Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-15 / 234. szám

Szeged lemaradt a költségvetési versenyben CfUtfflrtGkftn terjesztik fel a város költségvetéséi a belügyminiszterhez — A szociáldemokraták általános fellebbezést adnak be (A Délmagyarország munkatársától.) A városok háztartásáról szóló törvény szigorúan meghatározza a költségvetés tárgyalási terminusait, igy kimondja azt is, hogy a városok kötelesek költségvetéseiket minden évben legkésőbb október el sejéig a belügyminiszterhez kormányhatósági jóváhagyás végett felterjeszteni. Az elmúlt években Szeged mindig azzal büszkélkedett, hogy a nagy költségvetési versenyben eívihette az elsőség pálmáját, mert az összes városok közül a legkorábban, még a törvényben megállapított terminus előtt készült el a költségvetéssel és azt elsőnek terjesztette fel a kormányhoz. Az idén azonban Szeged lekerült a bajnoki tabellá éléről, a szeptemberi közgyűlésen elhúzódott a költségvetési vita és október elsején még meg sem születhetett a költségvetési határozat, amennyiben azt a polgármester csak 9-én hirdette ki. Igazság szerint a kész költségvetés felterjesztésével meg kellene várni a 15 napos fellebbezési határidő leteltét, október 24-ét, mert a szabályok értelmében a költségvetési határozattal együtt az ellene esetleg benyújtott fellebbezéseket is fel kell küldeni. A város hatósága az idén nem tartja be ezt a rendelkezést. Tekintettel arra, hogy a határidő már elmúlt és a fellebbezési határidő bevárása még nagyobb késedelemnek lenne az okozója, amiből viszont könnyen következhetne az is, hogy a költségvetés kormányhatósági jóváhagyása az év végéig nem érkezne meg, a polgármester ugy határozott, hogy már csütörtökön felküldi a belügyminiszterhez a költségvetést. Ha azután október 24-ig beérkeznek fellebbezések, azt pótlólag terjeszti majd fel a belügyminiszterhez. Megbízható helyről nyert értesülésünk szerint a költségvetést több oldalról is megfellebbezik. Valószínű, hogy a szociáldemokraták általános fellebbezési nyújtanak be ellene, általános jellegű fellebbezésre készül Petrik Antal is, aki fellebbezési szándékát már a vita során, egy-egy indítványának elvetésekor be is jelentette. Elsősorban a 70 százalékos pótadót kívánja megfellebbezni, mert felfogása szerint 50 százalékos pótadó elegendő lenne a mutatkozó hiány fedezésére, ha néhány bevételi tételt reálisan felemelnének. Nem a kiadások mérséklését kívánja, hanem a kereseti adó cimen beállított bevételi ősszeg felemelését és a felemelt ingatlanátruházási illeték reális előírását. Valószínűleg megfellebbezi a közgyűlésnek azt a határozatát is, amellyel elvetette a szinházi szubvenció megvonására, vagy leszállítására vonatkozó indítványát. Mint emlékezetes, a közgyűlés a baloldali városatyák erőteljes akciójának eredményeképen 8 vSreti ttsdvMBk ftzetlsredukdófSnai mértékél nem a pénzügyi bizottság, hanem a takarék©* sági bizottság méltányosabb javaslata alapján él* lapította meg. Miután sokan képviselték a kó*. gyü'ési vitában a ridegebb álláspontot, valószínűnek látszott, hogy ezt a határozatot is megapellálják. Erre vonatkozólag dr. Pálfy József polgármesterhelyettes a kővetkezőket mondotta: — Nem hiszem, hogy a költségvetést a tisztviselők fizetése miatt fellebbezné meg bárki is, mert köztudomásu, hogy a redukció még igy is igen nagy, a város számára évi 119.000 pengő megtakarítást jelent, ami nem kevesebb, mint 21 százalékos pótadónak felel meg. Ha tehát a köz. gyűlés meghagyta volna a régi fizetéseket, • pótadó nem hetven, hanem kilencvenegy százalék lenne. Más városokban nem is alkalmaztak ilyeM nagyarányú redukciót, pedig Debrecenben 75 zalékos pótadót állapítottak meg. Hogyan fosztották meg a szociáldemokrata városatyákat közgyűlési indítványaik előterjesztésétől Dr. Tóth Béla fOJegyzö érdekes nyilatkozata a törvényes rendelkezésekről (A Délmagyarország munkatársától.) Mindenütt kinos feltűnést keltett az a mód, ahogyan Somogyi polgármester megakadályozta a legutóbbi közgyűlés utolsó napján a szociáldemokrata városatyák politikai vonatkozású indítványainak tárgyalását, illetve előterjesztését. Még a mérsékelt jobboldali körök is helytelenítik ezt az eljárást, mert véleményük szerint felesleges volt a puccs, amikor a közgyűlés biztosított jobboldali többsége holtbizonyosan leszavazta volna az indítványokat. A polgármester szerintük azzal követte el a legsúlyosabb hibát, hogy még a napirend póttárgyai közé felvett szocialista indítványok előterjesztését sem engedte meg. Mint emlékezetes, az izgalmas utolsó ülés*—, a polgármester a közigazgatás reformjáról szóló tőrvény és a közgyűlés által alkotott ügyrendi szabályrendelet paragrafusaira hivatkozott, amikor az indítványok előterjesztése, Indokolása nélkül megEgy politikai cikkéri 3 hónapi fogház és politikai jogvesztés Dr. Domokos Lószlé sajtópere a szegedi törvényszék előtt (A Délmagyarország munkatársától) A volt Az Alföld cimü Békéscsabán megjelent és azóta betiltott lap cikkírói közül a bíróságok eddig többeket elitéltek. Szerdán a szegedi törvényszék Vl'tLtanácsa foglalkozott dr. Domokos László nyugalmazott miniszter osztálytanácsos ügyével. Dr. Domokos ugyanis a mult év november 14-én >Ha]lgajní és cselekednie cim alatt vezércikket írt a lapban, amely miatt a magyar állam megbecsül lése elleni vétség cimén bűnvádi eljárás indult ellene. Az ügyészség a cikket egész terjedelmében inkriminálta, de különösen a következő részeket irta a cikkiró terhére: »Ma már bizonyos, hogy nemzeti életünk sokkal nagyobb veszélyben van, mint Mohács és Trianon után volt... Úrrá lett itt egy politikai rendszer, mely azt jelképezi, hogy csak egyetlen kiváltságos társadalmi rendnek van joga milliók sorsáról dönteni, ellenben kispolgároknak, gazdáknak, kereskedőknek, iparosoknak és földművelő parasztoknak, akik tehát a nemzet gerincét teszik, meg kell elégedniök az élet morzsáival és az igavonó barmok szerepével... Annak ellenére, hogy nemzetépítő jelszavakkal a magy.»r népet uri kevélységgel letiporták, ez a nép nem gyűlöli azokat, akik tőlük emberi jogaikat elvették.. Egyszerűen csak vár, mert tudja, hogy, egy egész nép ellen nagyon hosszan vétkezni nem lehet... A magyar parasztságnak nem szabad szervezkednie. Lapjait sorozatosan betiltják, munkásotthonából kirekesztik ... Csak az adóhivatalok kapui fogadják kitárva... Ki szervezte meg ezt a népet? Az üldözés, a kemény bánásmód, a kegyetlen lenézés, amely a társadalom kitagadottjait arra kényszeríti, hogy, testvéri jobbot nyújtson egymásnak... összekovácsolta a nápet az Isten sújtó haragja, mely szenvedéseit Trianonnal és egy szerencsétlenül szükszivü kormányzat bűneivel tetézte ...« Az ügyészség a vádemelést azzal Indokolta, hogy Domokos ezekkel a kifejezésekkel olyan valótlan tényeket állított, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar állam megbecsülését, a különben is állandóan izgatott földmüvesosztály és egyéb szerényebbsorsu társadalmi osztályok előtt csorbítsák. Dr. Domokos a szerdai főtárgyaláson azzal védekezett, hogy a cikket az ismeretes pacsal és regőcel választásokkor irta és azt a tendenciát juttatta benne érvényre, hogy bármilyen nagy is az országban a keserűség, mégis hallgatni és cselekedni kell... Ne(n tett mást, mint egy kormányzati rendszert — a nemzet érdekében — helytelenített, egy olyan kormányzati rendszert, iroely fölött a nemzet azóta ítélkezett Is, hisz a Bethlen-kormány ma már nincs uralmon. Minden állampolgárt megilleti a politikai véleménynyilvánítás joga, igy tehát ő is a Jogo* kritika hat tárain belül kritikát gyakorolhatott a Bethlenlrendszerről. Ezután előadta, hogy egy teljesen hasonló szellemben megirt egy könyvet és felolvasta a könyve megküldése után Horthy Miklóstól, lord Rsthcr meretől, Baltbazár püspöktől, Nagy Emiltől kapott meleghangú üdvözlő sorokat Balthazár azt i - t a, hogy már is látja a könyv hatásait a politikai életben megnyilvánulni, Nagy Emil őrömmel üdvözli, mert volt bátorsága mindezt megimL Dr. Balázs Sándor ügyész a levelek után megjegyezte, hogy ez esetben a könyv miatt Is rádl. iratof kell majd kiadni ellene Dr. Domokos azonban kijelentette, hogy azzal már elkésett az ügyészség, mert már elmulasztotta a határidőt A biróság rövid tanácskozás után bűnösnek mondotta ki dr. Domoko* Lászlót a magyar állam és nemzet megbecsülése elleni vétségben é'> ezért háromhónapl fogházra, egyesztendeí hivatalvesztésre és politikai Jogainak felfüggesztésére ítélte. A bíróság Ítéletét azzal indokolta, hogy bár a cikk egész terjedelmében békítő hangú, mégis tartalmaz olyan részeket, amelyek miatt a vádlott bűnösségét meg kellett állapítani Az itélet ellen Domokos a bűnösség meg'topí. tásr miatt az ügyészség súlyosbítás végett jelentett be fellebbezést szavaztatta a többséget, hogy kivánja-e egyáltaHfl tárgyalni az indítványokat. Ssokatlan elnöklés! módjával azt ls megakadályozta, hogy azok, aklH helytelennek tartották eljárását az űayrendhea szóljanak fel. Az ülésen, amikor a legnagyobb volt az Izgalom és amikor az egyik szocialista városatya kijeiéi* tette, hogyha nem is kívánja tárgyalni a közgyűlés az indítványokat, az indítványozónak törvényéé joga van indítványának előterjesztésékez és meg. indokolásához, dr. Tóth Béla főjegyző megmutatva a polgármesternek a kérdéses törvényszakaszt, megállapította, hogy az inditvány előterjesztéséheg és indokolásához elvitathatatlan foga van mindeH indítványozónak. A polgármester azonban nent fogadta el azt a megállapítást és nem engedélyezett egyetlen felszólalást sem. A polgármester és a főjegyző között igy érdeket véleménykülönbség támadt. A Délmagyarország munkatársa most kérdést intézett dr. Tóth Béla főjegyzőhöz, aki a következőket mondotta: — Amit a közgyűlésen mondtam, fenntartom m* is változatlanul. Nemcsak a közigazgatási tőrvény, hanem a közgyűlés által alkotott szervezeti szabály* rendelet is biztosítja ilyen esetekben az inditvá. nyozónak azt a jogot, hogy indítványát előtere jessze és megindokolja. Ez egészen természetes is, mert hiszen az inditvány előterjesztése és Indokolása nélkül a közgyűlés nem is döntheti el, hogy; kivánja-e tárgyalni ismeretlen tartalmú és indokolású indítványt. A közgyűlés elfogulatlan határoza. tot csak az indítványozó akaratának alapos Isme* retében hozhat. Ezért szavazta meg a közgyüléí azt a tőrvénnyel teljesen egybehangzó ügyrendi szabályrendeletet, amelynek 6. paragrafusa ezeket mondja: »A rendes közgyűlés tárgysorozatának össze* Sllitása után, a közgyűlés határnapja előtt legalább 24 órával az elnöknél bejelentett éi tárgyánál fogva a közgyűlés elé tartozó Indít* ványt a közgyűlés tárgysorozatába póttárgyként fél kell venni. Áz ilyen inditvány előterjesztése a közgyűlés előzetes engedélye nélkül 15 percnél tovább nem tarthat Az elő. terjesztett inditvány tekintetében a közgyüléa hozzászólás nélkül először afelett határoz, hogy kívánja-e az indítványt tárgyalni. Ha az inditvány tárgyalása mondatik ki, akkor a fel* szólalás a közgyűlés előzetes engedélye nélkül 15 percnél tovább nem tarthat.* — Ez a paragrafus — mondotta ezután a fő* jegyző — az ügyrendi szabályrendeletbe szószé* rint került át a közigazgatási tőrvényből. A tör* vlny 28. szakaszának 7. bekezdését másolták át És így még arra sem lehet hivatkozni, hogy az ügyrendi szabályrendeletet eddig nem hagyta jóvá a be ügyminiszter. A szakaszt viszont csak ugy lehet magyarázni, hogy a póttárgyként felvett indítvány előterjesztésének és indokolásának joga vitathatói, lanul megilleti az indítványozót, aki tizenöt percig beszélhet ezen a címen. Csak az előterjesztés után, más hozzászólása nélkül mondhatja ki a közgyűlés, hogy kivánja-e tárgyalni az indítványt, vagy sem. Ha azt határozza, hogy nem Idvánja tárgyalni, akkor a szabályrendelet értelmében >az indítványt a kővetkező rendes közgyűlésben tárgyalásra javaslattal elő kell terjeszteni. REDŐNYIPAR 14 A REFORMÁTUS PALOTÁBAN,