Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-05 / 251. szám

RPSMWraKggg lli'WmilHIIMB—HM SZEGED. Szerketzföség: Somog 1 uccn 22.l.em. Telefon: 23-33.^Klodóhlratal. ItUlcsönklSnyviAr éa tegylrodn : Aradi Uccn S. Telefon: J3-OÖ. ^ Nyomda : l»w Lipót uccn 19. Telefon : 26-34. TAHrnll és levélcím - Délmagyaronzég Szeged,. Csütörtök, 1931 november 5 Ara lO fillér 2JT/ » VII. évfolyam,^íK>r szám ELŐFIZETÉS! Havonta helyben 3.20, vidéken és Budapetlen 3-00, kllllllldíln 0'40 pengő. Egye* Ara hétkllz. nap 16, vasér- és Ünnepnap 24 flll. Hirdetések felvétele tarifa tzerlnt. Megjelenik héttA Iclvételével naponta rengel A vihar nyitánya Mit szóljunk ahoz a zenebonás nyitányhoz, amivel a parlament őszi ülésszaka megkezdődött? Voltaképen anakronizmus »őszi ülésBzakc-ról beszélni. Ez az ujságirói kifejezés még akkor született meg, amikor volt még magyar parlamentárizmus. Amióta azonban a magyar törvényhozásban az a meggyőződés lett ur, hogy a gazdasági válsággal szemben a parlament s talán a parlamentáris államforma is képtelen a harcot felvenni, amióta a parlament maga deklarálta azt, hogy a mai időkben a törvényhozás feladatainak megkelni nem tud, azóta nincs nyári ülésszak ék nincs őszi ülésszak, azóta van harminchármas bizottság és van hatos bizottság, de nincs parlamentáris munka, mert nincs parlament sem. Most végre összeült a képviselőház s hozzátehetjük mingyárt a kétkedés lemondással teli kérdését: ugyan mivégre? Ha a 33ias bizottság megfelelt hivatásának, akkor ugyan mi szükség volt arra, hogy a képviselőház összeüljön? Mert mi ugyan rendkívül fontosnak tartjuk lazt, hogy a képviselői fizetéseket leszállítsák i törvényt hozzanak a koronaőrök választásáról, dehát ezért csak nem kell megmozdítani olyan szervezetet, mint amilyen a — magyar népképviseleté? Ha i harminchármas bízottság egy évre száznegyvenmilliőval tudta felemelni a közvetlen közterheket s ha a törvényhozás által alkotott költségvetésből meg tudott takarítani vagy negyedszázmillió pengőt, akkor olyan alárendelt jelentőségű, olyan piszlicsári kérdésben, mint amilyen a képviselői fizetések megállapítása, osak lett volna bátorsága eljárni. Dehát a képviselőházat nem azért hivták Bssze, hogy letárgyalja a napirendjére tűzött ügyeket, a képviselőházat összehívták, mert óssae kellett hivni. A képviselőház elnöke most a nemzet egyre erősödő akaratának volt végrehajtója. A parlamentárizmus mellett aligha tudnánk döntőbb érvre hivatkozni, mint amilyen a képviselőház összehívása. A korbiánynak nem lehet kellemes azoknak a kérdéseknek tárgyalása, amiket az ellenzék a képviselőházi vita anyagába bevisz, a többségi pártnak nem lehet kívánatos, ha a multak rendszerének támogatását az ország nyilvánossága előtt felelősségre vonják. Aki í.ralmi szempontokat érvényesíthetett a képviselőház összehívásának sürgetésével szemben, annak elleneznie kellett ezt a kívánságot. De uralmi szempontokon, kényelmi és kiméleti tekinteteken s a pártérdek követelésein tul is győzedelmeskedett a parlamentárizmus gondolata s a parlamentárizmus ereje. A képviselőházat megválaszthatják a közigazgatási apparátus tettleges részvételével, a választásokat megrendezhetik nyiltan s a titkos választást denaturálhatják az ajánlások nyíltságával, mindegy, ha egyszer van parlament s ami még ennél is több, ha egyszer van parlamenti nyilvánosság, akkor a parlament létezésének puszta ereje elég arra, hogy a parlamenten kivüli kormányzásnak határt szabjon s a parlament nyilvánossága elé segitse azokat a problémákat, melyek' miatt mindannyian jajgatunk és sírunk. S ha már egyszer nem lehet kitérni a képviselőház összehívása elől s ha már egyszer fel kell függeszteni azt az államkormányzást, mely a választások nyíltságán s a 33-as bizottság tárgyalásain alapul, máéit nem euaedelmeskednek annak a parancsnak is, amelyik az ország érdekében követeli a béke és nyugalom atmoszférájának megteremtését. Nem sok judicium kell annak megállapításához, hogy mit kell az elmúlt tiz év gazdálkodásának lehertételeibő' a világválság kontójára írni s mit kell egyéni számlára vezetni. Amikor azonban arról van sző, hogy kikre bízzuk sorsunkat és életünket s sorsát és életét ennek a szerencsétlen országnak, lehet-e akkor a felelősség kérdését az aktuális feladatok közül kikapcsolni? Amikor arról van sző, hogy egyesíteni kell végre a nemzet erőit s a harcoló csapat élére azokat kell kiszemelni, akikben a nemzet bizalma találkozik, lehet-e akkor azt kívánni, hogy ne tegyünk különbséget azok között, akiket vétek terhe! s azok között, akik sürgették a penitenciát? Nekünk nehi telik gyönyörűségünk a parlamenti viharokban, jól tudjuk azt, hogy a legizgalmasabb vihar se teszi aktívabbá a fizetési mérlegünket s a legkiadósabb botrány sem tesz bennünket külföldi fizetési eszközökben gazdagabbá. A nemzet életérdeke kívánja azt, hogy egészséges és nyugodt atmoszféra tegye lehetővé a parlament komoly munkáját Erre a parlamentre, amelyik magát alkalmatlannak jelentette ki a ma problémáinak megoldására, úgysem várhat más feladat, csak az, hogy a nemzet igazi akaratát kifejező törvényhozás megalakulását lehetővé tegye. Ennek a képviselőháznak is lehet történelmi missziója, ha átadja helyét a nép választottjainak. A történelmi idők mindenkitől követelhetnek áldozatot, de elsősorban azoktól követelnek, akik a mai választási rendszerrel megteremtett politikai hitbizomáuy haszonélvezői. A nemzeti erőknek s a nemzet erejének koncentrálására van múlhatatlanul szükség, pártszempontok és uralmi tekintetek nem állhatják el azt az utat, amit a nemzet érdeke követel magának. Tomboló vihar, izgalmas összecsapások a képviselőház szerdal Ülésén Károlyi miniszterelnök szenvedélyes Jelenetek közben védelmezte a Bethlenrendszert — A szociáldemokraták állandó tüntetéssel követelték a Bethlen-kormány vád alá helyezését Támadás a statárium Budapest, november 4. Többhónapos szünet után rendkívül nagy érdeklődés mellett nyitották meg szerdán délelőtt a parlament ülését A képviselők feltűnően nagyszámmal jelentek meg az első ülésen és zsúfolva voltak a karzatok is. Feltűnt az ülésteremben, hogy Bethlen kormányának volt tagjai nem jelentek meg az ülésen. Az ülés megnyitása után Grót Kürotyi Gyula miniszterelnök nagy zajban kezdte meg beszédét Szükségesnek tartja — mondotta —, hogy az ország elbírálja; támogatni kívánja-e a kormányt, vagy megvonja tőle bizalmát — Egy éwel ezelőtt a külügyi tárca vezetését vállaltam a Bethlen-kormányban és ezzel tanajelét adtam annak, hogy ama célkitűzésükkel, ama iyek a Bethlen kormányt vezettek, íeijesen egyeíértefe és azokat az ország, érdekében valónak tartom. Felkiáltások e szociáldemokratáknál: — Akkor önnek sincs ott helye! Elég volt, elég volt! Tönkretették az országo/, /izezveknek egzisztenciáját vették el! Nem mcUók erre a helyre! Az elnök a fokozódó zajban Esztergályost kétszer is rendre utasítja, olyan nagy a zajongás, hogy a miniszter elnök nem iudfa beszédét folytatni. Büchier József: A nén zsebéből kiloptak 800 milliót 1 Káiolyt végre szóhoz jut és azt mondja, hogy a Bethlen-kormány céltudatos külpolitikájával nagy súlyt biztosított Magyarországnak Európa népei között — Ho« az eredmény? — kiáltják kórusban a szocialisták. Károlyt: Ma minden nagyhatalommal barátságban vagyunk. Ezután arról beszélt, hogy a történelem majd elismeri Bethlen érdemeit. (A jobb. oldal tapsol.) Szeder Ferenc: A nylU szavazásnak és a csendőrszuronynak! (óriási zaj.) Károlyi: örömmel konstatálja, hogy a békeszerződéssel kapcsolatban a belátás mind szélesebb rétegekben és a hatalmak irányadó köreiben is léjésről-léDésre halad előre. Naay hibjüuak tartaná. és a gyfiléstilalom ellen ha elakarnák homályosítani azt a tényt, hogy a mai katasztrófáüs gazdasági és pénzügyi helyzetünk a világgazdaságból eredt és ha a magyar kormányt okolnók, hogy gazdálkodása idézte elő... A miniszterelnök tovább nem tudja folytatni beszédét Óriási vlöar tör kl a szocialista padsorokban: . .. . Malasits Géza: Loptak! Csaltak! Panamártak/1 Büchier József: Igenis, loptak, csaltak, ez ax igazság! Sándor Pál (a jobboldal felé): ilyen hazugságot nem tehet hangoztatni! A szociáldemokraták padsoraiból kórusban hang-j zik: Vád alá! Károlyi miniszterelnök némán áll helyén és farkasszemet néz a szocialistákkal. ( Az elnök enunciálja, hogy Sándor Pált és Peyer Károlyt rendreutasítja. Peyer Károly magából kikelve kiáltozza: — Bethlent állítsák slafárium éle! A nagy lármából kihallatszik Büchier József hangja: _ Hallatlan frivofrás most Bethlen/ védenir Végre az elnöknek folytonos csengetéssel sí-; , kerül a zajt csillapítani. Almásy elnök: Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy az ország igen nehéz helyzetben van... Ismét talrengetü zaf támad. — Tiz éve tari már! _ kiáltja Malaslls. Szeder Ferenc: önök juttatták ide az országotI — A vádlottak padjára BethlennelI — kiáltja Malasits, mire a szocialista képviselők ismét kórusban harsogják. — Vád alá, vad alá! , Tiz perc óta nem tudja már folytatni a mtniszterelnöb a beszédét Gallasz Ágost; Ez komolytalan tárgyalás. Szégyellem magam. Szeder Ferenc: Szégyelheti magát ... , Malasits Géza: Arról beszéljen, hogyan ültessék Bethlent a vádlottak padjára. A miniszterelnök még mindig nem jut szóhoz.1' A szociáldemokraták észreveszik, hogy beszédét a gvo-'síróknak diktálja, mire ismét tomboló lárma tör ki. Károlyi Gyula: Megteltünk miudent, hoav javít.