Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-18 / 262. szám

Pazar látványosság Freimann Miksa képkiállitása Kárasz-u.w.sz alaffl régi Próléla heiqlstgben. Kiállításra herBlneh a levelesebb Hazai lesWK mnnhai. iixÜ'í.""^^.^""1*^ Modern gyarmatosítás a huszadik században Miért járt Albrecht főherceg Délamerlkában I Semmering, november közepén. Néhány nappal ezelőtt érkezett meg a Sem­tnering egyik luxusszállodájába a délamerikai Pa­raguay állam két diplomatája: senyor Carlos Vas­e o nr e 11 o s követségi titkár és Francois H i r s c h, fökoczul. A főkonzul a következőket beszélte el Paraguay mai és mult állapotáról. — Paraguay, amely a mult század eleje óta ön­álló köztársaság, — az államot tudvalévően a spanyol jezsuiták alapították — mintegy ötven esztendő óta vannak kolóniák Az első gyarmato­kat a Kanadából és Keletporoszországból betelepe­dett menoniták teremtették meg, ők közel a bra­zíliai határhoz, irdatlan őserdőket tettek terméke­nyekké és huszonhárom falut építettek ott, ahol •ddig nomád életmódot folytattak az őslakók. Utánuk jóval későbben jöttek »ztán németek, oszt­rákok 4fis kis számmal magyarok is, ezeknek ma az ország különböző részében három virágzó gyar­mattelepük van. Kőztük a legideálisabb Hohenau, amely a parana folyó mellett terül el, termékeny vidéken, az idén éppen huszonölesztrniős múltra tekint vi6s»a, ma már nem is gyarmat, hanem hivatalosan is önálló vános, amely ügyeit auto­nóm intézi. L-akói főként Württenbergből, Bajor­országból, Poroszországból és Ausztriából vándo­roltak ki, raa háromezer család él Hobenauban, ahol minden családnak telefonja, a házaknak vil­lamos világítása és az egész vidéknek kitűnő kar­ban tartott országutjai vaunak. A németek és oszt­rákok itt óriási kuliurát teremtettek meg és a telepek tulajdonosai igen jó viszonyok között él­nek. Ez a telep voltaképpen nem szisztematikusan alakult. Először néhány család jött kl Umguayba, azok látták, hogy a föld, amelyhez úgyszólván ingyen jutottak hozzá, termékeny, a kereseti lehe­tőségeknek tág terük nyílik^ a munkaerő olcsó, a termények értékesítése nehézségekbe nem ütkö­zik, írtak hát haza és hívásukra aztán jöttek a többiek. Ugyanígy keletkezett a Ypacaray tó partján St. Bernardino ls, ennek ina ötezer lakósa vsn, tel­jesen modern város, tökéletes komforttal felsze­ralt hotelekkel és gócpontja egy virágzó vidéknek­A legrégibb telepítés New Germania, északon fek­szik, közelebb a Chaoo-hoz, ennek kétségtelenül nincsen olyan kedvező helyzete, mint Hohenau­nak, de ez a telep is boldogul és állandóan fej­lődik. A Thaler volt osztrák földművelési miniszter által létesíteni szándékolt telep szisztematikusan alakul meg és az osztrák kormány a paraguayi kormánnyal és az illetékes testületekkel együtt előre gondoskodni kiván arról, hogy a kivándorló földműveseknek ne csak a megmunkálandó föld­terület álljon rendelkezésükre, hanem megfelelő ideiglenes lakóház is, gondoskodás történik arról, hogy a gazdák gépeket, vetőmagot, élelmiszert találjanak uj otthonukban és előre meg akarják szervezni az ériékr.silés módját is. Col és hogyan csinálják meg r paraguay tiroli falut? Thaler, volt osztrák miniszter paraguayi tartóz­kodása alkalmával alaposan megtekintette azokat a helyeket, amelyek az osztrák kolonizáció szem­pontjából tekintetbe jöhetnek. Különösen két terü­let az, amelyről beszélni lehet. Az egyik a trans­paraguayi vasútvonal mentén, nem messze Villa Riccatól, legmodernebb városunktól fekszik, ez ál­lami tulajdon és ezt az állam díjmentesen haj­landó átengedni, a másik terület a Parana folyó | pariján van és ez magánvállalatok tulajdonát ké­pezi. Az ára: hektáronkint 20 és 100 shilling kö­rött váltakozik. A fizetési feltételek a legkedve­zőbbek. A miniszter praktikus szempontból az utóbbi területet alkalmasabbnak tartja. Itt körül­brlúl 30.000 hektár terület áll a bevándorlók rendelkezésére. Ezen a területen a világnak úgy­szólván minden terménye megterem. Dohány, gya­pot, • világszerte hires Yerba-tea — amelynek egyetlen termőhelye Paraguay, Bécs egykori pol­gármestere, Lueger egész életén át csak ezt a teát itt*! —, kukorica, mandióka — egy Európá­ban alig ismert, a burgonyához hasonló, de annál sakkal édesebb és táplálóbb növény —, banán, tonanász, narancs, cukornád, szőlő a főbb ter­mékei ennek a vidéknek, amely állattenyésztésre is kiválóan , alkalmas. Paraguayba? Hzmillió szarvasmarha van! Itt vannak a világ legnagyobb állatfeldolgozó vállalatai. Előreláthatólag tehát a Parana folyó mentén építi meg Thaler miniszter a paraguayi tiroli falut. A miniszternek eltökélt szándéka ugyanis, hogy elviszi a falu intézményéi — a községházával, a piactérrel, a tornyos templommal — Paraguayba és aminthogy az eddigi ilyen kísérletek sikerrel végződtek, semmi kétséges sincs benne, hogy a terv megvalósítható. A kolonizáció megkezdése előtt meg kell ol­dani a pénzügyi problémákat. Hitel nélkül nem lehet megteremteni a gyarmatot. A hitelnek olcsó­nak kell lenni, de olcsó hitel Paraguayban nincs. Ez természetes is. Ahol a kereseti lehetőségek nagyok, ahol a v állalkozások rentábilisak, ott drága a pénz. A kivándorlókról egy évig gondoskodni keli, csak aztán lehet őket a maguk szárnyára engedni. Ideiglenes házakat kell építeni részükre, minden család számára legalább egy hektár föl­det előre meg kell művelni, el kell látni őket a szükséges felszereléssel, gépekkel: erre a célra két­millió schillingre van szükség. Az élelmiszer kér­dése nem probléma, aminthogy Paraguayban az élet egyáltalában nem probléma. A kétmillió schil­ling nem fond perdu, ezt a telepesek, akiknek a termőföld vételára nem okoz gondot, könnyű szer­rel tudják törleszteni- A törlesztés az áruk értéke­sítésének arányában kell, hogy történjék. Fantasztikus karrierek Paraguayban. Paraguay minden tekintetben demokratikus ál­lam, területe akkora, mint Németország, lakosainak száma másfélmillió. Az ország még húszmillió embert fogadhat be. Az ország tőrvényei szerint a bevándoroltak abban a pillanatban, amikor át­lépik az ország határát, a régi polgárokkal egyenlő jogokat élveznek, de képviselőkké, szenátorokká, a köztársaság elnökévé soha nem választhatók. Pa­raguayban született gyermekeik megkapják ezt a jogot is. Az ország közgazdasági életének legtöbb faktora bevándorolt Informátoraim fantasztikus karrierekről tettek említést előttem. A legnagyobb szerencséje talán az osztrák Pfandl-nak volt, aki Stájerországból vándorolt be és még Liebignél is nagyobb huskonzerváló üzeme van. Saját várost épitett magának, ezt ugy hívják, hogy Fonciere. Saját hajóin exportálja gyárai termékeit. Ugyanilyen szerencsét futott be a szegedi szár­mazása Friedmann Jakab, aki a Semsey grófok birtokát bérelte, husz esztendővel ezelőtt vándo­rolt ki és ma ő látja el cukorral Paraguayon kivül Délamerika legnagyobb részét. Gyárai Villa Viccoban vannak, többezer munkást foglalkoztat­nak és amikor az öreg Friedmann tavaly meg­halt, az egész ország részvéte kisérte sírjába. Fiai vezetik üzemét tovább és nekik sikerült tőké­letesíteniők atyjuknak egy hihetetlenfii nagyjelen­tőségű találmányát: a cukornádból készített ben­zinpótlót. Paraguayban ma ezzel hajtják már a gépkocsikat és a parlament most tárgyalja azt a törvényt, amely megtiltja a benzinnek az ország területére való behozatalát Negyven esztendővel ezelőtt érkezett meg az or­szágba egy Mihalomts nevű dalmát matróz. Ma övé az ország belhajózása, a vállalatának be­jegyzett és befizetett alaptőkéje 30,000.000 dollár. A legnagyobb exportőrök: Ottó Zinnert, Alfréd Siaut németek, két év előtt nyitotta meg bank­üzletét a fővárosban a Deutsche Bank, amely hatalmas palotát épitett, az első évi mérlegéből leírta az építési költséget és ennek ellenére tizenhét százalék nyereséget mutatott ki. Németek kezében van a teakereskedelem is, amely igen jövedel­mező. Paraguayban munkanélküliség nincs, a kere­seti lehetőségek tágak és biztosak, azonban a kolouizációt megfelelő rendszerrel kell előkészí­teni. A paraguayi kormány előtt az osztrák terv igen rokonszenves, számit is rá, hogy a település még 1932-ben meg is kezdődhetik, addig azon­ban az Österreichische Wanderungsamtnak és az Osterreichi che Kolonisationsgesellschaftnafc Thaler miniszterrel együtt meg kelt oldani azokat a problé­mákat, amelyek nélkül nem szabad útnak indítani az ezer tiroli családot ... Albrecht főherceg paraguayi tervei. A mult esztendőben Albrecht főherceg is járt Paraguayban. Több hónapot töltött ott és alaposan tanulmányozta az ország viszonyait. Bejárta a J külőnbőző telepeket és beszélt a gyarmatosokkal. Albrecht főhercegnek különböző tervei vannak Paraguayt illetőleg, ezekről azonban informátoraim nem kívánnak nyilatkozni. Más oldalról beszerzett értesüléseim szerint Albrecht főherceg tervei azonosak Thaler miniszter elgondolásával, e terveknek azonban az itthoni nyomor enyhítésén kivül közelebbfekvő céljai is' vannak. Braziliában százezer magyar nyomorog. Brazilia ma már korántsem nyújtja azokat a kereseti lehetőségeket, mint azelőtt, munkaalkalom! j nincs, a magyar állam pedig képtelen segíteni i a nyomorba jutott honfitársak helyzetén. Igen' komoly oldalon felmerült az a terv, hogy a brazíliai magyarokat Paraguayban kellene elhelyez.j ni. Ilyen irányban tapogatódzott a főherceg, aki; most tervel megvalósítása érdekében folytat ered-í ménvekkel kecsegtető tárgyalásokat ' Paál 16b. Kerítésért kétévi és kéthónapl (egyház (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ítélőtábla Skultéty-lanicsa. kedden tárgyalta D. Kiss Istvánné orosházi napszámosasszony keritési bün­ügyét. Az egyszerű napszámosasszony hosszú időn i keresztül űzte üzelmeit valóságos szervezetet épi-1 tett ki, hiogy manipulációit leplezze. A leányokat j messze vidékről szállította Orosházára. Szegeden is! tőbbizben megfordult és három leányt cs|lt el aí hatósági munkaközvetítő helyiségéből. A leányo­kat fényes jövővel, könnyű kereseti lehetőségek­kel csábította. Azt Ígérte mindegyiknek, hogy anya­ként fog róluk gondoskodni, sőt férjhez is adja őket A leányok elhitték D. Kiss Istvánné meséit és követték őt Orosházára. A vasúti állomáson azon­ban már megtudták, hogy szörnyű sors vár rájuk, D. Kiss Istvánné csak ott mondotta el, hogy mit kiván attól a leánytól, akit majd örökbe akar fogadni. A leányoknak itt már nem volt más vá­lasztásuk, mint elfogadni D. Kiss Istvánné ajánla­tát, mert annyi pénzük sem volt, hogy vissza­utazhattak volna. . D. Kiss Istvánné hosszú ideig zavartalanul foly., tathatta működését, majd az orosházi rendőrség; gyanút fogott és nyomozni kezdett. A napszámos-, asszony azonban még ezután is túljárt a rendőr-', ség eszén. Amikor már tudta, hogy figyeliK, ál-j ruhában utazott Vásárhelyre, Szentesre és álruhá­ban tért haza. Az állomáson figyelő detektívek! nem ismerték fel és igy háborítatlanul becsem­pészhette a községbe a legfrissebb szállítmányo­kat. A leányokat ezután hétszámra a padláson rejtegette és csak akkor bozta le a lakásba, ami-1 kor a veszély elmúlt. A rendőri nyomozás során megdöbbentő ada­tokra akadtak. Kiderült hogy D. Kiss Istvánné, amióta kerítéssel foglalkozott, jól kezdett élni, ruhákat, cipőket csináltatott, bútorokat rendelt és a holmikért — leányokkal fizetett Áldozataival kegyetlenül bánt, éheztette őket. Az asszony a rendőrség előtt mindent tagadott és azzal védfke-i zett. hogy a nincstelen leányoknak jószívűségből1 adott szállást, élelmet és ezekért ellenértékként nem!' kért semmit. A leányok azonban ellene vallottak.1 D. Kiss Istvánné ügyét nemrégiben tárgyalta! zárt ajtók mögött a gyulai törvényszék Ungvártfj tanácsa és az asszonyt folytatólagosan elkövetett; kerítés miatt két és félesztendei fegyházra itélte.i A szegedi ítélőtábla a keddi tárgyalás után alj büntetést kétesztendei és kéthónapl fegyházra mér-; sékelte. Az ügyész az Ítélet ellen semmiségi paJ nászt jelentett be a Kúriához. Széchenyi Mozi Szerdán és csütörtökön november hó 18., Ifl-én K. u. F Csókos regiment Az emdei filmprodukció legsikerültebb katonai bohózata. FŐSZEREPLŐK: Greíl Thelmer Charloile Anden Verebes Ernő Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor f

Next

/
Oldalképek
Tartalom