlva adja át a bérlöknek a parcella leiét öröktulajdonul és teljesen díjmentesen, a másik felét pedig adja bérbe. Igaz, jíogy igy a város ötszáz hold földet elveszít de a megmaradó ötszáz hold értéke a gyümölcstelepités következtében megsokszorozódik. Elmondotta még dr. Pálfy József, hogy Bokor most dolgozza ki javaslatát, amely azután a bizott­ság elé kerül és a bizottság részletesen megvitatja majd minden részletét Izgatás miatt kétheti fogházra Ítéltek egy apátfalvai tanárt MI történi a kaszinóban kártyázás körben (A Délmagyarország munkatársától.) Az apátfalvai kaszinóban ezév tavaszán kilencen kártyáztak. Köztük volt Bugyi Gyula közép­iskolai tanár, malomtulajdonos is. Kártyázás közben az akkori politikai eseményeket vitat­ták meg, igy a spanyol forradalmat is. Dr. 'Nóvák József pénzügyi fogalmazó ugratta Bu­gyit, aki a vita során éles kijelentéseket tett A dolog kitudódott és Bugyi Gyula ellen az 'állam és a törvényes rend elleni izgatás vét­sége miatt bűnvádi eljárás indult. Az'ügyész­ség Bugyi Gyulának kártyázás közben elmon­dott szavából « következőket inkriminálta: — Spanyolországban már megkezdődöttf jön­nek ide is, keletről, nyugatról és véget vetnek ennek a rendszernek. Bárcsak jönnének már, legalább az álláshalmozőkat és a mammutfize­tésüeket sajálkezüleg piszkálhatnám ki és akaszthatnám fel... Nem kell félnem tőlük, a kommunizmus csak segilhet rajtunk. Ezekért a kijelentésekért szerdán vonta fe­lelősségre a tanárt a szegedi törvényszék VHd­tanácsa. Bugyi vallomásában elmondotta, hogy jó hazafi, ő szokta a hazafias beszédeket tar­tani Apátfalván, a háborút több kitüntetéssel végigharoolta is a kommunizmus idején fegy­veres ellenállást szervezett a kommunisták ellen. A kaszinóban barátságos beszélgetés folyt, Nóvák heccelte őt Mint Gaál Gaszton hü harcosa és a legutóbbi választások során a nagylaki kerület ellenzéki jelöltje tisztában volt a politikai helyzettel. Azért mondotta, szinte ijedten, hogy keletről és nyugatról is jönnek a kommunisták. De hozzátette azt is, hogy ő nem fél, mert legalább a mammut­fizetésüeket és az álláshalmozókat ő fogja kipiszkálni... De a beszélgetés tónusa humo­ros volt ,.,...*, VHd elnök megkérdezte itt a tanártól, hogy qsikép értelmezte a » kipiszkál rrí< szÖ£ 'és 5I-; talában miért akarta ezt termi Bugyi tanár elmondotta, hogy az ő meggyő­ződése az, hogy amikor az országban százez­rek vannak munka nélkát, amikor a mnnka­nélküliség egyre nagyobb méreteket őtt, ak­kor erkölcstelen dolog a mammutfizetés és az állás halmozás, mert ha eeeket megszün­tetnék, sok ezer nyomorgó család betevő fa­lathoz jutna. . \. r_T _ — Szivemből, lelkemből utálom ezt a mai rendszert, — mondotta — annál is inkább, mert ennek terheit, mi, az adózók érezzük meg legjobban. , . , Végül tiltakozott az ellen, hogy őt kommu­nistának nézze bárki is, kijelentette: hogy, borzad a kommunizmustól és csak a puszta név hallatára is összerázkódik. A biróság kihallgatta azt a Ktenc férfit, akik' a beszélgetésnek fültanúi voltak. Dr. Veszelovszky Károly orvos azt valkrtta, hogy; a tanár óhajtotta a kommunizmust és kije­lentette, hogy ez esetben az álláshalmozókat elintézné. Kijelentését annak tulajdonította, hogy az utóbbi időben mint roppant hiu és nagyravágyó ember, politikailag nem tudott érvényesülni és ez elkeserítette. Elmondotta még, hogy Bugyi inkább ébredő, mint kom­munista. TJngváry Imre forgalmi adóellenőr handa­bandázó embernek ismerte a tanárt, aki sze­retett nagyokat mondani. Valószínűleg most is elszólta magát, mert vagyonos, polgári gon­dolkozású emher. aki távol áll a kommunista tanoktól. . -r . -, Dr. Nóvák József, aki sz egész vitát pro­vokálta, azt vallotta, hogy Bugyi kifejezetten óhajtotta a kommunizmust, valószínűleg azért, mert nincs megelégedve a mai helyzettel. Bu­gyi beszédén felháborodott, sőt figyelmeztet­te is, hogy ne beszéljen egy uri kaszinóban ilyeneket A' beszélgetés, szerinte, ^nem tré­fás hangon folyt le. _ ,— Dr. Koreck Aurél tanti kijelentétte, hogy évek óta haragos viszonyban él a tanárral. Bugyi beszédjén mindnyájan megbotránkoz­tak. Kada Arnold, Imre József és Molnár Já­nos vallomása után Cseh Ernő ügyész a ta­nár megbüntetését kérte, mert sserinte két­ségtelen, hogy a tanár a kommunizmust óhaj­totta, a mai rendszert ezáltal kivánta meg­dönteni és ugy gondolta, hogy ez esetben ő maga ítélkezhetne a mammutfizetésaek fö­lött. Nem is fontos, hogy a vádlott maga kom­munista-e, vagy sem, sőt éppen az a legve­szedelmesebb ember, aki kividről jó hazafi­nak mutatja magát, de belülről azt a látsza­tot kelti, mintha Moszkva fizetett ágense len­ne is barátságos beszélgetés közben csepeg­teti el a tanokat. _ _ A védő beszéde után a tanár felmentését kér­te, mert — amint mondotta — az eset miatt rendkivül szégyenli magát a megye uri tár­sadalma előtt és nem szeretne megbélyegzett kommunistaként hazatérni A biróság bűnösnek mondotta ki Bugffi Gyu­lát és U napi fogházra itélte, de at Ítélet vég­rehajtását 3 évi próbaidőre félfüggesztette és a mellékbüntetések kiszabását is mellőzte, A biróság az ítélet indokolásában kimondta, hogy nem szükséges a bűnösség megállapí­tásához az, hogy a vádlott szándéka mire irá­nyult és hogy vájjon az, amit elmondott, meggyőződése volt-e, teljesen elegendő, hogy az a kifejezés, amelyet használt, alkalmas volt az izgatásra. A bíróságnak is az a meg­győződése, hegy Bugyi riem kommunista, csu­pán egy elszólás miatt került a vádlottak padjára. Az ítéletben a tanár megnyugodott. PERTRIX-gyártmányn anodtelepe mellett használjon saját érdekében VARTA gyártmányú füíő~ akkumulátort Bolti árnál 25°'o-JcaI olcsóbb ár mellett szerezhet be UJ VAUT A fUiö-ielepel0ordfogóval el­látott keményfoszekrény­ben rddMkereskedö/énéí, ha idénybe veszi a VAUT A FÜTÖ- M2 TECEVCSEH.EFOCYAMATOT

Next

/
Oldalképek
Tartalom