Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-31 / 248. szám

DEM AGYAKORSZA III—HWll—— IBII !• llll IBII ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.ZO, vidéken é« Budapetten 3*00, kUlIRltlHn ÖMO pengd. Egyet m Ara hélkllinap ÍO, va»Ar- éí Ünnepnap 14 tlll. nirdetétek felvétele tarifa nerlnl. Megjelenne hétfrt kivételével rnoonla re"«tel B

ZE8EO. SzerkeszlOtég: Somog 1 occa 2.Lem,Telefon: 23-33.^Kladóhlvotal, klfleMlnkHnyvlAi é* legytroda : Aradi ncca S. Telefon: 13-00. — Nyomda : löw Lipót ucca 19. Telefon: 26.34. TAvfcratl é« levélcím • nélmanyaroiwzén Sieged. Szombat, 1931 október 31 , Ara 24 fillér r VII. évfolyam,-247; szám Halottak éve, élők napfa «, 'Amikor háromszázhatvannégy napja volt az ;ifletnek, lehetett egy napjuk a halottaknak. •De most, amikor csak a halálnak vannak ^napjai, legalább lenne egy napja az életnek fia. Legyen elég egy évben háromszázhatvan:négy halottak napja s maradjon egy napja az életnek. ' 'A rabszolgáknak is rendeztek Safurnáliát, fegynapi szabadságot adtak nekik is: kóstolják ;meg a rabszolgák is a szabad élet gyönyörét, ;ízleljék meg a mással való rendelkezés mindennél kívánatosabb őrömét s részegedjenek gneg egy napra attól a gondolattól, hogy szabad polgárok. S azután egy évig rágták az •erolékesontokát s egy évig vetette puhára ágyukat a várakozás. Ez a Saturnália volt az a •molnárferences olaj, ami még a taposó malom munkáját is könnyebbé s tárgyéletük hordozását is elviselhetőbbé tette. A mai embernek is szüksége van Saturn'áliára, a mai ember sem tud élni a multak örömeire való emlékezés s a jövő örömeire való várakozás nélküL Az életünk kompja két part között hányódik. Egyszer a multak emlékeihez menekül, máskor a jövendő békességéhez fut A jelen partatlan vizei nem engednek soha megállást s nem adnak soha pihefaést S ezek a vizek az őrök változás örök" egyiormaságát mutatják. A vízesés képe örök mozgás és örök változatlanság: a vonalak mozognak, de a kép maga mozdulatlan. Az élet eseményei változnak szakadatlan, de ar élet maga fátumosan mozdulatlan mara/l. Nincs más vigasztalás, csak az emlékek oázisa remények délibábjai. Illúziók" partjai evezünk sorsunk sötét gályapadjához va. Gályarabságra vetett »a mi Urj Pénz*. A gond, ha jő, nem jS, mint egijes őrsr-m, "beront egész dandárral« — mondják a Hamletiben. A gondok dandárja rontott be a mi életünkbe is s feldúlt benne mindent. Előszór a béke gondja szántott végig s az elvesztett testvérek bánata fojtogntott. Azután jöttek a mindennapi élet gondjai, nem volt kenyér és nem volt élelem1 s hideg szobában sirt a gyerek. Azután elvesztettünk" mindent s végül elvesztettük a magunk feltámadásának hitét is. Az egyéni gondokból társadalmi problémák lettek, a társadalmi problémák az egész ország gondjaivá nőttek' fel, — azután egyszerre eltűntek az országhatárok és kiapadtak az Óceánok: a Gond vizűm nélkül ment 'át egyik országból a másikba s száraz lábbal kelt át az Óceánon. Ami tiz évvel ezelőtt minden ember gondja volt, ami tiz évvel ezelőtt a háztartások problémája volt, az ma az egész emberiség gondja s megoldatlan problémája a föld kerekségének. S a gond, ha jő, nem jö, mint egyes őrszem... í S talán az a baj, hogy orvosok gyógyítanak", nem kuruzslók. Mit használ most, ha megszámolják a vértesteket, mit segit most, ha az angol bank lombikjában is kitenyésztik a kamatlábkulturát, mivel leszünk egészségesebbek, ha a tömeglélekanalizis zártkutatmányi jogot kap az alsó öntudat aknáira? Ma nem gyógyítanak patikaszerek, nem gyógyítanak analízisek és hidegvizkurák s nem leszünk egészségesebbek, bár az egész társadalom fogyasztó kúrát tart Ma csak a hit segit s ezt a hitet sokkal jobban szolgálja a varázslat, mint a tudomány, sokkal több hitet ad a javasasszony és a gyógykovács, mint az egyetemek babérkos zorus díszei Nekünk nincs szükségünk okos emberekre, — mondották a francia forradalom idején és kivégezték Lavoisiert Nekünk sincs szükségünk okos emberekre. Mi már mindent tudunk. Tudtunk háborút kezdeni és fel tudtuk dúlni a világot El tudtuk pusztítani, amit évezredek alatt alkottunk. Körül tudtuk magunkat venni a fegyvereknek és gyűlöletnek kinai falával. Pár év alatt fel tudtuk épiteni i.azt amit Kina népének százmilliói évszázadok latt csak tökéletlenül teremtettek még. Meg alkotni termelésben, áruforgalomban, pénzgazdaságban, teherelosztásban a téboly rendszerét őrültség volt, amit csináltunk, de volt benne rendszer: a pusztulás rendszere. A halálraítélt több gonddal rendelkezik vagyona felett, mint ahogy mi gondoskodtunk a magunk javairól. S móst amikor az egek kárpitjai tjjra meghasadnak, elámulva és megdöbbenve nézünk egymás Arcába Mi tettük ezt, rr\r türtük ezt? Mi engedtük azt, hogy a hetyke lelkiismeretlenség középkori lovagjai s a tudomány sarlatánjai vadászterületté alakítsák át az életűnk csöpp kis veteményes kertjét, ahol megtermett a kalász és kivirágzott a rózsa. Aki nem bűnös a cselekvésben, bűnös a mulasztásban. S amikor gyászolni kell az életünket, hiába vitázunk azon, hogy a cselekvés, vagy mulasztás bűne remélhet-e inkább feloldozást? . . "1 Ugy látszik, nekünk már csak vezekelnünk kell. A mi esztendőnk háromszázhatvanöt halottak napja s a temető, amifelé tartunk, nekünk' nem igér már feltámadást De talán lehetünk még jobb apák, mint amilyen gyermekek voltunk s ha eltékozoltuk azt amit apáinktól örököltünk, legalább a jobb. a szebb, az élni érdemes élet hitét adjuk át a gyermekeinknek. S ha már a mi életünk szimbóluma a halottak napja lett legyen az ő életük szimbóluma a feltámadás. IS agy bú -4 természetbeni ss búi (Budapesti Tudósítónk nyásszssziráfte Pécseit (Budapesti Tudósítónk telefonjelenlése.) Pécsről jeleötik: pécsi bányamedence bái 1SOO bányamunkás sztrájkba rom tárnájában _ lépett, A munkások memorandumot intéztek a bányatulajdonos Duna Gőzhajózási Társasághoz, amelyben az 1924-ben megszüntetett terszolgáltaiásolc visszaállítása érdekében 1800 bányász abbahagyta a munlcát mészetbeni szolgáltatások visszSSlWSSt követelték. A' válasz elutasító volt mire a munkások sztrájkba lépteké „ A sztrájkoló munkások niem hajlandók munkába lépni és az erre vonatkpzőytárgyalások / nem vezettek eredményre.^1 V „A tisztviselői fizetéseket nem lehet tovább leszállítani" A népszövetség? jelentés vitája a 33-as bizottságban \ Budapest, október 30. A 33-as országos bizottság mai ülésén folytatták a Népszövetség pénzügyi bizottságának és a 6JOS albizottság jelentései feletti vitát. Chorin Ferenc helytelenítette a vasúti tarifák ujabb emelésének gondolatát Báró Szterémji József osztja a 6-os bizottságnak azt az álláspontját, hogy nagyobb megtakaritá sok csak szervezeti intézkedésekkel lesznek elérhe. tők. A tisztviselők illetményeinek további leszállításit nem tartja lehetségesnek. A népszövetségi bizottság nem veszi figyelembe, hogy nálunk a tisztviselők békebeli fizetésüknek csak töredékét kapják. Félő, hogy a felemelt adókkal nem fogunk célt érni. A jelentésnek a rövidlejáratú kölcsönökröt szóló részét megelégedéssel fogadja. Ez a rész komoly szolgálatot jelent az ország érdekében. A másik nem kevésbé fontosabb a befejező rész Magyarország hitelképességének hangsúlyozásával, nagyjelentőségű jövőnk szempontjából. 'i... Wolff Károly: A népszövetségi bizottság nem ad tanácsot a termelésre nézve. Lehetetlennek tartja, hogy a bizottság nem beszél a kamatfizetésről 12 százalékos kamattal nem lehet terWalkó Lajos külügymlmszter'ezntán felvO melní. elvHágost^ tást adott, hogy miként jutott a pénzügyi bi-i zottság a költségvetés határaként megállapított 800 milliós ősszegre. A kormány álláspontja az, hogy, végleges határt ma nem lehet megállapítani, cz sokban függ a novemberi bevételek alakulásától^ A két legutóbbi minisztertanács már foglalkozott azokkal a lehetőségekkel, amelyeknek segítségé, vet a tényleges 922 millió és a vállalt 890 millió! közti különbséget el lehetett tüntetni. Lakatos Gyula után Rassay Károly szólalt fel. Indítványozta, hogy a 33-as bizottság küldjön ki albizottságot, amelynek feladata lesz záros határidő alatt felülvizsgálni mindazokat a vállalkozásod kat, amelyekben a magyar állam közvetlen, vagy közvetlenül érdekelve van. Ugyancsak feladata lesz felülvizsgálni azokat a szerződéseket amelyeket az állam egyes magánérdekeltségekkel kötött Az indítványt a 33-as bizottság következő tagjai írták alá: Bassay Károly, Vészi József, őrgróf Pallavicini György, gróf Észterházi Móric, gróf SomSsich' László, Nagy Emil és Turi Béla. A legközelebbi ülés kedden délelőtt lesz. A 16 éves diák főbelőtte magát a tornacipő miatt (Budapesti tudósítónk telefonjelentésePénteken délután szüleinek a lakásán szivenlőtte magát Gosz. tonyi Andor 16 éves tanuló, a Markó-uccai gimnázium növendéke és azonnal meghalt. Hátrahagyott levelében azt irta »menjetek az iskolába, ártatlan vagyok, igy kellett lenni*. A rendőri nyomozás során n$gP$Qi|oUák, bogy Gosztonyi Andor pénteken reggel tornacipő nélkül ment el a tornaórára. Az egyik Vll.es gimnázista fiókjából kivette annak a cipőjét és ugy látszik lopással gyanúsították meg, ezért az igazgató a fiu édesapját szombatra magához kérette, A fiu ezen annyira elkeseredett, Jhogy agyonlőtte magáL