Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-17 / 261. szám

A kamarai választás hivatalos listájának zsűrije meghozta döntését Lippai Imre és Pick Jenő lemondó levelét elküldik a polgármesternek. - A döntést csak 23-ika után hozzák nyilvánosságra zéki listán az ellenzéki szavaitok segítségével jutottak mandátumhoz, már pedig a zsűri sze­rint az ilyen módon nyert megbízást a re­verzális értelmében nem tarthatják mzg. Ál­lítólag Röszkén a paprikakikészitők között az­zal korteskedtek a választások napján és azzal igyekeztek a szavazókat az ellenzéki listára való szavazásra rábírni, hogy akármelyik lis­tával nyugodtan szavazhatnak, az teljesen mindegy. A lemondólevelek benyújtására csak novem­ber 23-án kerül a sor, akkor, amikor a vá­lasztások eredménye ellen beadható fellebbe­zések határideje lejár. A döntés ügyében kérdést intéztünk a zsűri elnökéhez, Bokor Adolfhoz, (A Délmagyarország munkatársától.) Több­ízben beszámolt a Délmagyarország arról, fiogy az iparkamarai választáson vereséget szenvedett hivatalos listával kapcsolatban zsű­rit hivnak össze, hogy megvizsgálja Lippai ímre, Pick Janő és Körmendy Mátyás man­dátumát. A zsÍKÁnek azt a kérdést kellett meg­vizsgálni, hogy a három kamarai tag mi­Képen juthatott mandátumhoz az ellenzéki listán, illetve Lippai Imre és Pick Jenő neve milyen körülmények között került rá az el­lenzéki listára. Mint ismeretes, a hivatalos listán szereplő jelölteknek úgynevezett becsületlevelet kellett kdni, amelyben becsületszavukkal fogadták, hogyha más listán választják meg őket, akkor mandátumukról lemondanak. A kérdés ki­vizsgálására Bokor Adolf elnökletével öttagú ísürit delegáltak. A zsűrit az elmúlt hét csütörtökjére össze­hívták, az ülést azonban ekkor nem tudták megtartani. A Délmagyarország most jó for­rásból arról értesül, hogy a zsűri szombaton megtartotta ülését, amelyen feltünéstkellő ha­tározatot hozott. A zsűri tagjai Keller Mi­hály, Winter Géza, Rainer Károly, Takács Béla és Bokor Adolf elnök voltak. A zsűri döntése szerint a Lippai Imre és Pick Jenő által alá­irt lemondólevelek et benyújtják a polgármesternek, ami egyet jelent az­zal, hogy Lippai Imre és Pick Jenő kamarai tagságukról lemondanak. Értesülésünk szerint a zsűri azt állapította meg, hogy Lippai Imre és Pick Jenő az elhn­aki azzal az érveléssel, hogy a zsűri döntése egyelőre nem tartozik a nyilvánosság elé, el­zárkózott a nyilatkozatadástól, majd ujabb kérdésünkre a következőket mondotta: — A zsűri szombaton foglalkozott a vá­lasztások ügyével. Az ülésen átvizsgáltuk a reverzálisokat és megállapítottuk, hogy az ab­ban foglaltaknak eleget kell tennünk. A hatá­rozatot addig nem óhajtjuk nyilvánosságra hozni, amig az ügyben érdekelt egyik fél nem érkezik haza Szegedre. A választással összefüggő más irányú vizsgálatot nem foly- | tattunk le, nem vizsgáltuk azt sem, hogy mi­lyen eszközöket vettek igénybe. Nem mentünk bele a bírálatba és nem vizsgáltuk meg a vá­lasztás technikáját sem. Határozatunkat addig nem hozzuk nyilvánosságra, amig az ügyben érdekelt összes felek nem lesznek Szegeden. Ünnepélyes külsőségek közöli iktatták be a fogadalmi templom uj plébánosát (A Délmagyarország munkatársától.) Bezdán József pápai prelátus, püspöki helynök, az egyházi kormányzótanács elnöke, aki egyedül pályázta meg Várhelyi József gazdátlanná vált plébániáját és akit a kegyúri bizottság egyhangúlag választott meg belvárosi plébá­nossá, vasárnap foglalta el uj pozícióját. Az uj plébános beiktatása ünnepélyes keretek között történt meg. Bezdán József a csanádi vasút virággal díszített külön motorvonatán érkezett meg reg­gel Szegedre. Az állomáson népes egyházi és polgári küldöttség várta. Megjelent fogadtatásán az egész szegedi yap­ság Breisach Béla kanonok-plébános veze­tésével, a kegyúr várost pedig dr. Pálfy Jó­zsef polgármesterhelyettes képviselte. Áz uj plébánost régi állomáshelyéről, Makóról né­pes küldöttség kisérte Szegedre. A makói kül­döttségben részlvett Nikelszky Jenő polgár­mester, Hervay István ny. alispán, felsőházi tag, Brommer Ödön járásbirósági elnök, Pet­rán György rendőrtanácsos és még számosan. Az első üdvözlő beszédet Breisach József mondotta, utána dr. Pálfy József polgármes­terhelyettes üdvözölte a város nevében a bel­város uj plébánosát. Kijelentette, hogy Sze­ged közönsége meleg szeretettel kivánja kár­pótolni Bezdán Józsefet azért a szeretetért, amellyel Makó közönsége vette körül hosszú esztendőkön keresztül. Bezdán prelátus meghatott hangon köszönte meg az üdvözléseket. Elmondotta, hogy szive mindig visszavágyott Szegedre, amely szülő­városa, de még gondolni sem mert arra. hogy egyszer főpapja lehet ennek a városnak, hogy egyszer elnyeri a Szent Demeter egyház pres­biteri tisztségét. Az üdvözlések után az uj plébános kocsiját hosszú kocsisor kisérte végig a Boldogasszony­sugáruton, a püspöki paloía elé, ahol sokszáz főnyi • tömeg várakozott rá. Az egyetem ^apujánál a Katolikus Kör nevSben1 dr. Berecz János fogadta üdvözlő beszéddel. — Olyan korban élünk — mondotta többek' között —, amikor nemcsak árviz és fizikai erőszak döngethetik városunk kapuit, hanem beteg szellemi áramlatok is, amelyek ellen a hazafias és vallásos érzelmű társadalom szolidaritásának kell szélfogót állítani. Bezdán József rövid beszédben válaszolt: — Amikor magam előtt látom a gyönyörű uj székesegyház előtt álló csonkatornyot, a Szent Demeter-templom maradványát, eszembe jut gyermekkorom, amelyet e téren töltöttem. Amikor most plébánosként jövök vissza erre a helyre, arra kérem az egyesületeket, hogy legyenek támogatóim és munkatársaim a rám váró nehéz feladatok elvégzésében. Az egyetem kapujától vonult ezután az uj plébános a székesegyházba díszruhás rendőrök és egyetemi hallgatók sorfala között. A temp-, lom bejáratánál dr. Muntyán István, a bel-; városi katolikus egyházközség elnöke üdvö­zölte. Az uj plébános ezután kiséretével a templomba vonult, ahová tiz órakor megérkezett dr. Glatt-. felder Gyula megyéspüspök is, aki az evangé­lium melletti trónusáról intézett beszédet Bez­dán Józsefhez. i — Néhány hónapja — mondotta —, hogyi! jő pásztort temettünk ebből a templomból, aki szerető atyja és vezére volt az ó nyájá­nak, akinek egész élete a jóságnak megvaló­sításából és a jóság örömeinek az emberekre; való kiárasztásából állott. De a jó pásztor mun­kája nem szünetelhet, mert Krisztus egyháza nem egyes koroké és embereké, hanem min­den időké és szükségleteké, ezüért az Anya­szentegyház rendelése az, hogy ha az egyik jó pásztor sirba száll, annak nyomába lépjen a másik. Szeged belvárosa, a csanádi egy-i házmegye első plébániájának hivei, népe szá­mára Uj pásztort jelölt ki a kegyúr és az ál­tala óhajtott uj pásztort Bezdán József szó­mélyében kineveztem. — íme, itt van előttetek az uj pásztor, ald; először hitvallást fog tenni és meg fog esküdni! arra, hogy Krisztus hitét ugy a maga, mint a hivők lelkében őrizni fogja. Átadom az uj pásztornak a templom kapuinak kulcsaitt\ hogy hittel őrizze ezt a szent helyet, hogy,; ide ne találjon utat semmi abból, ami hétköz­napi, hanem ez a hely csak szent elhatáro­zások és gondolatok otthona legyen. Átadom! az uj pásztornak az evangéliumos könyvet, hogy ennek igazságában tanítson. Bezdán József letérdelt és ugy mondotta el az apostoli hitvallást és az eskü szövegét, majd a szószékről intézett beszédet a hívekhez. Is­mét köszönetet mondott a megyésfőpásztor-! nak és a kegyúr városnak", amiért őt álli-; tották Várhelyi József elárvult plébániájának: élére. Érzi uj megbízatásának súlyos felelős­ségét. Beszéde végén meleg szavakkal búcsú­zott el makói hiveilől, majd misét mondott. A beiktatás templomi szertartása után az uj plébános a plébániapalotába vonult, ahol; átvette dr. Pálfy József polgármesterhelyet­testől a kegyúri templom és plébánia leltárát,; valamint a székesegyház kulcsait. Ezzel a plébánosbeiktatás véget ért. „\ felekezeti kérdést nem Ismerem" —, mondja Bezdán József, aki folyíaini akarja Várhelyi József munkáját (A Délmagyarország munkatársától.) Uj gazda költözködött vasárnap Várhelyi József prelátus elárvult rezidenciájába, a belvárosi plébániára: Bezdán József püspöki helynök, pápai prelátus, aki a makói plébániát cse­rélte föl Szeged város katolikus főpapi mél­tóságával. Bezdán prelátus tulajdonképen hazajött, amikor Szegedre jött Itt született, itt káplá­noskodott, sőt a rókusi plébánián együtt dol­gozott akkor még fiatal káplántársával, Vár­helyi Józseffel is. Szeged város egész közön­sége nagy, meleg szeretettel fogadta hazatért paoját, aki minden bizonnyal méltó utóda lesz Várhelyi prelátusnak nemcsak az egy­ház, hanem a város közéletében is. Hétfőn egyik üdvözlő küldöttséget fogadta az uj plébános a másik után. A piaristák igaz­gatójuk vezetésével üdvözölték, a jezsuiták' deputációját páter Lányi Ede házfőnök ve­zette, a felsővárosiak plébánosuk vezetésével jelentek meg előtte, a Katolikus Kör monstre küldöttségét dr Berecz János egyetemi tanár, a tanítóképző tanárait pedig Becker Vendel vezette. Tizenkét órakor a különböző feleke­zetek küldöttsége üdvözölte a belváros uj plé­bánosát. Két küldöttség között fogadta Bezdán József

Next

/
Oldalképek
Tartalom