Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-31 / 248. szám

A RÉGI SZEGEDBŐL AZ HIBA Krönlkák emberekről, dolgokról Irta: S Z. $ I I fg C I II Q V | | m O S Időnkint azért sztHföTt magának annyi Időt, bogy hazalátogasson Szabolcsba, az ősi fészekbe. Ilyenkor igazi Kállay lett s mindig azt hiszem, hogy szüksége volt ezekre a kis változatokra. Egyszer, arrautaztában, — azzal « véletlennel, amit az okszerű lélek hajszálfinoman készit elő, hogy színészi módon játsahassa meg a meglepettet, — a szegedi környezetből valaki meg akarta látogatni a saját fészkében, Szabolcsban is. — Kedves Jőbarátom, gondolta. Ml írt ne? Amikor épp erre járok! Kállay Albert azonban, szintén véletlenül. <pp akkor nem volt otthon. — Nagyon sajnáltam, mondta, mikor véget ért az atyafiak látogatása és visszavetett megint szegedi polgárrá. Mikor Tisza István megbukott, megelégelte a főispánkodást Neki a Tisza név olyan fogalom volt, hogy azután mást nem tudott szolgálni. Most már fokozottab mértékben imádhatta 8 természetet, eljárt a közgyűlésekre, figyelt minden szóra, leste, hogy mit csinálnak abból, amit ő teremtett A háború végefelé, meg azután meglehetősen szűkös időket élt át 9 is; nem egyszer láttam, hogy maga vásárol be a piacon, aztán egészen szegény ebédeket főzet Újszegeden. Tavasz jöttén, a nyár bucsuzásakor ebéd után a korzón gyönyörködött a természetben, a parktűkrők virágjaiban, mint ahogy mindig figyelemmel kisérte, mikor nyitja ki húsos szirmait az a húsos virág, amit a nép ő róla nevezett el »a főispán tullpántjá«-nak. Panaszkodni azért soha senki nem hallotta, tudott igénytelenné válni, mintha mindig ilyen körülmények között élt volna. Bucsuzásul megkapta a titkos tanácsosi méltóságot ami a legkivételesebb ritkaság főispánoknál. De akkoriban amúgy sem osztogatták olyan pazarul a cimeket, meg a kitüntetéseket, mint napjainkban. Kivüle, azt hiszem, még csak egy főispán !eff kegyelmes ur. Viszont igaz, hogy az is Kállay volt A szegedi vendéglátós A szegedi vendéglátás mindig hires volt, itt fejlődött ki a férfizsur szokása !>. Leginkább vasárnap délután, amikor nem lehet vagy nem érdemes máshová menni, az időJárás pedig olyan, hogy okosabb fedél alatt maradnL Kettőkor elsőt harangoztak a vecsernyére, mikor népekkel volt tele már a város: megindult a látogatás. A legszívesebben talán Kátay Sándor látta ilyenkor a barátait. Az asztalról nem fogyott el a bor, kinálni nem kínáltak senkit, mert föltehető volt hogy van mindenkinek magához való esze. A szokást még az édesapja kezdte nagyon régen, ő csak folytatta az uri kényelemmel berendezett tiszaparti házban, amelyben agglegényi életét élte. Értékes, felvilágosodott ember volt Kátay Sándor, mégis petróleumlámpával világított A gáz, meg a villany már ugyancsak elterjedt de ő nem kért belőlük. — A petróleum biztosabb. Nagy rábeszélésbe tellett, amig behódolt a modern vívmánynak, bevezettette a villanyt. — Hát ez derék dolog, Sándor bácsi. — Csak várjátok ki a sorát, hogy mire végzi. Tartok tőle, hogy egyszerre elalszik. Azért nem kell félni, nem maradunk sötétben. Itt vannak tartalékban a petróleumlámpák. Minden óra uj eseményt jelentett. — Még mindig ég! Megtárgyalták már a világ, meg a város minden dolgát, jelen voltak itt hatósági emberek is, akik többet tudtak, mint mások, — Sándor bácsi hallgatta őket, nem fukarkodott a maga véleményével sem, csak a villamos körték felé pislogott szaporábban. — Különös, nem aludt «L Normális vasárnapokon, alkonyaikor. szedelőzni kezdtek a népek, mert részint otthon is van kötelezettség, részint Sándor bácsi, min* örökös páholybérlő, színházba megy, vagy elfoglalja helyét a Próféta törzsasztalánál. — Ne szaladjatok, tartóztatott ma mindenkit már készítik a vacsorát — De a szinház... — Tőlem maradhat lemondok róla. Fontosabb ez az ördögmasina, amit ki kell próbálni. Ugy képzelem, hogy éjiéikor adja bei a kulcsot. Finom volt a vacsora, a legalkalmasabb' »madár«, a pulyka került feritékre, (ami Vékes Sándor szerint csak télen jó, amikor nemi fészekszagu), a hangulat ls egyre emelkedett Al lett a vége, hogy az egész társaság megvárta a reggelt. Kizárólag a villany tiszteletére. Ki kellett azt prőbálni, meddig bírja?! Mintha nem tudta volna azt a vendépmarasz-j talásban'ravasz Sándor bácsi jobban! A Kátayak barátja volt Mikszáth Kálmán is, 9 család régi vaskereskedésében látta meg leghíresebb alakját, a kaszát vásárló parasztot. Hová lett ez az üzlet és hová lett vele a sok; többi? A szegedi krónikák csak egyetlen esetet tudnak, (azaz egy-természetílt), amikor hiányzotfi a szegedi vendégszeretet A Bach-korszakbell! fertálymester körülbelül akkora ur volt, mint sokkal később a kerületi rendőrbiztos. Beosztottak melléje két esküdtet, meg* egy Írnokot s ő tartozott tűrni a méltóságot. A tekintély megóvásával volt a legtöbb baj, mert mégis csak furcsa, hogy az egyik napon még becsületes bogftármester valaki, holnap pedig hivatalt kell viselnie, ha nem akar összeakaszkodni Perczel megyefőnökkel, aki akkor cselekedte a legderekabb dolgot, mikor nem az ősi nevén állt be fogdmegnek, hanem a predikátuma után Bonyhádinak neveztette magát rroYvt. löv.y Feleifii szerkesztő: PÁSZTOR JÓZSEF. Nyomatott a kiadótulajdonos Déhmgyaronzáf Hírlap- és Nyojrndavállnlat Rt. könyvnyomdáéban. Felelős flzfmvpTrlS: Kletn Sándor. l-a hazai szenet gyertyán és bükk tűzifát vásároljon 4» Klein Gyula K'K ÍSSÍftkK szerény bérért november l-re kapható. Tudakozódni lehel: Lőw Lipót ucca 19. sas. Árverési hirdetmény. Szeged szab. Mr. város Zálogkölcsönintézeténél elzálogosított és kl nem váltott, Illetőleg nem rendezett zálogtárgyak a Városi Árverést Csarnok állal (Nádor ocea 2., bérpalota) 1931 november fió 14-én <L n. 3 órakor kezdődő és a következő hétköznapokon folytatandó nyilvános árverésen eladatnak. Erről az érdekelt elzálogosltókat azzal értesttjflk, hogy lógókban áll tárgyaikat nov. 13-lg bezárólag a hivatalos órák alatt kiváltani, vagy a kölcsönt meghosszabbítani, az árverés napján azonban sem kiváltani, sem meghosszabbítani nem lehet. Szeged, 1931 október hó 30. Szeged szab. lclr. város 454 Zálogkölcsönlníézele. Fővárosi mintára berendezett, uri étkező hely a Központi Tejcsarnok TEJIVÓM 4<n Kelemen és Kölcsay ucca sarkin ke'nyér'rsl ecjyüM 1*10 PöflflÖ ízletes, mérsékelt áru, tejes ételek Borravaló nincsen, szeszesital nincsen