Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-20 / 238. szám

Nehéz dacára y»°éJü BÚTORAIM Igen olcsóak WIE S N ER LÁSZLÓ KOzponiI Bútorcsarnoka* Feketesas uc< Véfeíkényszer nSfkffí tekint meg raktáraimat m\ ucca 14. szám. és Művészet Pártos István »A mosoly, országában*. A mosoly országának melódiái között emelkedett nagy si­kerre egy fiatal szegedi énekes, akinek ez a sze­replése döntően kell, hogy elhatározza a jövőjét. Pártos Istvánt az Úristen is szinpadi énekesnek teremtette. Szu-Csong hercege, bár Pártos elő­ször volt színpadon, zeneileg és játékbeli kész­ségével, meglepetés erejével hatott. Szárnyaló, erő­teljes tenor, lágy lirai árnyalásokkal, megtéveszt­hetetlenül biztos muzikalitás, ízléses és kifinomo­dott dalkultura, olyan eredendő erények, amelyek predesztinálnak. A szegedi szinház nem szívessé­get tett, hogy nyilvánosságát bocsájtotta a tehet­séges énekes tudásának kifejtéséhez, hanem meleg estéhez segítette önmagát. Felfedezett egy bon­vívant, aki klasszikus operettekben nagy stílre fejlődhet, nagy vonzerő lesz — amig el nem viszi Pest. Ugy hisszük nem sok idő fog elmúlni, amig Pártos István vitorláit felfelé viszi a szél. Első szereplése nagy, meleg, őszinte sikerrel járt Minden áriája után dübörgő taps fogadta, sokszor kellett ismételnie. Azonban nem pusztán behí­zelgő, szép hangja hódította meg a nézőteret, ha­nem disztingvált játéka, illúziót keltő megjelenése is. Az első fellépés jeléiből a szegedi szinház le­vonhatja a konzekvenciát és műsorába beleilleszt heti Pártos Istvánt, mint vendégszereplőt. Az elő­adás többi résztvevői: Kondor Ibolya gráciával énekelt és játszott, Barna Anci Kiss Manyi sze­repében nem pótolta elődjét, Vágó humorköz­pont volt, mint mindég, Sass is tőle telhetően se­gitette a sikert. Bár a nézőtér csak megközelítően olyan meleg lett volna, mint a közönség hangu­lata, amellyel sokszor hívta függöny és vasfüggöny elé á vendégszereplő Pártos Istvánt, A színházi iroda hírei A sginháe állandóan fűtve van, Tanner John házassága. Ma és holnap este kőül színre először a szegedi színházban (egy­úttal először az összes magyar vidéki színpado­kon) Bernhard . Shaw legragyogóbb és legszelleme­sebb szatirikus komédiája a férjfogás művészete ról: Tanner John házassága. A szinház repre­zentatív előadásban mutatja be a világirodalom­nak ezt a remekét. A darabot Hont Ferenc, a szegedi származású kiváló fiatal budapesti ren­dező rendezi, aki több évig tartó párisi tanuld mányai után ezelőtt két évvel szintén egy Shaw darabnak, a Szent Johannának szegedi rendezé­sével bizonyította be nagyszerű képességeit Ezen az előadáson mutatkozik be Ignácz Rózsa, a drá­mai együttes fiatal tagja, a színiakadémia kitűnően végzett növendéke. A többi főszerepeket Táray Ferenc, Székelyhidy Adrienne, Uti Giza, Egyed Lenke, Vágó Arthur, Czobor Imre, Lázár Tihamér, Misoga László, Ajtag K. Andor és L. Fülöp Sán­dor játszák. Csütörtökön este van utoljára műsoron esti elő. adásban Fodor László pompás vígjátéka, Ékszer. rablás a Vád-uccában. A női főszerepet ezen az előadáson is Kondor Ibolya játsza. Péntektől kezdve minden este Newyork szépe. Hatalmas kiállítás, szenzációs táncok, ragyogó kosz­tümök, látványos díszletek, gyönyörű muzsika. Csütörtök délután rendkívül mérsékelt helyárak­Kai a Csodadoktor. A nézőtér kellemesen fűtve van. SZÍNLAP • Kedden este 8 órabor Tanner John házassága. Komédia 4 felvonásban. Irta Bemard Shaw. Rendezi Hont Ferenc. Szemé­lyek.- Tanner John Táray Ferenc, Ramsdea Roe­buck Vágó Arthur, Susanne, a nővére Uti Giza, Robinson Octavius Lázár Tihamér, Molett, a nő­vére Ignácz Rózsi, Whitefieldné Egyed Lenke, Anna a leánya Székelyhidy Adrienne, Makme Herczeg Vilmos, Hector, a fia Czobor Imre, Straker Henri soffőr Ajtay K. Andor, Szobaleány Kolossá Irén, Mendoza Misoga László, Az anarkista Kovács La­jos, A verekedő, A bosszús, A francia szociálde­mokraták Kovács Ernő, Glasz Károly, L. Fülöp S. Wienböl modellekkel megérkeztem KNITTEL s KÁRÁSZ UCCA 3. SZ. A RÉGI SZEGEDDŐL AZ UJDA Krónikák emberekről, doiaokrOl Irta: SZ. SZlfgCtlIO VlllllOS — össze vannak' veszve, állapította meg Izgatottan a szomszédos kisasszony. Azt hu­zatja, hogy nem házasodik meg soha. Ez csemege volt szomszédéknak, esetleg egy csöpp természetes, emberi, káröröm, amiből csak az a, hegedű utján közvetített, közlés ábrándította őket vissza a valóba, amely bizo­nyos szüretutáni esküvőről tett diszkrét közlést. Lehetséges, hogy a hosszú idők során a Zrinyi-utcai ház előtt is zengett a hegedű, annyi azonban bizonyos, hogy az éjjeli zene hangulatához hozzátartozott a zsalus ablak, meg a muskátli virág. A belvárosban most már ninci több Ilyen ház. Az ablakok egyre nagyobbak lesznek s a borzalmas hangzású görredőny zárja el a belül levőket a világtól. Vagy mit is beszélek? Mikor van a modem ember otthon? Legföl­jebb ha alszik, de az se bizonyos. Szegednek ezen a vidékén megcsapja az embert a legendás hangulat; itt jártak leg­többet eleink, akik szintén fiatalok voltak valamikor, talán vidámabbak-is, mint mi, szeret­ték a mulatozást, cigányt neveltek s több volt ben­nük olcsó pénzért a kedély, mint bennünk tízszer akkora árért Akkor még szélid volt Szegednek a kéne, hogy ugy mondjam: taka­ros, leeresztett hajú, rengő derekú menyecske gyanánt tudom eiképzelnl. Pillangós selyem­papucsa kellemes muzsika melódiáit kopogta ki a vörös téglákon — ma pofoncsapott, tökfel­sős kalapot hord, karcsúra nyomorítja magát, de fehér a harisnyája. Azt akarom mondani, hogy nem teljes még az uj összhangja, mindig van, ami hiánvzik a kialakulásra váró for­májából. Egyelőre tehát ne legyen bün, ha van, akinek a régi látszik szebbnek. Apáink akkoron még nem restelkedtek hosszúszárú pipával vonulni az Oroszlán-kávéházba, mely első helye volt a városnak, az volt már régidőktől fcgva, hiszen a Nagy Időkben itt járt a magyar országgyűlés Is. A régi építkezésű ház látta az összes pártokat, társaságokat, külön kör­zet volt valamennyi. A kereskedők a Burger, Felmayer, Kis, Gál, Madár-családok képviselői­vel. A belső udvari helyiségek nagy sárga asztala helyettesitette a Lloydot, ott jelentek meg már félegykor (mert a rendes ember pontban tizenkettőkor ebédelt) a kereskedők és még pontosabban délután kettőkor onnan keltek föl, munkájuk után nézendők. A másik körzet a kőzpolgároké volt, hajó­tulajdonosok, hajóépítők büszkélkedtek itt, le­nézve az Idegent, akárki légyen is az. Az Oroszlán-kávéházban alaposan megrágtak az emberek minden közügyet, idegen nem is kerülhetett könnyen a társaságukba. Mikszáth Kálmán ritka kivétel volt ő a fiatalsággal, a Kátay és Felmayer ifjakkal barátkozott s az ifjúság eléggé nem korholható szokásaként, ők este vonultak az Oroszlánba. Egész kortörténet ez, száz, meg száz himes szála van, szertefut valamennyi, haladnak uj ösvényeken, ezekből alakul ki aztán a város mai képe. Az Oroszlán-kávéház is megörege­dett, kihullottak a fogai, akár a puszták agg királyának. Uj, Ifjabb, mozgékonyabb pár­ducok teremtek, mint üzlet nem tudott konkur­rálni, mert hát divatok vannak ebben a világ­ban is, — az emberek ugy találták, hogy ki­esik a forgalomból. Kevesebbet kell járni, ha a benső kávéházakban folyik a barátkozás. Igy alakult át jórésze magánlakássá, a sarka pedig trafikká, amikor is fölvonul a Kecske az ajtószárnyra, mutatván részint stempliket és soha nem látott, világos, kívánatos sziva­rokat, részint pedig bélyeges papíros* magas­ságra keskenyet, szélességre hosszút Ez volf régi idők óta legkedvesebb folyóiratja a magyarnak, igénybe is vette, amikor csaK módja akadt rá még az is, aki nem értett « betűvetéshez többet, mint hogy lepingálta a. neve atrecát. (Hogy olvasni is tudjon, az már sok lett volna kívánságnak. Az ilyen Íráso­kat úgyis mások olvasták mindig.) Ez a nyolcvanas évek derekán történt. Mihályffy László uram abbahagyta a szabó­mesterséget, mert már közeledvén az ötven esztendőhöz, elfáradott kissé és könnyebb kere­setre akarta adni magát. Aztán fogalommá vált a »Kecske«, ebben a boltban minden ember megfordult, lévén az egyetlen külön­legességi üzlet. A Kecskébe kellett jönnie annak, aki jobb szivart kivánt a portorikónál, vagy a rövidnél, ámbár Felmayer János, meg Tűzoltó Jóska az Oroszlán kimúlása után ls csak arra szaporázták lépteiket, mert hogy nem lehet olyan könnyen leszokni mindenről. A trafik aztán hosszú időn át fiók-kaszinó lett, egyúttal amolyan kőnyomatos-féle lap, redakciója is. Régente falukon a kovácsmühelyben tele­pedett meg a hétszilvafás ur. Átvonuló kocsik itt tartottak pihenőt, a postakocsi is stációzott s mig a lovakat patkolták, kocsisok, utasok kicserélték híreiket. Rotációsok, expresszvona­tok hijján megtette ez is. Azonban tudták, ml tőrtént az elmúlt hetekben a harmadik vár­megyében, nemkülönben tájékozást nyertek a átvolabbi ötödik, meg hatodik vármegyék ls eme vidékek eseményeiről. Ha Felmayer János nagyon bizonykodott valamiben, hogy igy volt, meg ugy volt s az emberi türelmetlenség képtelen volt bevárni Nagy Sándor reggeli híradását a türelmetlen­kedő közbevágott Mit tudnak az esetről a Kecskében? Nyomban fölkerekedett egy küldöttség Mihályffy László uramhoz, voltaképpen mibert áll az ügy, főleg tudnak-e róla? (Folyt, kővji' R DELMRGYRRORSZRG . kedvezményes színházjegyei azok részire, akik flfné! több jegyet váltanak Ara Hatodik jegy ára Páholy 14-40 7"20 Diszpáholyfllés 3-20 1*60 Zsöllye és körszék vi. sorig 3-20 1'6f» Körszék többi sorban 2-40 1*20 II. em. erkély i. sor 1-60 -80 II. em. páholy 8'— 2 — Földszinti zártszék 2- — — 05 Második emeleti er! élyből, az Js<5 sor kivételével, tiz után adunk egy féláru jegyet, a 3-ik és 4-ik emeleti ülésekből nyolc jegy után egyet cél­talanul szolgáltatunk k\

Next

/
Oldalképek
Tartalom