Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-03 / 249. szám

SZEGED. SzerkeaztOaég: Somog 1 ucca 22.1.em. Telelőn: 23-53.^Kiadóhivatal. IcdlcaOnkílnyviar «« legytroda Aradi ucca 8. Teleion < 13-06. - Nyomda : Lllw Llpdl ucca ÍM. Teleion : /6-14 TA-viroll éi levélcím DélmaqyarorszAa Siceged. Kedd, 1931 november 3 Ara 16 fillér ^^É, VII. évfolyamf-4l4SC$zám ELŐFIZETÉS! Havonta helyben 3.20, vidéken é* Budapetien 3-00, kUltltldan ] 6-40 pengd. - Egye* axAm Ara h«lk«z> nap I®, vatAr- é* Ünnepnap 24 llll- Hir-' (letétek felvétel* tarifa uerlnl. Megje­lenik hétld kivételével naponla rengel Magyar Hét és magyar hét A maga nemében egészen különös kereske­delmi háború robbant ki a mult héten Buda­pesten. Minthogy a kereskedelmi miniszter az idén nem rendez Magyar Hetet, egy keres­kedő önmagától, a saját jószántából elhatá­rozta, hogy a magyar hetet megcsinálja ő. Telerakta a kirakatát magyar áruval, nagy plakátokat ragasztott ki, amelyeken olvasható volt, hogy — mondjuk, a Csillag-áruházban — egy héten keresztül csak magyar áru kap­ható. A konkürrencia sérelmesnek tartotta ezt az eljárást és tisztességtelen versenyről szóló törvényre való hivatkozással abbanhagyási ke­resetet nyújtott, be az áruház tulajdonosa el­len. A kereset benyújtói azt vitatták, hogy a Magyar Hét — ezúttal a nagybetűs Magyar Hét, mint fogalom — annak a közi italomnak a letéteményese, melyet az egész országnak egye­temes megmozdulása nyújt neki s ennek a nevét és cimét semmiféle magánvállalkozás számára kisajátítani nem szabad. A Magyar Hétnek igy kisajátított elnevezése a közön­séggel szemben megtévesztő, a többi keres­kedőkkel szemben pedig az elnevezéshez ta­padó szuggesztív erőnek a kihasználása ré­vén jogosulatlan előnyt jelent, amely kime­ríti a tisztességtelen verseny kritériumát. Hasz­nálatától tehát a vállalkozó szellemű kereske­dőt el kell tiltani A döntésre hivatott hatóságok nehéz hely­zetbe kerültek. A formai jog szempontjából talán igazuk volt a feljelentőknek, mert a köztudat kétségtelenül a minden páros esz­tendőben megszervezett országos jellegű meg­mozdulásokra ütötte rá a Magyar HéL pe­csétjét. Viszont azonban a tartalmi igazság szempontjából méltánytalannak tűnt volna fel megbüntetni, vagy akár csak a hirdetésnek ettől a módjától eltiltani azt a kereskedőt, aki a gazdasági válság és devizakorlátozások idején, mikor nemzeti vérvesztést jelent min­den fillér, amely készáruért a külföldre megv, a saját elhatározásából vállalkozott a magyar ipar termékeinek" propagálására, amelynek ér­dekében más alkalommal megmozgatták a ka­marákat, ipartestületeket, kereskedelmi egye­sületeket és az egész hivatali apparátust. Döntés az ügyben még nem történt, a ke­reskedelmi miniszter előtt azonban oljfn ja­vaslatok fekszenek, hogy a magyar ipar pár­tolásához fűződő nagy érdekekre való tekin­tettel engedje meg az ilyen kisbetűs magyar hetek rendezését is, ha az illető kereskedők ezt nem puszta üzleti reklámra, hanem tényleg magyar áruk propagálására használjál: fel és szükség esetén alávetik magukat valamely köz­hatóság, vagy erkölcsi teslület ellenőrzésének. 'A pesti esetnek ezzel vége. A pesti eseten fulmenőleg azonban akaratlanul is felvetődik a legnagyobb horderejű kérdések egyike, hogy ilyen erkölcsi magyar hetek megrendezése és állandósítása révén ugy a kereskedő, mini a fogyasztó mennyiben mehet a nyomasztó viszonyok között levő magyar közgazdasági élet és magyar állam segítségére. Vájjon le­het-e a társadalomnak hivatoltsága és ereje, hogy ezen a réven gyakorlati eredményeket is tudjon elérni, amelyek kifejezésre juthatnak kereskedelmi és fizetési mérlegünk alakulá­sában és számottevő megkönnyebbedést • tud­janak előidézni gazdasági viszonyainkban. A meggyőződésünk az, hogy igen. Más idők­ben és más viszonyok között talán kicsi­nyességnek tűnnék fel, hogy a nagyközönség tekintse feladatának az általa vásárolt áruk eredetének kutatását, ma azonban, mikor egy vészesen rövidlátó és veszedelmes elzárkózási politikának vagyunk tanúi egész Európában mindenfelé, akkor mi, a legszegényebbek és legjobban elnyomottak, nem engedhetjük meg magunknak az idegen áruk vásárlásának és használatának luxusát. Hiszen elég nyomorú­ság már az is, hogy iparunk legnagyobb ré­szében idegen nyersanyagok behozatalára van utalva és elég nagy abszurdum, hogy mi, a mezőgazdasági Magyarország évente ötvenmil­liót fizetünk a külföldnek agrártermékekért, — nem súlyosbíthatjuk azonban "helyzetünket azzal, hogy szűkös devizakészletünket még olyan készáruk vásárlásával is megterheljük, amelyeket idehaza is elő tudunk állítani és elő is állítunk. Csak akkor engedhetünk eb­ből az elgondolásból, ha velünk szemben eny­hülnek meg elsősorban a szomszédos országok' korlátozó intézkedései és ha nem leszünk kénytelenek keservesen, szinte a vérünkből kisajtolni külföldi tartozásaink kiegyenlítésé*-: hez szükséges fizetési eszközöket. _ , Ami ebben az elgondolásban le van fek­tetve, az nem néhány iparvállalatnak külön­leges érdeke, hanem az egyetemes magyar közgazdasági életnek egyik legsúlyosabb kér« dése, amely érinti a munkást, akinek a ma­gyar áru kelendősége munkaalkalmat jelent, érinti a vállalatot, amely küzködik a gazdasági válsággal és ennek keretén belül a devizabe­szerzés nehézségeivel és érinti magát az ál­lamot, amelynek a külfölddel szemben fenn­álló mérlege kihat az adópolitikára, a köz­hitel jóságára és a pengő szilárdságára. És ezért, ha a hivatalos Magyar Hét megrende­zése minden második esztendőre redukálódik;! is, hivatalos felszólítástól függetlenül rendes­zenek a kereskedők magyar hetet a magulá elhatározásából és használják fel éppen a nen héz idők nyomását szunnyadó erkölcsi erők! és a magyar közgazdasági élet iránti köte­lességérzet felébresztésére és ébrentartására. A miniszterelnök továbbra is egyetért Bethlen rendszerével Nágy Iznalom és érdeklődés előzi meg a tanácskozások az egységes pártban (Budapesti tudósilónk telefonjelenlése.) A képviselőház szerdai ülésével kapcsolatban hétfő óta eleven a főváros politikai élete. Az ellenzéki pártok részéről egyhangú az az elhatározás, hogy a most kezdődő parlamenti kampány során a legélesebben és a leghatározottabban állást foglalnak a Károlyi-kormánnyal szemben, amelyről most már nem kétséges, hogy az egész vonalon Bethlen poli'ikáfát kivánja kö­vetni. Az ellenzéki pártok akciójával szem­ben a kormánypárt részéről is nagyarányú előkészületek folynak és ezeket az Előkészületeket beszélték meg az egységes párt elnöki tanácsának hét­főn este tartott ülésén, ahol a párt vezetői zárt ajtók mögött tárgyalták meg a további teen­dőket Kiszivárgott és meghízható hirek sze­rint az elnöki tanács ülésén hivatalosan is bejelentették, hogy a párttagok egyrésze Pesthy Pál vezetésével akcióba lépett a pártegysén és a Bethlen-rendszer védelme érdekében. Gróf Károlyi Gyuia nrimsjterel­nök kijelentette, hogy ezt a mozgalmat he­lyesli, annál i« inkább, mert <5 is egyetért Bethlen politikájával és rendszerével, ami parlament szerdal ülését — Bizalma* a rendszer megmentése érdekében már csak azért is természetes, mert kabtru"*­jét — három miniszter kivételével — a Bethien-kabinet tagjaiból állította össze. j A miniszterelnök ezután közölte az elnöki tanács tagjaival, hogy a képviselőház $aSrdai ülésén expozéjával kapcsolatban ismertetni fogja ... a kormány eddigi tevékenységét. Miután az elnöki tanács előtt sikerült a f&re2 értéseket eloszlatni, a miniszterelnök az el­nöki tanács tagjaival egy előkelő éitsremiri ment barátságos vacsorára. ­Az elnöki ülés után Almásy László, a S5p«J viselőház elnöke kijelentette, hogy a seer-j dai ülésen napirend előtti felszólaTásra kaptak engedélyt Buchinger Manó, F. Szabó Géza és Somsich Antal, Gát Jenő pedig a há&í szabályokhoz fog felszólalni. A csütórtökS,«é­sén a képviselőház a gazdasági bixottsfg je­lentését tárgyalja, a kormányexpozé, továbbá a Népszövetség pénzügyi bizottságának, a 33-as bizottság és a 6-os albizottság jelentése! feletti vita valószínűleg csak _a_ jövő héten in­dulhat meg. A képviselőház most meginduló űíésseaka elé a legnagyobb érdeklődéssel tekintenek. A statáriálls bíróság halálra ítélte az orosházai vonat merénylőjét, A második vádlottat felmentették — A kivégzést elhalasztották Gyula, november 2. Hétfőn délután Gyulán statáriális biróság ült össze, hogy letárgyalja Laki István és Héjjas Mihály földmivesek bünügyét, akiket azzal vádoltak, hogy az oros­házai molorosvonat ellen merényletet kísé­reltek meg ugy, hogy egy vasrudat dobtak a sínekre. A szerencsétlenséget azonban sikerült elkerülni A statáriális biróság összehívására Kozarek ítéletvégrehajtó Gyulára érkezett. A biróság este 9-kor hirdette ki MteSö, amelyben Laki Istvánt halálra Hétté, Héj&a Mihályt azonban felmentette. Laki sirva haM­gatta végig az ítéletet. _ A biróság ezután kegyelmi tanáccsá akrfcaX át, amely közölte, hogy a kegyelmi kérvényt felterjeszti a kormányzóhoz és ezért az üé­Ifi véorehajtását elhalasztja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom