Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)
1931-10-11 / 231. szám
Szálloda, vagy szegényház lesz az ufszegedi szerb inlemáíus épületében szinü, hogy rövidesen eldől a gazdátlanná vált épület sorsa. A mérnöki hivatal előterjesztést tesz a polgármesternek és azt javasolja, hogy » város szerezze meg mielőbb az épület teljes tutajdontJogát. Az internátus-épület felhasználására kétféle terv is kínálkozik. Az egyik, a tetszetősebb elgondolás szerint az épület alkalmas lenne szálloda céljaira. Ezzel a város Szeged idegenforgalmi célját is szolgálhatná, mert szép helyen fekvő szállást biztosithatna azoknak, akik nyári vakációjukat Szegeden kívánják eltölteni. Az uj szálló közéi lenne a tiszai fürdőkhöz, az ujszegedi uszodához, a teniszpályákhoz és a sportpályákhoz és igy kielégíti az ilyen nyaraló szállókhoz fűzött kívánságokat A másik terv szerint a város ebben az épületben helyezhetné el a szegényházat. Ebben az esetben felszabadulna a szegényház jelenlegi épülete, de felszabadulna az a pénz is, amit a szegényház kibővítésére szántak. Egyelőre még bij zonytalan, hogy a két terv közül melyik valóMost ismét napirendre kerül a kérdés és való- ' sul meg. (A Délmagyarország munkatársától) A sze»b-bánáti vagyonközség ujszegedi internátusának sorsa még mindig bizonytalan. A háború előtt a telket ehhez az internátushoz a város adományozta a bánáti szerbeknek, akikkel olyan szerződést kötött, hogy a telken építendő épületet csak internátus céljaira használhatják és abban a pillanatban, amint az épület nem szolgálja többé eredeti rendeltetését, a telekkel együtt visszaszáll a városra és a város szabadon rendelkezik vele. A trianoni békeszerződés életbeléptetése után megszűnt az ujszegedi szerb internátus. Sokáig használatlanul állott a szép ujszegedi épület, amelyben a megszálló szerbek súlyos károkat okoztak. Később a rendőrség kapta meg az épület helyiségeinek egy részét, 1921-ben pedig, amikor Szegedre költözött az egyetem, a város néhány egyetemi tanár számára biztosított benne lakást Azóta már Igen gyakran tárgyaltak az interriátus-épület további sorsáról, mivel azonban az diplomáciai kérdéssé vált, a végleges elintézés még mindig nem történt meg. NÉMETEK Irta Tonelli Sándor. A háború előtt nem nagyon Szerették a németeket Mi tudtuk, mások is tudták, csak a németek nem nagyon vettek róla tudomást ök csak a világháború kitörése után, mikor a gyűlöletnek ezer kigyónyelve és fullánkja Sziszegett Németország felé, eszméltrk annak tudatára, hogy az ellenséges indulatoknak milyen óceánja veszi őket körül. Több volt ez annál az ellenséges érzésnél, amely a hadviselő felek kőzött szokásos és a helyzetből kifolyólag természetes is: olyanok voltak a megnyilvánulásai, mintha a németeket egyenesen ki akarnák közösíteni az emberi társadalomból. A németek alaposak, rendszeresek és tudományosak. Mikor ráeszméltek, hogy mi veszi őket körül, egyszerre keresni kezdték az okokat A háború első két esztendejében Németországban egész sereg cikk, tanulmány és könyv jelent meg, amely mind azt magyarázta és fejtegette, hogy az idegenek miért haragszanak a németekre. Ezeknek a tanulmányoknak a szerzői igen szépen megírták, hogy a harag s gyűlölködés indokolatlan, mert a németek szorgalmasak, szorgalmasabbak, mint a többiek; kitartó munkával olyan ipart és közgazdasági életet teremtettek, amely ritkítja párját; költőik és tudósaik olyan értékekkel ajándékozták meg az emberiséget, melyért megérdemelnék, hogy a legnagyobb elismeréssel övezzék őket körül; de ez nekik nem is elég, igyekeztek behatolni a többi nemzetek szellemi életének kincsesházába s a német irodalom az, ahol a legtöbb idegen munka jelenik meg fordításban: ők a világ irodalmának közveti tői; i német közoktatás rendszere kiválóbb minden más közoktatásnál, annyira kiváló, hogy a német iskolamesterek voltak, akik megnyerték Köníggrátzet és Szedánt; a német jellem őszinte, egyenes és becsületes. Következtetés tehát mindezekből: akik a németekre haragszanak, azoknak nem lehet igazuk és bizonyára csak az irigység beszél belőlük, az az irigység, melyet Némétországnak az utolsó félszázadban történt hallatlanul nagyarányú fejlődése kiváltott A mintafiu a nemzetek között ötven százalékban igazul volt azoknak, akik ezt megállapitották. Nem veiték azonban észre, hogy a másik ötven százalékban mindjárt megmondották azt is, hogy miért nem szeretik a németeket. Az ő esetük annak az iskolai mintafiunak és első eminensnek az esete volt, aki nagyon <s t^udja, hogy ő az első tanuló s ezért kevesebbre becsüli a többieket, velük szemben folyton a fölényét érezteti és nem jóbarátnak, hanem felsőbb lénynek érzi magát. Az ilyen mintafiukat az iskolában sohasem szeretik és majdnem mindig valami leplezett ellenségeskedés, harag veszi őket körül. Ma a hangulat a németekkel szemben sok tekintetben enyhüli, * légkör mindenesetre megjavult, ámbár azt még mindig túlzás volna mondani, hogy a szeretetnek és rokonszenvnek érzése váltotta volna fel a régebbi ellenséges indulatokat Ehhez túlságosan rövid volt még az idő és túlságosan elevenen élnek még az emlékek. Inkább ugy tetszik, mintha valami hallgatólagos megállapodás-féle volna a néhai hadviselő nemzetek között, hogy nem emlegetik egymás hibáit és bűneit és nem vetik egymás szemére, hogy miért nem szeretik egymást. Németország felemelkedése Száz esztendő előtt még nem volt Németország. Az a földrajzi fogalom, amit Németországnak neveztek, királyságoknak, fejedelemségeknek, különböző cimü hercegségeknek, egyházi területeknek és szabad városoknak zavaros konglomerátuma volt, szomorú emléke a harmincéves háborúnak, amely foszlányokra szaggatta és idegen hatalmaknak diplomáciai játékainak és háborúinak színhelyévé tette Európa leginkább centrális fekvésű országát. Ez a Németország szegény volt és elmaradt Franciaország és Anglia mellett. Fejedelmei csak a dinasztikus érdekeket látták szemük előtt és vigan viseltek háborúkat egymás ellen, rendszerint szövetségben külső, idegen hatalmakkal. A politikai tarkaságnak ebből a káoszából főleg Nagy Frigyes korától kezdve egyre erősödő módon kezdett kiemelKedni a porosz hatalom. A Hohenzollernek először megszervezték a :aját országukat, azután egymásután szippantották fel a kisebb német országocskákat, kenyértörésre vitték a dolgot a régi császári gondolat képviselőivel, a Habsburgokkal és kiszorították Ausztriát a német szövetségből. Betetőzése volt Poroszország hat d ni pályafutásának, mikor Szedánnál porba sujtotta a második francia császárságot és Versailles tükőrtermében a német fejedelmek Vilmos porosz királyt császári trónra emelték. A következő negyven esztendő alatt fénykorát érte a porosz vezetés a'att egyesitett ZSEBLÁMPAELEM -AMÖDTEtEPT PÁ1ABA Németország és ezzel az uj Németországgal Európában mindenki, akár mint barát, akár mint ellenség, számolni kényszerült. Ugyanakkor Németország belső struktúrájában is jelentős változások következtek be. A túlnyomóan mezőgazdasági jellegű ország iparos és kereskedő állammá alakult át, amely metódikus munkával, a szervezettség erejével páratlan eredményeket tudott felmutatni. A német ipar nemcsak hasznosítani tudta a maga javára mindazt, amit az angoloktól és franciáktól tanult, hanejp a tudományt is szolgálatába állítva, az ipar számos területén elébe került mestereinek. A német lobogó megjelent a tengereken és a német kiviteli kereskedelem rohamlépésekben indult hódító útjára. Mindez pár évtizednek volt a munkája. A világnak hirtelen kellett tudomásul venni, hogy az a Németország, amely a mult század elején szenvedő alanya volt a Napoleon és Anglia között a világuralomért vívott küzdelemnek, gazdaságilag és politikailag egyaránt a legkomolyabb és nyugtalanító versenytársak sorába emelkedett A meggazdagodott parvenü A meggazdagodott és sikeres parvenüre az üzleti életben rendszerint irigységgel tekintenek. Ez volt a németek esete is. Abban a mértékben, amint Németország gyarapodott és politikai hatalma növekedett, gyérültek az elismerés megnyilatkozásai, amelyekkel azelőtt a Dichter und Denker nemzetét, Goethe, Schiller és Kant arsságát elhalmozták. Amellett a németek, különösen pedig az uj német birodalom gerincét alkotó poroszok, nem is értették a módját, hogy sikereiket a világ szemében elfogadhatóvá tegyék és tulgyors eredményeiket elfeledtessék. Hiányzott belőlük az angolok szuggesztivitása, akik mások szemében természetessé tudják tenni, hogy ők uralkodnak a világ nagyrésze lelett, hiányzott a franciák formai tökéletessége, az olaszok kedélye és az amerikaiak nyers természetessége. ök mérföldes csizmákkal haladtak előre, de ez a csizma a katonai menetelés ütemére dobogott s dobszó és trombitaharsogás volt előrehaladásuk hirdetője. Ez volt az, amit a világ iem tudott és nem akart nvugodtan tudomásul venni. Tüntetés a német nagysággal Eljárásukban a németek a legtöbb esetben jóhiszeműek voltak, de ennek az eljárásnak volt rendszerint a többiekre nézve bántó mellékize. Egy népnek, amely évszázados szétszakadozottság után hozzájut nemzeti egységéhez, meg lehet érteni és bocsájtani, ha ezt a nemzeti egységet emlékezés formájában megBelvárosi Mozi Va.»ixnap i A házasság Iskoláfa Biró Lajos és Nóti Károly vígjátéka Gerda Manras és Mindszenthy Tiborral Azonkívül A Nőire Damel toronyőr hangos változata 1.0 HN C H A N E Y-yel. Előadások kezdete 5, netlyed 8, fél 10 vanár-iapj 3, S, neiverl 8, W10 i. \ 1 Korzó Mozi Vasárnap R A N O O a legcsodálatosabb vadállat film. Magyar konferansz-szal Azonkívül: ADOLPHE MENJOU-val Az utolsó gavallér vígjáték, j Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor, vasárnap 8, 5, 7, 9 órakor. 9 Belvűrosi Mozi HétfS, kedd 1 | LEHÁR vllághtrU operettje Mosoly országa 1 RICHÁRD TAIIBER főszereplésével Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor 1 Korzó Mozi HétfS, kedd 1 WfLXY FORSr főszereplésével £ TA IPIO ÚRIEMBER vlgjátók. AzonklvtU: I ZORO és HURU-val T.U V»... 1 Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor