Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-18 / 237. szám

HANGOS Széchenyi Mozi Horváth Mihály ucca lO TELBPOWi 26.33. Felemelt nívó! Leszállított helyárak! Vasárnap, hétfő, kedd, szerda október hó 18., 19., 20. és 21-én Grandiózus megnyitó miisor ERZSÉBET KIRÁLYNÉ nonumenláils hangos film II leiezet, 3 részben Főszereplők: Erzsébet királyné LIL DflGOVER I. Ferenc József Paul Oltó Vetsera bárónő CharlotteSnder Rudolf trónörökös Ekkehard Irend Angerer Fanny, a királyné komornája Maria Salveg Zsófia, anyacsászárnő idy Perry Bratfisch, bécsi fiakkeres Luriwlg Sttissel Hoyos gróf, Rudolf barátja y. Newiinski I. Fejedelmi nász II. flmayerliiigi tragédia III. II királyné tragikus halála A békevilág fejedelmi pompáia! Ezt megelőzi: Szózat — énekli a Budai Dalárda FOX — hangos híradó Miki és a gorilla, hangos trükkfilm Megnyitó előadások 5,7 és 9 órakor. Vasárnap 3, 5, 7 és 9, hétköznapokon 5, 7 és 9 órakor. Pénztár: délelőtt 10-12-10. Pénztár: délután 4 órától. Helyárak 30 fillértől I pengőig AZ ÉLET MOZIJÁBÓL] (Düllő-uton) ökrös szekerén ballag a keskeny tanyai düllő uton hazafelé Sóvágó Illés, mikor szembe hajt vele féderes kocijái egy idegen. Nem a mi népünkből való, láti.i azt rögtőn. Más a szerszámja, a keerékállása. Lehet, hogy szedő, már mint tokodhatik, viszont nagyon hetyke ehhez a tnesjás, vagy alma irányában, de szilva után is kutaterséghez. Ahogy közelebb ér, lassít s nagyot kiált: — Hé, paraszt, térj kill Illés a füle botját se mozgatja, mintha nem neki szólnának. A mi tájékunkon egyébként nem szokták a polgárt igy feltisztelni Az idegen azonban ingerült és ujabbat kurjant — Nem megmondtam, hogy térj ki, paraszti Ezt sem hallja Illés, flegmájából klmozdithataliánul halad tovább, végre is az idegen enged, ő tér le. — Hogy merted ezt tenni ? — kérdi, ahogy elhaladnak egymás mellett — Tetszik tudni, mondja Sóvágó nagyon tisztességes hangon, nehéz ám az ökörnek kitérni ezen a keskeny utonl Ez rendiven volna, megy mindenki a dolgára, kavarva a port, messze jár az idegen is, mikor eszébe jut valami, nyakig vörösödik. — Tyű a gazemberét! Nem csak hogy nem tért ki, de még gorombáskodótt isi A fene érti ezeknek az alattomos beszédéti (Svábokról) Az ősznek sok gyönyörű színfoltjából az idén is hiányzik egy megszokott régi szjn: végleg elmaradtak az apró sváb-diákok, akiknek valamikor Mekkája volt Szeged. Már nem is tudom hamarjában, hány konviktus fogadta be őket De sokan voltak, a statisztika néha több ezerre tette a fiuk számát, magyarul beszéltek maguk kőzött is ós megtanultak magyarul. Nem ugy, mint az Ausztriába tőmegelő mai gyerekek, akik keresve kutatják künn a magyar társukat s hosszú hónapok multán ls csak annyit tudnak németül, mint az egyszeri szegedi önkéntes. — Beszél-e németül? — kérdezte a tisztje. — Keinesl — volt a felelet amely kifejezés fennmaradt emlékezetül különleges helyi krónikáinkban. Idősebb bennszülött szegediek, főleg tréfából, mert hogyan is lehetne másképpen, — ma ls azt mondják, ha tiltakozni akarnak valami elien: — Keinesl A sváb ember mindig példája volt a józanságnak, a takarékosságnak. Falvaikban gyűlt a vagyon, o tt nem volt könnyelmű tőnkrememés, mert értéket jelentett a garas is. Vagy három évtized előtt, mikor divatos lett az amerikai kivándorlás, mert egy pillanatra megakadt a gazdasági élet — ismertem olyan svábot aki 20—30.000 koronányi békevagyont tett pénzzé és azzal ment ki. Tőkévei kezdett gazdálkodni, nem a semmiből igyekezett vagyont szerezni. Az első pillanatban megismertük, hogy melyik gazda járt az újvilágban. (Mert hogy néhány évi szorgos munka után hazajöttek.) Azelőtt a sváb egy lépéssel a felesége előtt járt az utcán. Most megváltozott a helyzet, mert az asszony ment elül s az ura vitte utána karján a gyereket Szegeden diákoskodott a kis Rőmer Péter Gyertyámosról s egy télen az a kellemetlenség érte, hogy megbetegedett. Ragadós bajt kapott, veszélyeztette volna a konviktus többi fiújának egészségét, hát hazaküldték. Ott aztár lassankint magához tért, már tudott mosolyogni s az ablaknál fdve egész nap elgyönyörködött benne, hogyan hógolyóznak az utcán a gyerekek. Már mint akik közé ő nem mehet kL Mert hát gyenge fiúcska maradt a Péter, a régi egészségét teljesen sose kapta vissza, hasztalan biztatta a doktor, hogy majd, majd... Megjött a tavasz ,és ő még mindig csak nézte a többi gyerek játékát. Ugyanakkor az anyja bejött a szegedi konviktusba. — Hogy van a Péter? — ugrándozta körül a többi gyerek. — Nagyon gyenge a szegény. Az igazgató is érdeklődött — Mikor jön már? — Azt csak az Isten tudja, sóhajtozott a Mutter. — Csináljanak vele valamit mert igy is elmaradt, aztán nem tudja utolérni a többit. Az asszony még mindig sóhajtozott — Nem tudom, mi lesz vele. Valami csak xesz, azért kevés bizalmam van a tanulásához. Megbeszéltük ezt az apjával s ugy határoztunk, hogy maradjon otthon. A szabad levegő a legjobb orvosság, az lassankint erőhöz juttatja, aztán ha megerősödött oda fogjuk a gazdaságba. — Minek? — Hát gazdának. — Nem taníttatják tovább? — Ha egyszer nehezére esik, mit Uuotewftl Vétek volna, olyan törékeny. Az igazgató eltűnődött valamin. — De hát maguk előre befizették tt egén éü kosztpénzt 1 — Tudom, bólintott a* asszony. — Azt pedig az alapszabályaink értelmiben Meni fizethetjük vissza. — Azt Is nagyon tudom. — Nem kár a pénzért? — Kárnak kár volna, csakhogy' arra fa Málünk orvosságot, — bökte kl végre a Mutter azt, amit voltaképpen mondani akart. Elhoztam magammal a Klószit az majd itt marad ax ér géig és leeszi a hátralékot Tolta is előre a vele levő kisebbik ftát Az igazgatónak tetszett az ötlet — Micsoda Iskolákat járt a flu? > — Most végzi a hatodik elemit. Ugy relmlol, hogy a plébános ur is megcsodálja. — Aztán van-e kedve a tanuláshoz? — Azt hiszem, több, mint a másiknak. A pufók legényke erősködött hogy Igaz, ngp) van. Ott Is maradt. Az Intemátusnak végtére mindegy, hogy melyik keresztnevü Rőmer-gyerek eszf meg a kosztot — Klószit beíratták az első pol. gáriba s maga a tantestület folyamodott Apponyi kultuszminiszterhez, hogy honorálja a pompás sváb ötletet mondja ki, hogy a cseregyériek, « Klószi, tovább tanulhat a Péter után befizetett tandíjért. Minden ugy történt, ahogy tervezték. Az éf végén pedig a kis diák, aki csak tavasz elején fogott hozzá a tanuláshoz, kitűnő bizonyítványt vitt haza. Lepipált mindenkit Bob. Még mindig több min! otmiliárd dollár az Egyesült-Államok aranyfedezete Berlin, október 17. A Newyorkból érkező arany,, szállítmányok egyre sűrűbben Jelentkeznek ar euröpai partokon. Minden Amerikából érkező hajó legalább 5—6 millió dollár értékű aranyat ho> magával, sőt néha még többet Is. Az arany vándorlásával kapcsolatban érdekes megjegyezni, hogy szeptember 20-án, amikor Anglia letért az aranybázisról, Amerika 423 müIM dollárt küldött Európába. Október 8-án ujabb 48 millió értékű arany érkezett Newyorkból és körülbelül M millió dollárra tehető az az összeg, amely, azóta érkezett aranyban Amerikából Európába. Ha ezeket a számokat figyelembe vesszük, feltétlenül arra kell gondolnunk, hogy egy szép napon az Egyesült Államok ugyanolyan pénzügyi helyzetbe jutnak, mint Anglia. Úgyszólván már csak egy lépés választja el Amerikát ettől a helyzettől. Ezt a lépést azonban semmi körülmények között sem szabad megtennie. A dollár most Párisban 25.30 frankot ér .Rendes kurzusának 25.52 franknak kellen® lennie. Az ehn életi és gyakorlati árfolyam közötti IS centlmes differencia le. hetővé teszi azt egyes bankároknak, hogy Párisban dollárt vásároljanak és azt Newyorkba küldve, aranyvásárlásra forditsák, majd az aranyat famét Párisba hozva, eladják a francia jegybanknak. Ezen a manipuláción igen tekintélyes nyereséget könyvelhetnek el. Ez az egyébként szigorú szabályok közé szorított pénzkereskedelem szerencsére nem ölthet általános jelleget Ennek a ténynek a megállapítása után könnyű kimutatni, hogy milyen különbségek vannak Anglia éa Amerika helyzete között. Három hét előtt Anglia rövidlejáratú külföldi hitelei 400 millió font sterlinget tettek kL Az angol jegybank aranyfedezete ezzel szemben 130— 150 millió font sterling volt vagyis ezen ősszeg alig egyharmada. Ezzel szemben Amerika augusztus elején még több mint Ötmilliárd dollár aranyfedezettel rendelkezett. A rövidlejáratú külföldi hitelek még ennek a fedezetnek felét sem tették ki. Szakértők véleménye szerint N.'wyorkbói még mindig körülbelül 5 600 mlIHó dollár értékű aranyat lehetne kivonni. Ami az illegális papírpénz kibocsátását illeti, azt törvény szabályozza, amelynek értelmében az inflációról csak az amerikai kongresszus dftndiet. A kongresszus csak decemberben ül össze, addig tehát AmerfciiHnU inflációról sió sem lehet. itabos árpád órás- és ékszerész Órajavitások olcsó árakon! Klauzál-tér S. cz.