Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-11 / 231. szám

OlvaMUnk Hgyelmébe «t6nl|uk aoagoraJonMt. hol tisztviseldSk el«eg ntlkOl, » legcsekélyebb részletre le, vásárolhatnak olsörendd zongorákat. w Sudepesl, Hajós ncca Uzenhflf. H.I A választójogi Qarc Magyarországon Irta O'ejnylk József. A Tisza-féle választójogi reformot elsöpörte a világháború, az 1918-iki Vázsonyi-féle reformot pedig az októberi forradalom. A forradalom kormánya néptörvényben valósította meg az általános egyenlő titkos választójogot, a magyar nép fellélegzett, mert egyenlő jogúnak érezte magát Európa minden nemzetével. A szerencsétlen magyar nép tragédiájához tartozik, hogy mikor már lerázta magáról a jogtalanság bilincsét; akkor a reakció elbuktatta az októberi vívmányokat és a magyar nép megint nem juthatott abba a helyketbe, hogy állami életét és demokratikus intézmi*nyeft az általános egyenlő titkos választójog alánján rendezze be. A világháború előtti kormányok féltékenyen vigyáztak arra, hogy a nép az alkotmány sáncain belül ne kerülhessen. De a háború utáni reakció sem lett okosabb. Semmit sem tanult és mindent elfelejtett Nem tanult a háború és a forradalmak tanulságaiból és elfelejtette mindazt a kárt, amelyet az országnak és a népnek a maga rövidlátó konokságával okozott Pedig sok megrázkódtatástól és belső nyugtalanságtól menthette volna meg az országot, ha a demokratikus választójogi reformot idejében megvalósította volna. 1925-ben, tíz évvel a háború és forradalmak után jött a Bethlen—Rakovszky-féle választójogi javaslat, amely szellemében hasonló a reakció hagyományéihoz és a néptől félő, a nép ellen irányuló intézkedéseivel a világ legmaradibb választójogát teremtette meg. A Bethlen—Rakovszky választójogi javaslat elismeri ugyan, hogy »a háború előtt szintén széles körben nyilvánult meg az a törekvés, hogy az állampolgárok minél nagyobb tömegére kiterjeszszék a választójogot.* Elismeri az indokolás, hogy »a magyar választójog 1848-tól egészen 1913-ig változatlan alapokon nyugodott, idővel elavult és igazságtalanná vált; a nagy tömegeknek nem adott választójogot, a választójog sorompóin csaknem teljesen kivülmaradt az időkőzben fejlődött és jelentékenyen megerősödött ipari munkássága Elismeri az indokolás többek kőzött azt is, hogy •olyan társadalmi rétegek, amelyek a régi nyugodt viszonyok között nem igen érdeklődtek a közügyek iránt, ma már létérdeket látnak abban, hogy a közügyek intézésében résztvehessenek.« Megállapítja továbbá, hogy »a háború folyamán az egész világon jelentkezett demokratikus hatás nálunk fokozottabb mértékben mutatkozott, mivel ez az ország volt az, amely a legtöbbet szenvedett és legtöbbet veszitett.« Ilyen indokolás után hivatkozva arra, hogy »nyugtalanságot keltő jelenségek nagymértékben nyilvánultak meg«, hogy >a közügyekhez való hozzászólás jogának kiterjesztése iránt támasztott minden jogos igényt ki kell elégíteni*, bocsájtja nyilvánosság elé a Iegreak. ciósabb választójogról szóló javaslatot Nézzük meg mit hozott a Bethlen—Rakovszky választójogi javaslat? Csor -magyarország lakossága az 1920. évi népszámlálás adatai szerint 7,980.143. Ebből nagykorú férfi 1,938.594, nagykorú nő 2,141.513, összesen 4,080.107. A Bethlenféle választójogi javaslat megfosztja a választójogtól legelsősorban azokat, akik még nem nagykorúak, illetőleg, akik még nem töltötték be a 21. életévet. Ezeknek a száma 700.000-re tehető. Hogy mennyire visszafejlődött reakciós irányban a választójog, arra nézve jellemző az 1848-as választójogi törvény, amely a választójog ideiglenes rendezésére gondolt, a jögkiterjesztés első törvényében a választójog első kellékéül a 20 éves életkort jelölte meg. A választójog korhatára Ausztriában, Németországban, Svájcban és & német államokban 20 év. Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Angliában, Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban és Bulgáriában 21 év. Hollandiában. Norvégiában és Svédországban 23 év. Spanyolországot és Dániát kivéve, csak Maayarországon 24 év. Megfosztja a választójogtól azokat is, akik irniolvasni nem tudnak, de egyébként nagykorúak, ezeknek a száma 665.078. Azután a négy elemi el nem végzése kizár a választójogból ujabb 367.479 nagykorút A nőktől még ezenkívül megkövetelt három gyermek, vagy önálló háztartás föltételével ujabb 805.079 nagykorút zár ki a választójogból. Ezek után az 1925. évi választói névjegyzékbe felvett választók száma mindössze 2,241.471 volt. A választók százezreinek választójogát azon a címen nyaktilózzák le, hogy nem tudják igazolni a négy elemi elvégzését Igy aztán a Tisza-féle 1913-as választójogi javaslattal szemben beígért 74 százalékos szaporodását 27.8 százalékra csökkentette le. Tízéves állampolgárságot a külföldi választójogok sehol sem ismernek. Az állampolgárnak Svájcban a honosítás után nyomban lehet választójoga. Angliában 6 havi, a német államokban 3—12 havi tartózkodás után. Ezekután Magyarországon a népességnek csak 28 százaléka a választó, mig Németországban 61 százalék, Csehszlovákiában 55 százalék, Angliában 54 százalék. A Bethlen-féle választójog osztályjellegét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy mig a polgársághoz tartozó nőkből 50 százaléknak van választójoga) addjg a munkásosztályhoz tar. tozó nőknek csak 36.4 százaléka a választó. A polgári osztályhoz tartozó férfiválasztóból 79.4 százaléknak van választójoga, ezzel szemben a munkásosztályhoz tartozó férfiaknak csak 67 százalék? a választó. A választójogi jogcimek ugy vannak megállapítva a javaslatban, hogy az akadályversenyen először a választásra jogosultak nagy száma bnkjon el, azután a munkásválasztókat tizedeli meg ugy, hogy a nagykorú férfiaknak és nőknek csak a fele Jut a választójog birtokába. De nem elégedtek meg azzal, hogy a választókat megtizedelték, — uralmuknak biztosítása végett a titkos szavazást is féláldozták és 245 választó kerületből csak 55-ben engedtek titkosan szavazni, a többi 190 kerületben pedig nyíltan... A nők választójoga, amely előfeltétele a nők egyenjogúsításának, és amely téren a háború forradalmi változásokat idézett elő, Norvégia már 1907-ben törvénybe iktatta a nők választójogát, Hollandiában 1917-ben, Angliában 1918-ban, Belgiumban 1919-ben, az Egyesült Államokban 1920ban valamennyi államra kötelezően Iktatták tőrvénybe a nők választójogát A magyar választójogi harc története igazolja, hogy a szociáldemokraták a nők választójogáért ugyanakkor szálltak sikra, mikor általában követelték az általános titkos választójogi reformot. Már az 1871-i országgyűlésen követelte Madocsányi Pál a nők választójogát és a nők választójogát az 1871. XVIII. te. 38. fára alapította, amely szerint a községi választójog megillet minden 20 éves lakost Ugyanennek a tőrvénynek 40-ik fa szerint a nőket meghatalmazott képviseli a választásnál. Ugyancsak 1871-ben Zenta képviselője: Ma. jonos István terjesztett elő javaslatot a nőknek a férfiakkal való egyenjogúsítására, amely javaslat 2. fa szerint »mindazon eddig fennállott törvények, melyek a nőnemet a polgári és politikai jogok gyakorlásától eltiltották, ezennel hatályon kivül tétetnek. A nők választójogáért való harc az 1874. évi országgyűlést is foglalkoztatta és a választójogi reform tárgyalásánál erősen követelték a nők politikai egyenjogúsítását Mindezek azonban csak politikai előfutárja! voltak annak a nagy átalakulásnak, amelyen a magyar társadalom keresztülment Wlasíts Gyula vallás- és közoktatási miniszter 1891-ben már kénytelen volí a nők előtt megnyitni a gyógyszerészi és orvosi pályákat. Az akkori budapesti és kolozsvári egyetemhez intézett leiratában megállapítja, hogy »• társadalmi viszonyok átalakulása és a létért való küzdelem megnehezülése a nők társadalmi helyzetében is nagy változást idézett elő«. A gazdasági és társadalmi átalakulással erősödött a nők választójogáért való harc Js. A Bethlen-kormány választójogi javaslata reakciós jellegét a nők választójogára vonatremak PORT" gyengeaege ellt-ji vaum azoüanri ppj^-n-tojj mindenkorra biztosítva. Nem orvosság! rflnsztrált ismertet/St 80 fill. bélyeg ellenében diszkréten bérmentve Mid: „GUMI EXBudapest. Nípszinh»z-nlca 13. sz. M.l kozóan is kifejezésre juttatta, mert mig a Friedrich-féle rendelet a nők választójogát a 24 éves életkorhoz és az Írni-olvasni tudáshoz kötötte: addig a Bethlen-féle javaslat a 30 életévhez és a hat elemi iskola elvégzéséhez, vagy a négy elemi elvégzéséhez 2s a három gyermek, vagy önálló háztartás feltételéhez kötötte. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, erre vonatkozólag elég megemlíteni azt, hogy a 2,141.513 nagykorú nőből csak 917.340 jutott választójoghoz. A Bethlen-kormány azonban nemcsak a munkásosztálytól félt és.nemcsak a munkásosztály szavazatainak felét semmisítette meg; hanem a polgárságtól is félt. Nem bízott a polgárságban sem, nem bízott abban, hogy titkos szavazás esetén • polgárság támogatta volna a Bethlen-kormányt és ezért kobozta el a titkos szavazást Pedig ma már alig van a világon állam, amelyben a szavazás ne lenne titkos. Titkos szavazás van a Balkánállamokban is. Görögországban 1864-ben, Romániában 1884-ben, Szerbiában 1888-ban, Bulgáriában 1897-ben titkosan szavaztak. Anglia 1872-ben iktatta törvénybe a titkos szavazást. Az európai államokban, a parlamentalisan kormányzott országokban mindenütt titkos a szavazás. Csak Magyarországon szavaztak nyíltan mindezideig — és mi lett az eredmény: az ország teljes leszegényedése, a nyomor, a munkanélküliség. De reméljük, hogy a mai kormányzat okulva a multakon, első kötelességének tartja törvénybe iktatni az általános, egyenlő titkos, minden befolyástól és terrortól mentes választójogot. Demokratizálni fogja az országot, mert csak a demokrácia jegyében születhet újra a boldog Nagymagyarország. Babos Árpád órás- és ékszerész Órajavitások olcsó árakon 1 Klauzál-tér 5. sz. SZEGEDI SAKKÉLET A Szegedi Sakk Kör háziversenye állandó érdeklődés mellett folyik. Az eddigi eredmény a őegyedik forduló után: Rosenberg Sándor 4 pont, Mák, Tóbiás, Visky 3, Kmetykó 2 és fél, Singer, Kasza, Becker, Lőrinczy, Kovács József, Rosenberg Béla 2, Weisz 1 és fél, Stadler 1, Hell, Simon fél és Kováts István 0 pont A kerületi csapatbajnoki mérkőzések megkezdődtek, amelyek során a Hmvásárhelyi Sakk Kör 5 és fél, 2 és fél arányban győzött a Makói Sakk Kör ellen. A Szegedi Sakk Kör első mérkőzését 25-én játsza Békéscsabán. Erre a mérkőzésre nagyon készülnek a versenyjátékosok, hogy a legutóbb a Pálfy-kupában elszenvedett vereséget hely. rehozzák. A rákövetkező héten a tavalyi bajnok Hmvásárhely lesz Szeged vendége, ezt a mérkőzést is nagy érdeklődés előzi meg, mert a mult évben a szegediek megverték ugyan a bajnokcsapatot de most, mint favoritok indulnak a megerősödött vásárhelyiek. Nagyon valószínű, hogy ezen a két mérkőzésen dől el az t4dci bajnokság sorsa, mert ha a Szegedi Sakk Kör ki tud^a állítani komplett csapatát vissza tudja hódítani az elvesztett hegemóniát Megnyalt Félix Zoltán W Korona lllatszertára Boldogasszony sugárut 9. szám a!aí~ ss (Ha|ós cukrász házában.) Raktáron tnrtla az össres bel- és kfllfSldi szépségápolást és Illatszer különlegessége kel, creflmek, pouderek, kölnik, parfümök, háztartási cikkek, tápszerek, egészségügyi cikkek és minden e szekmÁba vágó Ml Rnlegességek rókára. Készpénzért vásárlók m igy a legolcsóbb árban áll módomban árusítani is. INGYENES ILLATSZERBEMUTATAS. JL* Csak egyszer fáradjon b»s üzletembe, állandó vevőm lesz IFín}S?!5C "«"Glöckner Fest Iskola ucca 27. (Fogadalmi templ Atal) • 8 if leflSZeDnen Fiók: Kígyó ucea 6. Telefon: 12-63. • OS lepiCSOÜOan. 203 MT Legújabb hálózat! rádiók ií2S^lSt,Ha:rés:lel ü * Tefefunken Standard 2 a, „ „ 7 50 készülékek Tisza Trt. 2+1, „ „ „ 7-— 18 havi részletre. U| és hasznAM Írógépek nagy választékban. Waffenrad, DOrbop kerékpárok, Csepel -varrógépek és gramofonok kedvező részletre beszerezhető •£AIAMAM MártAMnil KalamaifU. 11. (Főposta mellett.) » I«IBIIB WaBSWlirinal Nagy alkatrész raktár és javítóműhely.