Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-22 / 240. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZECEU. Szeruetztöség: Somog 1 ucca 22.Lem. Teleion: 23-33.^Klodóhlrolol, kifleMnkOnyvtai é* legylroda - Aradi ucca S. Telelőn: 13—OO. — Nyomda : Ltiw Lipót ncca Itt. Telefon t 26-34. Törlrntl é* levélcím Délmogyaronzéa Szeged. Csütörtök, 1931 október 22 Ara 1© fillér VII. évfolyam,>239: szám Etöi-IZETÉS: Havonta helyben 3.20. vidéken és Budapesten 3-00, kUlWIdHn 0-40 pengd. * Egyel szdm Ara hétkítz* nap 10, vmAt- 6* Ünnepnap 24 HU. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjelent u hétlA kivételével naponta reooel A nép szava s a 33-as bizottság 'Az egyik budapesti operettszínházban nagyon harmadrendű sikerrel harcolnak a szereplök a darabból kiáradó unalommjal s a közönségből kiáradó közönnyel szemben. A slágerek nem hatnak', a vicceknek nincs sikerük, minden erőfeszítés hiába való. Az egész darabban egyetlen vicc van, amit lelkes, hangos, őszinte, meggyőződéses tapssal fogad kivétel nélkül minden este a közönség. A komikus egy fenséges urat játszik s arról beszél, hogy a koronázás ünnepségeinek előkészítését rá kellene bízni egy vigalmi bizottságra. De hány tagból álljon ez a bizottság? — kérdezi a segédtisztet Talán harminchárom tagból, — kapja a választ. Harminchármas bizottság legyenf — ismétli meg a komikus a választ, — kell a fenének. A közönség magánkívül tapsol. Ne méltóztassanak lenézni azt, ami az operettszínház nézőterén megy végbe. Ami a nézőtéren történik, amit »az ezerszemű Caesar* ad elő, az sokkal komolyabb és sokkal tanulságosabb, mint az, amit a színpadon játszanak. A színpadon játszanak, de a nézőtéren élnek. A nézőtéren nem egy politikai párt és nem egy világnézet hivei jönnek össze, a nézőtér a magyar polgári társadalom stichpróbája, már pedig ez á próba annál megbízhatóbb és annál nagyobb sulvu eredményt ad, mivel minden este egyformán nyilatkozik meg. A nézőtéren megjelenteket nem befolyásolják pártvezérek s nem vezényelnek nekik kortesek. Ami itt történik", az ösztönös, az spontán történik, sajtóelőkészités és közvéleménybefolyásolás nélkül. Amit az ennyire rendszertelenül összekerült emberek minden este spontán, ösztönösen elárulnak magukból, azt valóban a nép szavának lehet tekinteni. Ez a taps együttérzést jelent, a tömeg együttérzését, a magyar polgárság együttérzését nem * darabbal, nem a szereplőkkel, hanem azzal az egyetlen kijelentéssel, ami tapsra készteti a hallgatókat minden este. Tüntetés ez a harminchármas bizottság ellen s tüntetés a szanálás ama módja ellen, amit a harminchármas bizottság testesít meg. Tudjuk mindannyian, hogy az országot szanálni "kell s belátjuk mindannyian azt is, hogy ez a szanálás nem történhetik meg a legsúlyosabb áldozatok nélkül. De még azok is, akik" a régi rendszer elbüvöltjei voltak s akiknek kritikáját a régi rendszer csudálata elnémította, ma nem tudják megtagadni az igazságot Éber Antal állásfoglalásától. Éber Antaltól nem lehet azt elvitatni, hogy az egyhangú választás értékén messze túlmenő szolgálatra vállalkozott a régi rendszerrel szemben, amikor a pénzügyi válság kibomlásának első óráiban politikai és gazdasági kormányzatunk védelmére vállalkozott. Ez a vállalkozás súlyos megterhelése volt Éber Antal politikai pályafutásának s Éber Antal számára a politikai áldozathozatálnak talán maximális mértékét jelentette. S ha most Éber Antal mégis otthagyta a harminchármas bizottságot s kilépett az egységes pártból — bevalljuk, hogy a 33-as bizottságból való kilépését sokkal nagyobb jelentőségűnek tartjuk, mint az egységes pártból való kiválását —, akkor méltányolni tudjuk nem a kilépésnek jelentőségét, hanem azoknak a viszonyoknak súlyát, melyek ennek a kilépésnek szükségességét megteremtették. Kevés népszerűtlenebb politikai intézménye volt ennek az országnak, mint a 33-as bizottság. Kell, hogy mindenki érezze ennek súlyát, aki még benne van. Nem önzetlenség az, hogy a bizottság több egységespárti tagja hajlandónak mutatkozott tagsági helyének átengedésére. Egy elhibázott szanálás és elsatnyitott gazdasági élet minden következménye fűződik ehez a bizottsághoz. S amig ez egyrészt gazdasági katasztrófát okozhat, vagy legalább is hozzájárulhat a gazdasági válság okozta katasztrófa kimélyitéséhez, addig másrészt, súlyos politikai veszteséget idéz fel, mert a pollikai felelősség kérdését az eltávozott kormány s a 33-as bizottság között megoszlatja. A polgárság lassankint kezdi elfelejteni, hogy kiket terhel a mult felelőssége, mert a polgárság politikai érdéklődését betölti a jelen helyzetért való felelősség kérdése. Nem azt mondjuk, hogy a tizenkettedik órája elérkezett, mert elmúlt már éjféli tizenkét órája is annak, hogy a bizottság ellenzéki tagjai hagyják el a 33-as bizottságot. Ha az egységespárti Éber Antal a felelősséget tovább nem vállalja, akkor nem vállalhatják a felelősséget a 33-as bizottság ellenzéki tagjai sem. A politikai felelősség a tömeg megítélése szerint azokhoz is fog tapadni, akik egy sikertelen kritika s kilátástalan birálat vélt kötelességteljesitésével asszisztálnak a 33-as bizottság munkájánál. Ha az ellenzéknek nincs elég ereje ahoz, hogy a parlamentáris élet visszaállítását eredményesen követelje, legalább tagadja meg a közösséget a parlamenten kívüli kormányzással. Békésen in/ésődik el a japán—kinai konfliktus Közvetlen tárgyalások indulnak meg a két állam között (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Tokióból jelentik; Beavatott politikai körökben most már bizonyosra veszik, hogy a japán— kinai konfliktus rövid időn belül békés megoldást nyer. A békepárt győzött a háborús párttal szemben és csak napok kérdése, hogy meginduljo. nak a közvetlen tárgyalások Japán és Kim közölt. Miután a császár a béke mellett döntött, a hadügyminiszter és a vezérkar főnöke kegyvesztettek lettek es beadták lemondásukat Az uzsorakérdés és a kórházrendelet a 33-as bizottság előtt Magánjogi és büníeíőjogi Intézkedések az uzsora leküzdésére — Vita a vidéH kórházakról Budapest, október 21. A 33-as bizottság ma délelőtt ülést tartott Napirend előtt Szíerényi Jótirf a tej kérdés szabályozását sürgette. Gróf Káro'yl Gyula miniszterelnök kijelentette, hogy a szükséges rendelettervezetet a miniszter tanács már letárgyalta és azt néhány napon belül a bizottság elé terjeszti. A nyugtalanító hatású nyilatkozattal kapcsolatban kijelentette, hogy azt helyteleníti és gondoskodik arról, hogy hasonló nyugtalanító nyilatkozatok ne történhessenek. A miniszterelnök hangsúlyozta, gondoskodni kiván arról is, hogy a látszatadórendelet végrehíjtasi utasj'ása a bizottság elé kerüljön és abba a közönséget megnyugtató intézkedések vétessenek be. A bizottság ezután tárgyalás alá vette az uzsorakérdest, amely az egyes hitelügyi kérdések rendezéséről szóló rendelettervezettel kapcsolatban merült fel. A foganatosítandó intézkedésekről a kormány rendelettervezetet tei-:esztett a bizottság elé. A tervezet szerint az uzsora magánjogi következményeinél kell az eddigi helyzeten változtatni, mert az uzsora büntetőjogi üldözése az eddigi büntető jogszabályok szerint nem bizonyult hatályosnak. Juhász Andor felszólalása folyamán az a nézet alakult ki, hogy a törvényhozás az uzsorára vonít kozó büntetőjogi jogszabályokat szintén mettfele lően módosítsa. Zsitvay Tibor igazságúgyminiszter hajlandónak mutatkozott arra, hogy a legrövidebb időn belül a büntetőjogi reformot is felölelő javaslattal lép a Ház elé, de ebből a néhány heti késedelemből nem származhatik kár a hiteléletre és a szorongatott adósokra, mert ahogy a bizottság előtt fekvő rendelettervezet, hasonlóképen a benyújtandó törvényjavaslat is a magánjogi következmények tekintetében visszaható hatással fogja a kérdést rendezni. Az eddigi jogszabályok az uzsorás szerződést semmis szerződésnek tekintették, tehát az uzsorás is visszakövetelhet mindent. Ha a kérdéshez vécre hozzányúltunk és a hitelezők visszakövetelési jogát vagy megszüntetjük, vagy az adósra a legméltányosabb keretben engedjük csak meg, akkor az uzsoraüldözést helyes mederbe tereltük Temesváry Imre hangsúlyozta, hogy a benvtytandó törvényjavaslatnál figyelemmel kell lenr'.j a magánpénzkihelyezéseknél történő ügyletekre U, Ezután a bizottság letárgyalta azt a rendeletet., amely felhatalmazza az igazságügvminisztert, hogy a birói felügyeleti vizsgálatok számát a hátr.lévő év tartamára korlátozza. Temesváry Imre előadó ismertette ezután a kórházrendeletet, amely a betegápolás? pótadó és a gyermekvédelmi pótadó terhére történő szegény betegellátást olyképen szabályozza, hogy a közkórházaknak átalányösszeget, a többi kórházaknak pedig napi ápolási költséghozzájárulást biztosit A hozzájáruláson felül esetleg felmerülő költségekről maguk a kórházfenntartók tartoznak gondoskodni A közsegély nélkül megélni nemtudó szegényekről a jővőben nem az illetőségi hely, hanem a tartózkodási hely. illetőleg a lakóhely tartozik gondoskodni. Konna Jenő leghelyesebbnek tartaná, ha a betegápolási pótadót engednék át a kórházfentartó közületeknek. Indítványozza, hogy, a közkórházak a tehetősebbekkel szemben magasabb ápolási dijat állapíthassanak meg. Több felszólaló után Eszterbázy Móric gróf kérte, hogy ne azoknak a vidéki kórházaknak fenntartását tegyék lehetetlenné, amelyek gyakran kötelezettségeiken mes?ze túlmenően is gondoskodnak betegápolási feladatukról. Ernszt Sándor népjóléti miniszter hangsúlyozta, hogy a rendelet benyújtását a pénzügyi helyzet tette szükségessé. Már hivatali elődje megállapította, hogy a kórházi ágyaknak gyorsütemű, 28 ezerről 37 ezerre való szaporítása költségvetési fedezet nélkül történt Az átalányozási rendszer figyelemmel akar lenni a kórfentartók érdekeire is. A kibontakozást abban látja, hogy azokat a vidéki