Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-21 / 265. szám

fai MECEÜ. SzerHe*ztOs«g: Somog 1 ucca 2 2.1.em. Telefon: 23-33.^Kiadóhivatal, kölc»ilnkOnyvJftr «» Jegyiroda - Aradi Ucca 8. Telefon: 13-06. - Nyomda : LDw LIDÖI ucca 19. Telefon: IÍO-34. Távirati levélcím DélmagyarortzAg Szeged. Szombat, 1931 november 21 Ara 1© fillér Z^jT VII. évfolyam, ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.ZO, vidéken «• Budapetten 3-60, ktllfiíldiln OMO pengét. •«• Egye* izém Ara hétköz­nap ÍO, vatdr- és Ünnepnap flll. Hlr­detétek felvétele tarifa Merlnl. Megle­lenlk héllrt kivételével naponta reooel A háziúr város A város finánciális ügyeinek helyes inté­zéséről lesz sző. Mit csinálnék én és mit csinálnál te, tisz­telt Olvasó, ha házunk lenne, mondjuk, a Templom-téren, ha a házunkban lenne, mond­juk, tizenkét lakó, ha a tizenkét lakóból ház­bérmérséklést kért volna, mondjuk, tiz, ha a házbérmérséklést nem adtuk volna meg, mondjuk, egynek se és ha ennek következ­tében felmondott volna, mondjuk, tiz lakónk? Most nagyon rosszul éreznők magunkat. Mi is, akik rémisztgetünk ilyen sötét gondola­tokkal. És te is, tisztelt Olvasó, aki legtöbb­ször szó nélkül vagy kénytelen tűrni az ilyen rémítgetést. Azt is, hogy egyszeres, vagy többszörös háztulajdonos vagy. Azt is, hogy egy vagy több házadban a bérek leszállí­tását kérték tőled a lakók. Azt is, hogy az egyik házad tizenkét lakója közül tiz felmon­dott. Mert fel kell azt is tételeznünk, tisztelt Olvasó, hogy házunkat se te, se mi, nem abból a pénzből épitettük, amit őseinktől örö­költ vagyonunk gyanánt kezeltek a Csongrádi­ban, vagy a Kereskedelmiben, hanem abból a pénzből, amit kölcsön kaptunk és hogy a kölcsönt törleszteni, kamatát fizetni kell, akár ki vannak adva a lakások, akár nincsenek. Már most mondjuk, tisztelt Olvasó, hogy a ház, amelyet kölcsönből építettünk, húsz­ezer pengőt jövedelmez, hogy ebből az ősz­szegből tizenegyezer pengőt adóra kell for­dítani és hogy amortizációra és a ház fen­tartására kilenc és fél ezer pengő szükséges. A kalkuláció, ugy-e, elég pesszimista? Nem baj. Annál reálisabb. Marad az üzleten ne­künk is és neked is, tisztelt Olvasó, ötszáz pengő-deficit. Nem a legrosszabb üzlet. Na­gyon sok kereskedő és nagyon sok iparos megelégednék vele, ha évi mérlegét a dekon­junktúra egész ideje alatt ötszáz pengő defi­cittel zárhatta volna és zárhalná, ötszáz arany­pengő deficittel. Hol kezdődik tehát háztulajdonosi állapo­tunk nagyon rossz üzlet lenni, tisztelt Ol­vasó? Mindjárt megmondjuk. A tizenkét la­kónk közül ugyebár tíz akar alkudni, amin meglepődhetnénk is, meg nem is, mert ne­künk ugyan szintén nem megy jobban, nekik viszont szintén rosszabbul megy. Mondjuk, hogy a tiz lakó azért is és ennek ellenére is, lakbérleszállitást akar, hogy a leszállítás kö­vetkeztében évi 1400 pengővel lenne keve­sebb a lakbér jövedelmünk és hogy abban az esetben, ha a tiz lakó elhagyná a lakását, évi 17.200 pengő teher szakadna a nyakunkba. Méltóztatol-e már látni, tisztelt Olvasó, hogy hol kezdődik a háztulajdonosi állapot nagyon rossz üzlet lenni? Élt Szegeden egy ur, kereskedő volt, ma is az, de Pesten. Ez az ur, akit pedig okos és ravasz embernek tartottak, mindig azt han­goztatta, hogy a legbiztosabb pörnél is jobb a legrosszabb kiegyezés. Diplomáciai nyelvre lefordítva ez annyit jelent, hogy rossz üzlet a háború. Már most akkor jár-e jól a ház­tulajdonos, ha azt mondja a tiz lakójának, hogy nem is tárgyalok veletek, mert együt­tesen léptetek fel, aminek terror jellege van, vagy azt, hogy egy fillért se engedek a bér­ből, városszerte utánanéztem, olyan lakások, mint aminőket az én házamban béreltek, min­denhol fizetnek annyi bért, mint amennyit ti fizetlek és minden lakása, vagy lakásainak egyrésze, akár egyiket mondja, akár mási­kat, üresen marad? Vagy akkor jár-e jól a háztulajdonos, ha nem akar se pórt, se hábo­rút, elkezd tárgyalni a lakókkal és eléri nem­csak azt, hogy egyetlen lakása se ürüljön meg, hanem azt is, hogy a bérjövedelem nem 1400, hanem, mondjuk, csak 900 Dengővel csök­ken? Ugy-e bár, tisztelt Olvasó, abban az esetben, ha nekem van házam, vagy Neked, arra sor sem kerülhet, hogy felmondjon tíz lakónk? Az ilyen csapás alatt közönséges halandó összeroppanna. A város az más. Az nent fizikai személy. Az jogi személy. Az erkölcsi testület Azt is kibírja, ha valamennyi házá­nak összes lakásai üresen maradnak. Annak csak a polgárai roppannak össze. Adófizető polgárai Németország sürgősen összehivatja a Nemzetközi Fizetési Bank tanácsát, mert komoly veszély fenyegeti a német valutát (Budapesti tudósítónk tele jer. jelentése.) Ber­linből jelenük: Pénteken délután átnyújtották Baselben a Nemzetközi Fizetési Bank tanácsá­nak összehívását kérő német jegyzéket A jegyzék mindenekelőtt utal a Hoover-ak'cióra j és a londoni konferenciára, majd megállapítja, hogy Németország pénzügyi és gazdasági hely­zete az elmúlt hónapokban rendkivül kiélező­dött és a jóvátételi annuitások elhalasztható részének részleges, vagy teljes átutalása ko­moly veszedelmet jelent a német valutára és a német gazdasági életre. Miután a jelen­legi helyzet azt kívánja, hogy a foganatosí­tandó intézkedéseket — amelyeket a magán­adósságokra is ki kell terjeszteni — a leg­nagyobb gyorsasággal tegyék meg, a német kormány azt javasolja, hogy a tanács a lehető legrövidebb időn belül üljön össze, végezze el munkáját a lehető leggyorsabban, hogy azután konferenciára ülhessenek össze azok­nak a kormányoknak' a megbízottai, amelyek illetékesek a továbbá határozatok meghoza­talára. 00 Váriuralom f>elyett alkotmányos parlament 1" Rassay Károly nagy besxéűe a képviselő pénteki illésén Izgalmak Dré&r Imre mentelmi Joga körül Budapest, november 20. A képviselőház pénteki ülése iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Napi­rend előtt Dréhr Imre személyes kérdésben szó­lalt fel: — A tegnapi ülésen a házelnök bejelentette, hogy a népjóléti miniszter engem a mentelmi bizottság elé kért utasítani. A népjóléti minisz­térium egyes tisztviselőivel szemben külőnbóző hi­rek terjedtek el és ugy a megboldogult minisz­terem, mint én gyanúnak vagyunk kitéve, — ezért kérem, hogy az egész ügy kerüljön ide a Ház elé. Én soha tisztviselő nem voltam és mint kép­viselő hivattam meg néhai Vass miniszter által az államtitkári székbe. Mint képviselő kérem, hogy kíVdjőn ki a Ház egy parlamenti bizott­ságot, amel'J vizsgálja meg a népjóléti mi­nisztérium ügyeit. Teljes államtitkári gesztióm megvizsgálását ké­rem, hogy módomban legyen igazolni: semmi olyat nem tettem, amiért bárki által akár fegyelmi fórum, akár biróság elé volnék állitható. Tétes­sék a Ház asztalára az állami számszék jelentése, hozzák ide a tanúkihallgatásokról szóló jegyző­könyveket. Kérem, hogy necsak Fábián adatait vizsgálják meg, hanem egész államtitkári gesz­tiómat. A napirendhez elsőnek Szeder Ferenc szólalt fel. A kormányzópárt sohasem vette figyelembe az ellenzék kívánságait A költségvetésen kivüli nagyarányú költekezést még a saját pártjával szem­ben is eltitkolta a kormány. Gyökeres földbirtok­reformot kíván a hitbizományok megszüntetésével. Rátér az adóbehajtásokra és kijelenti, hogy a kormány valóságos adóhajszát folytat a falusi la­kosság ellen. Kivánja a honvédelmi tárca költ­ségvetésének csökkentését Azt üzeni a szomszéd államok szocialistáinak, igyekezzenek a leszerelés gondolatát országaikban keresztülvinni. Homnnnou Tivadar: A 33-as bizottság m"Ilká­ját elismeri, de az eredménnyel nincs meeelé gedve. A kővetkező felszólaló Rassay Károly, aki először a miniszterelnök beszédével foglal­kozik. A mult kormány legfőbb hibája az volt, hogy optimizmussal megtévesztette a nemzetet, taktikai célokból elleplezett tényeket, elhitette a nemzettel, hogy bölcs kormánya eléri azt, hogy az élet színvonalát a háboruelőttinél is magasabbra lehet emelni. A nemzet beleesett ebbe az illúzióba. — Az általános gazdasági programot mellőzi a kormány és azt mondja, hogy azért, mert a nem­zet nem rendelkezik anyagi erőkkel, egy átfogó gazdasági program végrehajtásához, másrészt pedig a mai időkben ilyen programot felállítani sze­rinte nem is lehet. Ezeket a gondolatokat fenn­tartással teszi magáévá. — Gazdasági életünk központja a valutáris prob­léma. Valutáris nehézségekbe került az országok egész sora, de mig más államokban a valuta prob­lémájáról nyíltan tárgyalnak, mi ugy kezeljük azt, mint valami titkos betegséget. Külföldi moratórium kimondásával, vagy ki nem mondásával is nyíltan szembe kell nézni. A mi valutapolitikánk mereven ragaszkodik az aranystandardhoz és felállít egy fikciót, hogy egy pengő egyenlő egy aranypengővel. A Nemzeti Bauk ezt a fikciót azzal védi, hogy korlátozza a külföldi fizetési eszközök forgalmát és ezen az alapon egyszerűen jegyzi a magyar pengőt, de nem tud gondoskodni arról, hogy a szükséges fizetési esz­közöket a gazdasági élet legégetőbb igényeinek rendelkezésére megszerezze. — E fikcióval szemben ált a valóságos helyaet, — az, hogy a magyar valutát külföldön nem jegy­zik. Ezt a kérdést nyíltan fel kell vetni. Más országok, amelyek szintén valutáris nehézségekbe' kerültek, eltértek az ar»nystand»rdlól. Nem me-

Next

/
Oldalképek
Tartalom