Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-25 / 268. szám

SZÉCHENYI MOZI Chaplin legnagyobb világ filmjével Legközelebb lázba hozza Szegedet NAGYVAROSI FENYEK rab mellény, 6 darab ffvaoíusaDka. 12 Dár gyer­mekharisnya. Schwarcz Testvérek 6 pár harisnya. Dr. Breuer Nelly 2 Dár kfiztvü. 4 darab kisruha, 2 darab ing. Lampel és Hegyi 6 darab sapka. László Ilonka 3 darab szappan, 6 darab kónyv­hordó, 12 pár harisnya. Hogyan lehetne a szükségmunkákat azonnal megindítani I • Sebestyén Endre építésznek, aki már több érdemes munkát végzett, tervezete van ar­ról, hogy milyen módon lehetne azonnil meg. Indítani a szükségmunkáfcut. Az ügy rendkí­vüli horderejű, erre való tekintettel az alábbi részleteket közöljük tervezetéből: A vasárnapi revíziós gyűlés szónokai gyújtó beszédekben mutattak rá azon tényre, hogj soha még olyan közel nem voltunk a 13 éves lanka­datlan revíziós törekvések eredményéhez, mint most Vigyáznunk kell tehát, hogy azt az akna­munkát, amit ellenségeink gazdasági helyzetünk aláaknázásával fojtogató vámpolitikájukkal fejte­nek ki. ha kell, erőnk végső megfeszítésével el­lensúlyozzuk addig, mig az alkalmas üijlanat el­érkezik. Befizettük • szükségadó első részletét A többi részlet az esetben, ha nem sikerül megállítani az események rohamos fejlődését és nem tudjuk megnyugtatni a felzaklatott lelkeket, aligha fog abban a mértékben befolyni, amint azt illetékes helyen remélték. Itt már nem sokat vihet el a végrehajtói Ezért felvetem azt a gondolatot, hogy az ínség­adó hátralékos részének önkéntes befizetésére szólítsa fel a polgárságot városunk vezetősége. Ezen ónként beszolgáltatott összeg legyen az, ami az inségadóból a munkanélküli segély helyett pro­duktív munkára lenne felhasználva. Egyidejűleg belső bölcsőn Jegyzése érdekében is széleskörű propagandát indítanék. A felzaklatott lelkeknek nagy megnyugvásul szol­gálna az a tudat, hogy az a pénz, amit szájuktól és családtagjaiktól vonnak el, nem folyik el is­meretlen célokra, hanem itt marad és gátat vet annak a rombolásnak, amit a teljes reménytelen­ség nyomán mutattozó letargikus állapot idéz elő. Teljes munkaprogramot dolgoztam ki a további teendőkre nézve. E program két irányú. Első­sorban arra gondolok, hogy nagyszabású h sznos földmunkával kötném la azokat, akik szakmunkák­nál nem Jöhetnek számításba, a tiibblt épitölpan tevékenység keretében foglalkoztatnám. A földmunka, amire gondolok, * város nagy csatornahálózatából egyetlen részletnek, a vészkí. ömlőnek létesítése; az ipari és kereskedelmi téli kikötő medencék földkiemelése a kiemelt föld­nek. ugyancsak feltöltéshez való felhasználása. Az építőipari tevékenység pedig szövetkezeti és csa ládl házépítő akció volna. A munka részleteinek Ismertetését készséggel vállalom, mihelyt arra alkalmam Iesx. A szegedi Mérnök- és Épitészegylet, az Alföldkutató Bizott­ság és a többi érdekelt egyletek bevonásával kép­zelem e tárgyat megvitatni. Készséggel megfelelek azokra az önként felve­tődő kérdésekre, hogy 1. Vájjon miképen tartom összeegyeztethetőnek az adó természetével és az állam létérdékeivel azt, hogy látszólag nem az egész ország, hanem csak a városok polgárságának megsegítésére kívá­nom a szükségadó felét fordítani. 2. Nem kés­tünk-e már el az építési akcióval. 3. Vájjon hasz­nos és produktiv-e az, amit szükségmunka gya­nánt végeztetnénk, remélhető-e az építkezések ren. labilitása? Műszaki ember vagyok, még saját szakmám­ban sem tartom helyesnek, ha szétforgácsolom munkámat s olyan kérdéseknek akarok mélyére hatolni, ami nem az én speciális képzettségem­hez illő. Éppen ezért már most kérem mindazo­kat, kik az itt vázolt eszme megvalósítását pénz­ügyi, jogi és egyéb vonatkozásban elő tudnák mozdítani, csatlakozzanak a mcgmdRaadó mozga­lomhoz. Sebestyén Endre. Aíegföíle asz erösxakos J&iíelesöt, 4 ess/endel börtönre iiéliéR (A Délmagyarország munkatársától.) Hardy Szabó József 85 esztendős kisteleki fuvaros kisebb Összeggel tartozott Dudás Károly fuva­rosnak, aki ezt az Összeget többszór sürgette. Julius 31-én a kisteleki Gugyelán-kocsma előtt találkozott a két ember. Dudás követelte pén­zét Szabótól, aki kijelentette, hogy pénze ni-ics, fizetni nem híd. Dudás Károly erre nekirontott Szabónak és a főidre rántotta. Szabó kiszaba­dította magát és futásnak eredt, mire Dudás üldözőbe vette. A templom előtt utolérte és megfogta. Szabó az erőszakoskodó hitelezőt beledobta az ártézi kut előtti viztőcsába és tovább menekült. Dudás ordítozva követte és ismét utolérte a községháza előtt. Szabó itt már előrántotta bicskáját és hogy Dudást tá­voltartsa magától, csapkodni kezdett. Az első szúrással saját magát sebezte meg a lábán, a második és harmadik szúrás Dudás mellébe hatolt és át lárva a szivet, azonnali halált okozott. Szabó Józsefet kedden vonta felelősségre szándékos emberölés büntette címén a szegedi tőrvényszék Gőmőry-tanácsa. A vádlott azzal1 védekezett, hogy önvédelemből cselekedett, amikor bicskájával maga körül csapkodott. Nem tudta ugyanis, hogy Dudás Károly, aki erőszakos ember hírében állott, nem fogja-e Őt súlyosan bántalmazni. A biróság tanukat hallgatott kl, akik' azt vallották, hogy a vádlott nem volt olyan hely­zetben, hogy indokolt lett volna Dudással szemben a bicska használata. A bíróság Hardy Szabó Józsefet erős felindulásban elkö­vetett szándékos emberölés bűntettében mon­dotta ki bűnösnek és 4 esztendei börtönre Ítélte. A bíróság felfogása szerint az elhalt magaviselete, amellyel a tartozás megfizetését sürgette, alkalmas volt arra, hogy Szabót fel­dúlt lelkiállapotba hozza. Az itélet ellen az ügyész fellebbezett. RUHAFAZON 40 I> m modell után holtszezonban december 1—mardos Mg kalapfazon Holtszezonban 3-— P P. REICH ERZSI Miért nem adnak húst az inségebédekhez 20 deltára emelték fel a kenyéradagokai (A Délmagyarország munkatársától.) Az elmúlt héten megírta a Délmagyarország, hogy dr. vitéz Szabó Géza kulturtanácsnok előter­jesztést tett a polgármesterhez a népkonyhai inségebédek minőségének megjavításáért. Azt javasolta, hogy a tizenkétdekás kenyéradago­kat husz dekára emelje fel a város és vezesse be hetenkint egyszer, vagy kétszer a hússal javított ebédeket Az előterjesztéshez a szá­mításokat a számvevőség elvégezte és megálla­pította, hogy a kenyéradagok növelése és az egyszeri husebéd bevezetése az adagok ön­költségi árát az előirányzott tizenöt fillérről mindössze 17 fillérre emelné, a jelenleg ki­adott ebédek önköltségi ára ugyanis még az előirányzatot sem éri el, egy-egy inségebéd alig tizenkét fillérjébe kerül a városnak". Ugy volt, hogy vasárnap már a huszdekás kenyéradagokat kapják az ínségesek és va­sárnap már hus is kerül a híg főzelékekre. Az ínségesek jelentkeztek vasárnap a népkonyhá­nál és nagy lehangoltságot okozott, hogy a húsnak hire-hamva sem volt. A híg főzelék­hez mindössze nagyobb kcnyéradagokat mér­tek ki, egyéb változás nem történt. Az Ínségesek között érthető lehangoltságot keltett a hus elmaradása, méltatlankodó, el­keseredett kijelentések hangzottak el, de ma­gyarázatot nem adott a dologra senki. A Dél­magyarország munkatársa kérdést intézett dr­vitéz Szabó Géza kulturtanács nokhoz. aki a kővetkezőket mondotta: — Az előterjesztést én megtettem a polgár­mesternek. Közöltem azt is, hogy a husada­gok bevezetése következtében az inségebédek adagjának önköltségi ára mindössze 17 fil­lérre emelkedne, mert nagyon olcsón jutha­tunk a szükséges húshoz. A városnak vaunak ugyanis tenyéztésre alkalmatlanná vált bi­kái. Ezeket a múltban a mészárosoknak adtuk el igen olcsó áron. Ha a bikákat a jövőben nem adná el a város, hanem kimérné *z in­gyenebédek megjavítására, alig növekedne szá­mottevő összeggel a népkonyha fentartásánaH költsége. A polgármester a kenyéradag feleme­lésére vonatkozó javaslatomat elfogadta és igy vasárnap husz deka kenyeret kaptak az ínsé­gesek minden adag főzelékhez. A hasadagoló bevezetéséhez azonban még nem Járult hozzá a polgármester. Azt mondotta, hogy a kérdést alaposan meg kell gondolni, mert ha egyszer; bevezeti a város, akkor később, ha a szükség is ugy kívánná, nem szüntetheti meg. Ezért nem kaptak hust vasárnap az ínségeset. Nem szállunk most vitába a polgármester érvelésével, csupán arra kívánjuk" felhivni a figyelmét, hogy a magánosok és a városházán kivül álló intézmények által felajánlott in­gyenebédek, a katonaság ebédei hasonlítha­tatlanul jobbak, táplálóbbak" a népkonyhai ebédeknél, viszont ezekhez a jobb ebédekhez csak a kiválasztott csoportok juthatnak". A! többiek, akik a népkonyhán kosztolnak, tud­ják, hogy a máshová beosztottak jobbat kap­nak és bizony ez a tudat nagymértékben fo­kozza az amúgy is nagy elégedetlenséget. BARTA ÁGOSTON fogászati mtlterme SZEGED, Széchenyi tér 17. Talált pénze lesz, amennyivel többet fizet ara­nyéért. ezUstféért és ékszerről szóló záloglegyekért MÜLHOFFER müórás.ékszerész Széchenyi tér g. sz. Óra- és ékszer|avitás Ju­144 lányos árban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom