Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-24 / 216. szám

18SÍ Szeptember 24. OfiLMAfiTARORSZXff Október 7-én kexdi meg a közgyűlés a költségvetés tárgyalását (A Délm ? gy »ro rs zá g munkatársától.) Miután a takarékossági és a pénzügyi bizottság és a kis­gyűlés is végzett a város büdzséjének átvizsgá­lásával, a költségvetés a szeptember 30-án, szer­dán kezdődő közgyűlés elé kerül. Nem valószínű, hogy a tárgysorozat első pontjai kőzött kap majd helyet a költségvetés és igy könnyen megtör­ténhetik, hogy azt a rendes közgyűlésen nem is tárgyalják. A polgármester információja szerint a közgyűlés csak két napig tárgyal, szeptember 30-án és október 1-én. (Ezen a napon az ülést be­fejezik és valószínűleg csak az október 7-én kez­dődő rendkívüli közgyűlésen kerül sor a költség­vetés tárgyalására. Ez a tárgyalás több napig el fog húzódni és nincsen kizárva az sem, hogy a költségvetés részletes vitája egyes nanokon az éj. J«Ii órákba ls belenyúlik. A szeptember 30-i közgyűlés előtt szeptember 29-én tartják meg a rendes havi kisgyülést, amely­nek tárgysorozatát most állítja össze a főjegy­zői hivatal. A 33-as bizottság működésének bírálata a szeptemberi közgyűlésen Delire János indítványa (A Délmagyarország munkatársától) Dr. Dettre János a kővetkező indítványt nyújtotta be szerdán délelőtt a polgármesterhez a szep­temberi közgyűlés napirendjére: >Szeged szab. kir. város törvényhatósága a leg­nagyobb aggodalommal szemléli a törvényhozás által alkotott 33-as bizottság működését A tör­vényhozás kivételes intézkedéseit a igazdasági hi­telélet rendjének megóvása< végett tette meg, kény­telenek vagyunk azonban megállapítani, hogy a 33-as bizottság eddigi működése a gazdasági hitel­élet rendjét sokkal inkább veszélyezteti, mint védi, A szab. kir. város tőrvényhatósága ugy látja, hogy nem flzetéfredukclókfcif, nem közterhek emelésé. r*t s uj közterhek megállapi/úsávai kelt a gazda­sági éfet s az államháztartás szanálási programját "égrehajtanf, hanem a racionális termelő munka támogatásával, munkaalkalmak teremtésévé s olyan észszerű takarékossággal, mely nem köve­teli exlsztenciák összeomlását. A felemelt adók csak a polgárság életfeltételeit nehezítik meg, anél­kül, hogy az állam bevételeit fokoznák. A kistiszt­viselők fizetésének leszállítása pedig a tengődő Iparnak és haldokló kereskedelemnek utolsó fo­gyasztóit semmisiti meg. Az államháztartás sza­nálása érdekében nem lehet addig a polgári exisz­tenciákat feláldozni, amig nem fizette vissza min­denki az állam részére azt, amit jogosulatlanul felvett, vagy jogosulatlanul kiutalt s amig ugyan­az az erély, amelyik a mindennapi kenyérért küz­ködő polgárság és munkásság áldozatait követeli, nem fog részesedést követelid a kimentett va­gyonból is. A szabad kir. város törvényhatósága azt kéri, hogy a 33-as bizottság haladéktalanul fejezze be működését, a törvényhozás pedig nyom. ban fogjon hozzá a közjogi, gardasági és szo. ciális demokrácia irányelvei alapján azoknak B reformoknak megvalő?i?ásáhfflz, melyek alkalma­sak lesznek a nemzeti erők egyesítésére, a köz­bizalom megszilárdítására, az inség és munkanél­küliség leküzdésére s a minden állampolgár ér­deke felett őrködő törvényes rend uralmának meg­erősítésére. A közgyűlés hasonló álIásfog!alás végett meg­keresi a társtörvényhatóságokat. Indítványom indokolását szűkség esetén a köz­gyűlésen szóval fogom előadni. A határozat fel­irattal lesz közlendő a m. kir. kormánnyal s a tör­vényhozás mindkét házával.« A Winkler Testvérek hitelezőinek többsége elfogadta az 50 százalékos egyességet A cég a hitelezők ellenőrzésével továbbra ls folytatja Özemét meg a cég romániai, csehországi ís magyarországi hite­lezőinek a képviselői. A cég 50 százalékos kvótát ajánlott fel és ezek az első tárgyalások azzal végződtek, hogy kiküldtek egy szűkebb bizottságot azzal, hogy elsősorban a romániai hitelezőkkel tárgyaljon a Winkler cég Romá­niában levő vagyontárgyainak a sorsáról. Ugyanennek a bizottságnak volt a feladata, hogy a rokonhitelezókkel tárgyaljon az úgynevezett hátrábáilás érdekében, ami azt jelenti, hogy a rokonhitelezők igényeit csak a bank­tartozások kiegyenlítése után elégítik ki. A szűkebbkörü bizottság ezeket * tárgyalásokat le­folytatta, bizonyos megállapodások létrejöttek, de vég­legesen nem tudtak megegyezni. Ezért az egyezkedési tárgyalásokat szeptember 23-ra halasztották el és eddig adtak haladékot a többi hitelezőknek arra vonatkozolag, hogy elfogadják-e a cég által felajánlott ötvenszázalékos kvótát, vagy sem. A szerdai tárgyaláson ismét nagy számban jelentek meg a csehszlovák, román és magyar hitelezők. Dr. György Endre igazgató előterjesztette, hogy a kiküldött szűkebb bizottságnak sikerült a román hitelezőkké' elvi megállapodást létesíteni és ugyancsak sikerült a meg. állapodás a rokonhitelezők hátrább állása tekintetében. Ezen elvi megállapodások alapján a szakértői megálla­pítás szerint a kvótális hitelezők részére egy ölven. százilékos egyesség biztosítottnak látszik. A szakértői vélemények ismertetése után dr. György Endre tárgyalásvezető elnök elrendelte a szavazást az egyességi ajánlatra, amely szerint a hitelezők követeléseik ötven száraiékát kapják meg és pedig az egyesség jóvá. hagyásától számított nyolchavi részletben. A szavazás során csaknem valamennyi hitelező az (A Délmagyarország munkatársától.') Több izben be­acámolt a Délmagyarország a Winkler Testvérek cég szanálási ügyéről. A cég néhány hónappal ezelőtt fize­tési nehézségekbe került, amikor is körlevéllel fordult hitelezőihez, akiktől moratóriumot kért. A céget válságos helyzetébe az egyre súlyosbodó gazdasági viszonyok sodor­ták, vevői egymásután jelentettek fizetésképtelenséget, forgalma a minimumra csőkkent és betetézte mindezt, hogy a bankok a vállalattól soronkivüli törlesztést kí­vántak. A feltűnést keltett körlevél kibocsájtása után nyomban Megindultak a kibontakozásra irányuló tárgyalások. A státus szerint a passzívák kétmilliókétszázezer, az aktívák egymilliókétszázezer pengőt tettek ki. Május óta szinte megszakítás nélkül folytak a tárgyalások a hitelezőkkel. A cég 75 százalékos kvótát ajánlott fel, amit a nagy­bankok elfogadtak, de azzal a kikötéssel, hogy a Winkler­család tagjai készfizetői kezességet vállalnak a tartozások kiegyenlítésére. Miután ezt a garanciát a cég nem tudta nyújtani, több hitelező csődnyitási kérelemmel fordult a szegedi törvényszékhez. De mielőtt csőd tárgyalásra került volna a Bor, a cég a csődönkivüli kényszeregyez­séget kérte s azt a törvényszék el is rendelte. A törvény­szék a kényszeregyezségi eljárást me-ihditó végzésében felhívta a hitelezőket, hogy követeléseiket az Országos Hitelezői Védegyletnél augusztus 31-ig jelentsék he, az esetleges magánegyesség létrehozása érdekében pedig szrp­tember 30-ig adott haladékot. A cég hitelezői követeléseiket az OHE-nél be is jelen­tették, ahol már két izben, szeptember 14-én és 15-én folytak' tárgyalások a magánegyesség létrejöttének érde­kében. Ezeket a tárgyalásokat dr. György Endre, az OHE igazgatója vezette és azokon nagy számban jelentek Belvárosi Mozi Caütörtöktöl vasárnapig Korzá Mozt RAMON NOVARRO legüjabb filmje A SEVILLAI ÉNEKES szerelmi történet. Azonkívül : Híradó. Előadások kezdete fi, 7, 9, vasárnap 3, 5, 7,9 órakor Csütörtökön Emil Jannlngs grandiózus o'eVi­lásával A fc N FIAM. Azonkívül: LupeVelez és Gary Cooper főszereplésével Farkasok dala, Előadások kezdete 5, '/« 8 és >/s 10 órakor ötvenszázalékos egyesség elfogadásai mellett szavazott A szavazást azqnban nem fejezték be, hanem csak szep­tember 29-én zárják le. De már az eddigiek szerint ls csaknem bizonyosra vehető, hogy az ötvenszázalékos egyesség elfogadásához szükséges többséget sikerül meg« szerezni. Az egyesség lehetővé teszi a Winkler Testvérek' cég üzemének a folytatását. A hitelezők érdekeinek megóvá­sára és az üz«mellenőrzés gyakorlására az OHE hitelezői ellenőrző bizottságot küldtek ki, melynek tagjai a cseh­szlovák és román hitelezők egy-egy tagja, dr. Gróf, Árpád és dr. Barta Dezső szegedi ügyvédek és Balassa. József hódmezővásárhelyi fakereskedő. Október 3-án kezdődik Szegeden a gazdasági tanítók kongresszusa (A Délmagyarország munkatársától) Gróf Klebelsberg Kunó szegedi látogatásával egy­idejűleg október 3-án tartják meg Szegeden az önálló gazdasági népiskolai tanítók országos kong­resszusát, amelyen a volt kultuszminiszter is meg­jelenik. A kongresszuson 53 iskola tanítói kara vesz részt és azon főleg az iskolák egységes tanítási irányát vitatják meg. A kongresszus tárgy­sorozatának egyik fontos pontja az lesz, hogy miképen kapcsolódhatnának be erőteljesebben a gazdasági iskolák az iskolánkivűli népművelési ak­cióba és miképen lehetne az egész iskolánkivűli népművelést gazdasági alapokra helyezni. Az ön­álló gazdasági népiskolák tanítóinak országos kongresszusa két napig tart ndóffelszólamlás! tárgyalások A szegedi I. számú adófelszólamlásl bizottság , 1931 szeptember 25-én délelőtt a kftvetkező tételetet tárgyalja. (Tárgyalási helyiség pénzügyi palota, II. emelet, 58. ajtó.) Özv. Szász Béláné füszerkereskedő, Szeatgyörgy-oceí 4b. Pollák Sámuel kenderárukereskedő, Takaréktár-ucc* 1«. Wellisz Géza kenderárukereskedő, Tisza Lajos-kőrut 20. Káldor József fűző- és ernyőkészitő, Kárász-ucca 8. Lakos DezsS borkereskedő, Bócskay-ucca 8a. Hutter Károly sórkereskedő, Gróf Apponyi ÁÍbert-ucca 18. özví Szűcs Józsefné háztulajdonos, Kossuth Lajos-sugárut 5. Grüner Géza háztulajdonos és földbirtokos, Madách-ucca; 6. Glücksthal Lajos bankigazgató, Kölcsey-ncca 11. Kühn Vendel ház- és földbirtokos, Háló.ucca 8. Szegő Árpád cipőkereskedő. Arany János-ucca 11. Kurucsev Sándor rőföskereskedő, Tisza Lajos-körut 27. 1931 szeptember 25-én détatán a következő tételeket tárgyalja. Deutsch Béla magántisztviselő, Kelemen-ucci S. Vár« konyi Ferenc ház- és földtulajdonos, Bocskay-ueca 11. Özv. Feketü Józsefné háztulajdonos. Hullám-ucca 3. Özv. Tari Gyuláné háztulajdonos, Teleki-ucca 17. özv. Kertész Sándorné háztulajdonos, Teleki-ucca 1. Müller Lászlóní képkereskedő, Kárász-ucea 6. Keller Ármin irógépkere*. kedő, Széchenyi-tér 8. Vajda Béláné látszerész. Kárász, ucca 3. Fonyó Soma világítási üzlet, Kölcsey-ucea 4. Sugár Sándor rövidárus, Kigyő-ucca 1. A szegedi II. számú adófelszólamlásl bizottság 1931 szeptember 25-én a kővetkező tételeket tárgyalja. (Tárgyalási helyiség pénzügyigazgatóság, II. emelet, 69. Kezdet fél 9 órakor.) Schónberg Jakab háztulajdonos, Vitéz-ucca 15. R'osen­berg Miksa háztulajdonos, Római-körut 23. Löbl Adolf háztulajdonos, Löw Lipót-ucca 8. Schwarz örökösök háztulajdonos, Polgár-ucca 17. özv. Schlesinger Mórné háztulajdonos, Lőw Lipót-ucca 8., 1930. évi. Litadenfeld Bertalan háztulajdonos, Petőfi Sándor-sugárut 14. Dr. Vadász János háztulajdonos, Szentháromság-ucca 2. Gaál Antal piaci árus, Mikszáth Kálmán-ueca 8. Goleser An­talné piaci árus, Bokor-ucca 10. özv. Péter Jánosné piaci árus, Liliom-ucca 3. Fülöp Benjámin piaci árus, Gyik-ucca 1. Czíboly Györgyné piaci árus, Dawjanich­ucca 11. Rácz Kálmánné zsibárus, Veresáes-ucca 19. Kovács Istvánné piaci árus, Kecskeméti-ucca 29. Bálint Piskj Ferencné zsibárus, cipész, Teréz-ucca 14. Fürge József piaci árus, Hétvezér-ucca 54. Tombácz Ferencné piaci árus, Sándor-ucca 10. Farkas Antalné piaci árus, Somogyi-telep 151. Ábrahám István piaci árus, Dam­janich-ucca 11. özv. Bodó Mihályné piaci árus, l.ugos­ucca 18. Horváth Dezsőné piaci árus, Szamos-ucca 10. Kovács István piaci árus, Malom-ucca 14. Podolszki Mi­hályné zsibárus, Somogyi-telep 954. Gubanits Gyula piaci árus, Zákány-ucea 5a. Szabó József juhvágó. Báró Jó­sika-ucca 34. 1930. évi. Tombácz József hentes és mé« száros, Hunyadi-tér 2. Keresztes Péter hentes és mészá­ros, Kálvária-ucca 23. Kis Géza hentes és mészáros, Attila-ucca 1. Pataki Ilona hentes. Mars-tér 1. Kovács Oszkár nagy vágó, Attila-ucca 11. Szoboszlai S. Sándor hentes és mészáros, Petőfi Sándor-sugárut 35. Nagy Ká­roly hentes és mészáros, Szentháromság-ucea,30. Farkas János hentes, Vásárhelyi-sugárut 29. Ifj. Kovács József hentes. Holló-ucca 4. Goldea és Lusztig gyapjufeldolgozó, Báró Jósika-ueca 21,

Next

/
Oldalképek
Tartalom