Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-21 / 265. szám

fai MECEÜ. SzerHe*ztOs«g: Somog 1 ucca 2 2.1.em. Telefon: 23-33.^Kiadóhivatal, kölc»ilnkOnyvJftr «» Jegyiroda - Aradi Ucca 8. Telefon: 13-06. - Nyomda : LDw LIDÖI ucca 19. Telefon: IÍO-34. Távirati levélcím DélmagyarortzAg Szeged. Szombat, 1931 november 21 Ara 1© fillér Z^jT VII. évfolyam, ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.ZO, vidéken «• Budapetten 3-60, ktllfiíldiln OMO pengét. •«• Egye* izém Ara hétköznap ÍO, vatdr- és Ünnepnap flll. Hlrdetétek felvétele tarifa Merlnl. Meglelenlk héllrt kivételével naponta reooel A háziúr város A város finánciális ügyeinek helyes intézéséről lesz sző. Mit csinálnék én és mit csinálnál te, tisztelt Olvasó, ha házunk lenne, mondjuk, a Templom-téren, ha a házunkban lenne, mondjuk, tizenkét lakó, ha a tizenkét lakóból házbérmérséklést kért volna, mondjuk, tiz, ha a házbérmérséklést nem adtuk volna meg, mondjuk, egynek se és ha ennek következtében felmondott volna, mondjuk, tiz lakónk? Most nagyon rosszul éreznők magunkat. Mi is, akik rémisztgetünk ilyen sötét gondolatokkal. És te is, tisztelt Olvasó, aki legtöbbször szó nélkül vagy kénytelen tűrni az ilyen rémítgetést. Azt is, hogy egyszeres, vagy többszörös háztulajdonos vagy. Azt is, hogy egy vagy több házadban a bérek leszállítását kérték tőled a lakók. Azt is, hogy az egyik házad tizenkét lakója közül tiz felmondott. Mert fel kell azt is tételeznünk, tisztelt Olvasó, hogy házunkat se te, se mi, nem abból a pénzből épitettük, amit őseinktől örökölt vagyonunk gyanánt kezeltek a Csongrádiban, vagy a Kereskedelmiben, hanem abból a pénzből, amit kölcsön kaptunk és hogy a kölcsönt törleszteni, kamatát fizetni kell, akár ki vannak adva a lakások, akár nincsenek. Már most mondjuk, tisztelt Olvasó, hogy a ház, amelyet kölcsönből építettünk, húszezer pengőt jövedelmez, hogy ebből az őszszegből tizenegyezer pengőt adóra kell fordítani és hogy amortizációra és a ház fentartására kilenc és fél ezer pengő szükséges. A kalkuláció, ugy-e, elég pesszimista? Nem baj. Annál reálisabb. Marad az üzleten nekünk is és neked is, tisztelt Olvasó, ötszáz pengő-deficit. Nem a legrosszabb üzlet. Nagyon sok kereskedő és nagyon sok iparos megelégednék vele, ha évi mérlegét a dekonjunktúra egész ideje alatt ötszáz pengő deficittel zárhatta volna és zárhalná, ötszáz aranypengő deficittel. Hol kezdődik tehát háztulajdonosi állapotunk nagyon rossz üzlet lenni, tisztelt Olvasó? Mindjárt megmondjuk. A tizenkét lakónk közül ugyebár tíz akar alkudni, amin meglepődhetnénk is, meg nem is, mert nekünk ugyan szintén nem megy jobban, nekik viszont szintén rosszabbul megy. Mondjuk, hogy a tiz lakó azért is és ennek ellenére is, lakbérleszállitást akar, hogy a leszállítás következtében évi 1400 pengővel lenne kevesebb a lakbér jövedelmünk és hogy abban az esetben, ha a tiz lakó elhagyná a lakását, évi 17.200 pengő teher szakadna a nyakunkba. Méltóztatol-e már látni, tisztelt Olvasó, hogy hol kezdődik a háztulajdonosi állapot nagyon rossz üzlet lenni? Élt Szegeden egy ur, kereskedő volt, ma is az, de Pesten. Ez az ur, akit pedig okos és ravasz embernek tartottak, mindig azt hangoztatta, hogy a legbiztosabb pörnél is jobb a legrosszabb kiegyezés. Diplomáciai nyelvre lefordítva ez annyit jelent, hogy rossz üzlet a háború. Már most akkor jár-e jól a háztulajdonos, ha azt mondja a tiz lakójának, hogy nem is tárgyalok veletek, mert együttesen léptetek fel, aminek terror jellege van, vagy azt, hogy egy fillért se engedek a bérből, városszerte utánanéztem, olyan lakások, mint aminőket az én házamban béreltek, mindenhol fizetnek annyi bért, mint amennyit ti fizetlek és minden lakása, vagy lakásainak egyrésze, akár egyiket mondja, akár másikat, üresen marad? Vagy akkor jár-e jól a háztulajdonos, ha nem akar se pórt, se háborút, elkezd tárgyalni a lakókkal és eléri nemcsak azt, hogy egyetlen lakása se ürüljön meg, hanem azt is, hogy a bérjövedelem nem 1400, hanem, mondjuk, csak 900 Dengővel csökken? Ugy-e bár, tisztelt Olvasó, abban az esetben, ha nekem van házam, vagy Neked, arra sor sem kerülhet, hogy felmondjon tíz lakónk? Az ilyen csapás alatt közönséges halandó összeroppanna. A város az más. Az nent fizikai személy. Az jogi személy. Az erkölcsi testület Azt is kibírja, ha valamennyi házának összes lakásai üresen maradnak. Annak csak a polgárai roppannak össze. Adófizető polgárai Németország sürgősen összehivatja a Nemzetközi Fizetési Bank tanácsát, mert komoly veszély fenyegeti a német valutát (Budapesti tudósítónk tele jer. jelentése.) Berlinből jelenük: Pénteken délután átnyújtották Baselben a Nemzetközi Fizetési Bank tanácsának összehívását kérő német jegyzéket A jegyzék mindenekelőtt utal a Hoover-ak'cióra j és a londoni konferenciára, majd megállapítja, hogy Németország pénzügyi és gazdasági helyzete az elmúlt hónapokban rendkivül kiéleződött és a jóvátételi annuitások elhalasztható részének részleges, vagy teljes átutalása komoly veszedelmet jelent a német valutára és a német gazdasági életre. Miután a jelenlegi helyzet azt kívánja, hogy a foganatosítandó intézkedéseket — amelyeket a magánadósságokra is ki kell terjeszteni — a legnagyobb gyorsasággal tegyék meg, a német kormány azt javasolja, hogy a tanács a lehető legrövidebb időn belül üljön össze, végezze el munkáját a lehető leggyorsabban, hogy azután konferenciára ülhessenek össze azoknak a kormányoknak' a megbízottai, amelyek illetékesek a továbbá határozatok meghozatalára. 00 Váriuralom f>elyett alkotmányos parlament 1" Rassay Károly nagy besxéűe a képviselő pénteki illésén Izgalmak Dré&r Imre mentelmi Joga körül Budapest, november 20. A képviselőház pénteki ülése iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Napirend előtt Dréhr Imre személyes kérdésben szólalt fel: — A tegnapi ülésen a házelnök bejelentette, hogy a népjóléti miniszter engem a mentelmi bizottság elé kért utasítani. A népjóléti minisztérium egyes tisztviselőivel szemben külőnbóző hirek terjedtek el és ugy a megboldogult miniszterem, mint én gyanúnak vagyunk kitéve, — ezért kérem, hogy az egész ügy kerüljön ide a Ház elé. Én soha tisztviselő nem voltam és mint képviselő hivattam meg néhai Vass miniszter által az államtitkári székbe. Mint képviselő kérem, hogy kíVdjőn ki a Ház egy parlamenti bizottságot, amel'J vizsgálja meg a népjóléti minisztérium ügyeit. Teljes államtitkári gesztióm megvizsgálását kérem, hogy módomban legyen igazolni: semmi olyat nem tettem, amiért bárki által akár fegyelmi fórum, akár biróság elé volnék állitható. Tétessék a Ház asztalára az állami számszék jelentése, hozzák ide a tanúkihallgatásokról szóló jegyzőkönyveket. Kérem, hogy necsak Fábián adatait vizsgálják meg, hanem egész államtitkári gesztiómat. A napirendhez elsőnek Szeder Ferenc szólalt fel. A kormányzópárt sohasem vette figyelembe az ellenzék kívánságait A költségvetésen kivüli nagyarányú költekezést még a saját pártjával szemben is eltitkolta a kormány. Gyökeres földbirtokreformot kíván a hitbizományok megszüntetésével. Rátér az adóbehajtásokra és kijelenti, hogy a kormány valóságos adóhajszát folytat a falusi lakosság ellen. Kivánja a honvédelmi tárca költségvetésének csökkentését Azt üzeni a szomszéd államok szocialistáinak, igyekezzenek a leszerelés gondolatát országaikban keresztülvinni. Homnnnou Tivadar: A 33-as bizottság m"Ilkáját elismeri, de az eredménnyel nincs meeelé gedve. A kővetkező felszólaló Rassay Károly, aki először a miniszterelnök beszédével foglalkozik. A mult kormány legfőbb hibája az volt, hogy optimizmussal megtévesztette a nemzetet, taktikai célokból elleplezett tényeket, elhitette a nemzettel, hogy bölcs kormánya eléri azt, hogy az élet színvonalát a háboruelőttinél is magasabbra lehet emelni. A nemzet beleesett ebbe az illúzióba. — Az általános gazdasági programot mellőzi a kormány és azt mondja, hogy azért, mert a nemzet nem rendelkezik anyagi erőkkel, egy átfogó gazdasági program végrehajtásához, másrészt pedig a mai időkben ilyen programot felállítani szerinte nem is lehet. Ezeket a gondolatokat fenntartással teszi magáévá. — Gazdasági életünk központja a valutáris probléma. Valutáris nehézségekbe került az országok egész sora, de mig más államokban a valuta problémájáról nyíltan tárgyalnak, mi ugy kezeljük azt, mint valami titkos betegséget. Külföldi moratórium kimondásával, vagy ki nem mondásával is nyíltan szembe kell nézni. A mi valutapolitikánk mereven ragaszkodik az aranystandardhoz és felállít egy fikciót, hogy egy pengő egyenlő egy aranypengővel. A Nemzeti Bauk ezt a fikciót azzal védi, hogy korlátozza a külföldi fizetési eszközök forgalmát és ezen az alapon egyszerűen jegyzi a magyar pengőt, de nem tud gondoskodni arról, hogy a szükséges fizetési eszközöket a gazdasági élet legégetőbb igényeinek rendelkezésére megszerezze. — E fikcióval szemben ált a valóságos helyaet, — az, hogy a magyar valutát külföldön nem jegyzik. Ezt a kérdést nyíltan fel kell vetni. Más országok, amelyek szintén valutáris nehézségekbe' kerültek, eltértek az ar»nystand»rdlól. Nem me-