Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-19 / 263. szám

Csütörtök, 1931 november 19 Ara 16 fillér Uh VII. évfolyam,r261r szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken <-+ Budapesten 3-»o, kUUHIdHn 6*40 pengO. — Egye* azAm Ara héiköst« nap IA, vatAr- é» Ünnepnap 24 >111. Hlr­rtetéiek fel-vétele tarlla Mierlnl. Meg)e« lenlk hítlrt kivételivel nnonntn rrnorl MnnHnHnBMi SZEGED. Szerke*zlú*eg: Somog 1 ucca £2.1. em Teleion: 23-33. - Kiadóhivatal, kíllcaUnkOnyvtar es Jegyiroda Aradi ucca 8. Telefon: 13-00. - Nyomda i Löw Linót ucca ÍO. Telefon s 20-34. Távirati leveleim DeimaoyarnnzAq Sieged. ••••••HMMHBHB Klebelsberg deslruál Ne tessék megijedni, a közéleti vádaskodás­nak ezt az utolsó tiz év alatt divatba jött és sürün használt formáját nem mi emeljük Szeged város egyik illusztris képviselőjével szemben. A vádló Hornyánszky Gyula egye­temi tanár, a Magyar Társadalomtudományi Egyesület elnöke és a görög ókor történetének kiváló kutatója, ö se abban az értelemben vá­dolta meg a volt kultuszminisztert, mintha meg akarná rendíteni a mai társadalmi szer­vezet alapjait. A vádja az, hogy a Történelmi Társulat elnöke — finom distinkcióval a ta­nár ur Klebelsberg grófot ezen a címen aposz­trofálta a Magyar Társadalomtudományi Tár­sulat ülésén — olyan mértékben desfruálta a latin nyelv középiskolai oktatását, hogy a jö­vőben nem lehet jó történettudósokat nevelni. A libabőrös ijedelem fut végig a hátunkon a Hornyánszky tanár ur által elébünk vetített komor lehetőségek láttára. Minthogy a közép­iskolákban a latin nyelvi oktatás óraszámát megszorították, a jövő generáció nem fog tudni latinul, nem lesz. aki ki tudja betűzni a középkori pergamenteket s a történettudo­mány méltó müvelése, melynek a latin tudás az egyik alapja, véget fog érni, ha a mostani professzorok abbanhagyják munkásságukat. Igaz, hogy Hornyánszky tanár ur már a mos­taniak nagy részéről sincsen valami jó véle­ménnyel. A latin nyelv destruálása fölötti elé­giájában ugyanis nagyon megmondotta a vé­leményét a mostanában divatba jött szellem­történeti irányzatról is, amely a történelem eddigi tanításainak átértékelését hirdeti. Ezt az irányzatot szerinte azok találták ki, akik az adatokban való tudásuk fogyatékosságát akarják ködös elméletekkel elleplezni. Mi, a napisajtó szerény munkásai, nem ér­zünk hivatottságot arra, hogy beleszóljunk a tudósok magasröptű perlekedésébe. Csupán az eseményekhez fűzött igénytelen széljegyzet gyanánt merjük megkockáztatni azt a véle­ményünket, hogy Hornyánszky tanár ur sok­kal helyesebben képviselte volna a latin nyelv védelmezése körül kialakult álláspontját, ha a most elmondottakat nem most mondotta volna el és nem a Történelmi Társulat elnökét tette volna felelőssé a latin nyelv sikeres destruálásáért, hanem még az aktiv minisztert világosította volna fel elhatározásának vég­zetesen súlyos következményeiről. Gyakran jóvá nem tehető hibája a gyakorlati élet szem­pontjain felülemelkedő és magát tisztán ideá­lis célok által vezettető tudománynak, hogy elmulasztja a kellő időpontokat és a destruálás jelenségeit csak a közben eltelt hónapok fe­dezékéből bombázza. Ha Hornyánszky tanár ur véleményének ak­koriban adott volna hangos szóval kifejezést, mikor Klebelsberg Kunó még a kultuszminisz­teri széket betöltötte és mikor a latin nyelv óraszámának korlátozásáról szóló rendelet még nem jutott tul az előzetes megbeszélések stá­diumán, a megnyilatkozás után kialakuló kontradiktorius eljárás révén mindenesetre módjában lett volna a nagyközönség, főleg az érdekelt szülők előtt is bebizonyítani, hogy kultúránknak és jövőnknek mennyire nélkü­lözhetetlen követelménye, hogy a latin nyelvet a gimnázium első osztályától kezdve heti hét, illetve hat órában tanítsák. Meg kell vallani ugyanis, hogy a közönség széles rétegei sajná­latos balvéleményeket táplálna^ ebben a kér­désben^ Szégyen, de való. az a téves hit van elterjedve, hogy a latin nyelvet tanító tanárok egy része sem tud latinul és hogy az is, aki tud, tudását nem a középiskolában sajátította cl. Vannak, akik azt is hiszik, hogy az óra­szám csökkentésétől a mai eredményt nem kell félteni. Sőt vannak még olyan forradal­márok is, akik azt hiszik, hogy többet ér, ha a gyereke jól megtanul németül, franciául, vagy angolul, mintha ötven sorral többet ol­vastattak vele Vergiliusból, vagy Horatiusból. Mondjuk, hogy a jövőben nehezebb lesz jó történettudósokat nevelni. Igaz, hogy még eb­ben is kételkedhetünk, mert a történettudó­Mi lesz a vidéki munkanélküliekkel? közöli nincs megállapodás", — (Budaepsti tudósítónk telefonjelentése.) Az inségakcióval kapcsolatban kirobbant viharok 24 óra alatt elültek. Az egységes párt tagjait Károlyi miniszterelnök a csü'öríöki pártérte­kezleten fogja tájékoztatni a kérdésről, a ke­reszténypártban szerdán volt értekezlet, amelynek során Wolf Károly felszólalása után Ernszt Sándor népjóléti miniszter kijelentette, hogy közte és a szociáldemokrata párt között semmiféle megállapodás nincsen, csak annyi történt, hogy a rendelkezésre álló kétmillió pengőből 150 ezer pengőt juttattak a szak­szervezeteknek, mert Budapesten a pénzsegé­lyezést elkerülni nem lehet. Budapest, november 18. A képviselőház szerdai ütésén Niamesny Mihály felszólalása után Gaál Gaszton volt az első szónok és azt fejtegette, hogy nem helyes az, hogy a túloldalon azon fáradoznak, hogy a helyzet ódiumát az ellen­zékre hárítsák. Az ellenzéknek is volna szemre­hányni valója és volna mit feszegetnie. Az ország súlyos bajának gyógyítása nemcsak az egységes párt kötelessége, hanem az egész ország gondja. Ezután arról beszélt, hogy a gazdasági válságon kívül politikai vál­ság is van és ennek vannak külső és belső okai. Minden felelősséget nem lehet Trianonra hárítani. A belső okok között első helyen áll az adózás kérdése. Adótörvényeink rosszak és igazságtalanok, az or­szág milliói adótartozásaikat megfizetni nem tud­ják. A teljes gazdasági és fizetési lehetetlenülés következett be és végzetes hiba, hogy a kormány az adók brutális behajtási módjához folyamodik. A belső okok között második helyen a vám- és kereskedelmi politika szerepel. Lehetetlen hely­zet az, hogy ugyanakkor, amikor idehaza az ipari munkások tízezrei állanak munka nélkül, idegen munkásokat foglalkoztatnak egyes vállalatok azon a címen, hogy az illetők szakmunkások. A har­madik ok az agrárellenes vasúti tarifapolitika. A hjtel- és kamatpolitika is agrárellenes irányzatú volt és egyenesen előmozdította az uzsorát. Vannak az országban olyan termékek, melyeknek terme­lési költsége a békebelinek a kétszerese, mint pél­dául a széné, olajé, vasé. Egyes fontos cikkek sokat nem lehet nevelni, hanem az lesz tör­ténettudós, akinek megvan az elhivatottsága erre a pályára. Az ilyenek megtanulják még az ó-egyiptomit, asszírt és ó-szlávot is, ha nincs is előírva a középiskolák tananyagában. Meg fogják tanulni a latint is. Ezek a kivé­telesek. Az ezrek, a tömeg szempontjából azon­ban, akik a középiskolák padjait évről-évre el­hagyják, nem is az a fontos, hogy történet­tudósok legyenek, hanem az, hogy megállják a helyüket az életben, a jelenkor történelmé­ben. Ez az első. A történelem és a latin nyelv tudománya azután következik. — „Köziem és a szociáldemokrata párt mondoiia a népjóléti miniszter Többek felszólalása után Túri Béla azt mon­dotta az értekezleten, hogy nem bizalmi kér­désről van szó a miniszterrel szemben, de j azt kifogásolják, hogy a segélyezéseknek a szakszervezetek utján való kiosztása azt a hitet keltheti, mintha más szervezetek tagjai hátrányosabb helyzetben lennének. Szerintük a segélyezőknek látniofc kell, hogy a segélyt az államtól és nem a szociáldemokrata párt­tól kapják. Ernszt Sándor "kijelentette, hogy; a jövőben az inségsegélyakció lebonyolításá­nál a hatóságok közreműködését kívánja! igénybe venni. Ezzel a kereszténypárt ülései véget ért. monopóliumát néhányan vagyonszerzésre használ-] ják feL Az egyéni hibák között megemlítette a tulköl­tekezést, amelyet kezdett az állam, folytatták a megyék és végűt az egyének is. Eladósodás van az egész országban. Az államháztartás megrendü-: lésének oka az államfenntartó nép teherviselő képességének tulfeszitése. Bátor kézzel kell hozzá­nyúlni a háromszoros fizetésekhez, le kell szál­lítani a nagy nyugdijakat. A büdzsé túlméretezése is nagy hiba, 890 milliós büdzséi nem bir el az ország, Gaál Gaszton ezután abban jelölte meg a segítés módját, hogy szakítani kell az eddigi rendszerrel, nincs remény arra, hogy ez a kormány megáll­ítássá a helyét. Be kell vallani bátran a külföld előtt, hogy fize­tésképtelenek vagyunk. Szükség van a fizetési esz­közök szaporítására. Ezután Petracsek Lajos mondotta el szüzbeszé­dét, majd Buchinger Manó szólalt fel. Kijelentette, hogy azok közé tartozik, akik a nemzetközi szo­cialista kongresszusokon állandóan harcoltak Ma­gyarország területi csonkítása és feldarabolása el­len. A szociáldemokrata párt állásfoglalása kül­politikai tekintetben egészen más, mint a Ház több­ségének álláspontja. A francia szocialisták mun­kájából vett idézetekkel bizonyította, hogy a fran­cia szocialisták is a leszerelés hiveL Magyarország Budapesten 150 ezer pengő inségsegélyí kapnak a munkanélküliek Inlerpelldciók a áiálctragéáiáról, a statáriumról, asz orosss keres­Uedeltni kapcsolatokról, a magánalKalmaxoitalcról Éles összetűzés a szocialistáit és a belügyminiszter Között — Gaál Gaszton és Kállay Tibor rendszerváltozást sürgetett

Next

/
Oldalképek
Tartalom