Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)
1931-09-12 / 206. szám
2 mindössze 250 millió shilling kamatainak biztosítását akarják Genfben ilyen drákói rendszabályokkal keresztülvinni. Tizezer tanítót és íanárf bocsájíanak el Poroszországban (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.') Berlinből jelentik: Két héten belül uj szükségrendeletek jelennek meg, amelyek különböző intézkedéseket tartalmaznak OÉLMAGYAROR5Z KC majd a küszöbön álló nehéz tél várható bajainak enyhítésére. A porosz kormány is drasztikus takarékossági programot dolgozott ki. A porosz népiskolákban 7000 tanítónak mondanak fel, a magasabb fokú iskolákban 3000 tanerőt bocsájtanak el és megszüntetik a tanszemélyzet különböző illetményeit is. A porosz városok főpolgármestereinek és polgármestereinek fizetéseit szükségrendelettel leszállítják. 1931 szeptember 12. ^ te, hogy a szakszervezetek ál tol összegyű jtött adatokat bocsássák rendelkezéséi ugy a munkanélküliség tekintetében, mint a szakszervezetek által munkanélküli segély cimén kiadott összegekre vonatkozóan. Közölte továbbá azt is, hogy a választójogi reform kérdését megfontolás tárgyává fogja tenni. A kormány ideje azonban ma az ország pénzügyi és gazdasági egyensúlyának biztosítására vonatkozó javaslatok előkészítése s az erre vonatkozó rendeletek végrehajtása teljesen igénybe veszi. Épp ezért a nagy előtanulmányt igénylő alkotmányjogi reformoli kezdeményezésére, előkészítésére és ko-' difikációs munkálataira csak azután ke-j rülhet sor. A szociáldemokrata képviselők a ml-] niszterelnöknél tiltakoztak a Népszava „ J elkobzása és kolportázs jogának megvonása ellen is. Rámutattak arra, hogy at Népszava kolportázsjogának megvonása a sajtószabadságnak olyan megsértése, amiellen a legélesebben tiltakozni kell. Károlyi Gyula miniszterelnök azt válaszolta a szociáldemokrata képviselőknek^ hogy az ügyet meg fogja vizsgálni. Tiinfetts Este 9 órakor az Erzsébet-kőrúton tőblí-! száz főnyi tömeg gvült össze a Népszavakönyvkereskedés előtt és hevesen tüntetett a Népszava kolportázsjogának megvonása ellen. — Éljen a Népszava, éljen a sájtószal badság, le a reakcióval1 — kiáltották. Csakhamar nagyobb rendőri készültség vonult ki a tüntetés színhelyére és a lo^ vasrendőrök a tüntető tömeget széjjelosz-; látták. Egy csoport a Rákóczi-tér felé szá-; ladt és ott is tüntetni kezdett, de itt is hamarosan rendőri beavatkozás vetett vé-j get a tüntetésnek. A tüntetésekkel kapcsolatban 13 embert állítottak elő a főkapi-j tányságra. Rálőtt a haragosára: 3 évi fegyházat kapott (A Délmagyarország munkatársától} Ádám József pusztámérgesi földmives hosszú éveken keresztül perben állott at szomszéd tanyabeli Szögi JózseT földmivessel és annak feleségével. Az évekig hnzódó per anyagilag csaknem tönkretette! Ádámot, egyik hold földje a másik utárt úszott el a perköltségeken. Ádám József szerette volna már békésen befejezni az ügyet, de Szögiék ellenállásán mindetíj ilyen kísérlete kudarcot vallott. Ez év; augusztus 14-én Ádám József találkozott, Szöginével és megkérdezte tőle, hogy mikor hagyják már abba: a perlekedést. Az asszony erre a következőket válaszolta: — Majd akkor, ha tőnkremégy! . Ádám József ezután elkeseredetten ment haza és lefeküdt. Aludni azonban nem tudott, mert bántotta a dolog és elhatározta, hogy végezni fog Szöginével. Felöltözött, magához vette revolverét és átment Szögiék tanyájába. Az ajtón kopogni kezdett, mire Szöginé kinézett at ablakon. Ádám József ekkor előkapta revolverét és abból több lövést tett Szőginé felé. Az egyik golyó Szögi Józsefné karját fúrta keresztül. Ádám József ezután hazament. A szegedi tőrvényszék Vild-tanácsa szándékos emberölés' bűntettének kísérlete miatt vonta felelősségre pénteken Ádám Józsefet és 3 esztendei fegyházra itélte, A biróság enyhítő körülménynek vette a gazdálkodó nagyfokú elkeseredettségét. Öra, ékszer 55 fordulton bizalorrmal 131 Tóíh óráshoz Kényelmes ABC beszerzés. 3-12 havi részlet. NegQmlüiú amerikai hallgatta végig Appongi Albert genfi rádióelőadását Genf, szeptember 11. Gróf Apponyi Albert, az Amerikai Rádiótársaság felkérésére a genfi rádióból Amerika számára angol nyelvű beszérfet mondott, amelyet Amerikában 4 millió embrr hallgatott meg. Hnrd, az amerikai nemzeti broadeasting társaság igazgatója mutatta be Apponyit a hallgatóságnak. Nagy szerencséjének tartja ' — úgymond —, hogy bemutathatja az amerikai rádióhallgatóságnak Európa legnagyobb államférfiúi, gróf Apponyi Albertat, Magyarország népszövetségi első delegátusát. Gróf Apponyi a Népszövetség közgyűlésén olyan államot képvisel, amely területre kicsiny, pénzügyileg gyenge, ennek ellenére gróf Apponyi hatalmas egyénisége, szelleme és felkészültsége mindenki tiszteletét vivta ki ugy a maga, mint állama számára. Ezután gróf Apponyi Albert tartotta meg előadását. Elmondta, hogy Európa gazdasági és pénzügyi helyzete annyira válságos, hogy az leköti a legtöbb állam figyelmét. Ez a szellemi levertség erősen érvényesült a Népszövetség közgyűlésén is. A gazdasági válság természetesen minden államban különböző, azonban vannak olyan szimptomák, amelyek arr# mutatnak, hogy a bajoknak közős forrásuk van. Egyik ilyen oka a válságnak az arany abnormis, semmiféle árucserén nem alapuló értékelése, másik az általános bizalmatlanság, amely a kölcsönök megszerzését lehetetlenné teszi s előidézi a kölcsönök váratlan visszavonását. Az adófizetők, talán az egy Franciaország kivételével, mindenütt tul vannak terhelve. Az árak példátlan esése következtében a mezőgazdasági depresszió súlyosan érint számos országot, köztük Magyarországot is. De ezenkívül is mélyen gyökerező bajok bontják meg a termelés és fogyasztás egyensúlyát Középeurópa keleti részének nagy területén. Ezek eredete pedig a békeszerződések által létrehozott természetellenes területeloszlásban keresendő, amelynek következtében a termelés elvesztette le~mészetes piacait s a termelés megkissebbedése folytán a munkanélküliek száma egyre nő, a fogyasztóképesség egyre csökken. Nagy gazdasági csoportok szervezése, e csoportok keretében a szabadkereskedelem helyreállítása, szilárd alapokon nyugvó kereskedelmi szerződések megkötése ama feltételek egyike, amelyeken Európa nagy részének gazdasági fellendülése alapulhat Briand beszéde Genf, szeptember 11. A népszövetségi gyűlésen pénteken délelőtt fél 11 óra tájban Briand francia külügyminiszter emelkedett szólásra. Néhány bevezető szó után Briand a .világgazdasági válsággal foglalkozva, a következőket mondotta: — Ha igaz, hogy a népek válságot élnek át, igazságtalan dolog lenne ezért a Népszövetséget tenni felelőssé. A válság mindenekelőtt a háború következménye. Közrejátszottak más okok is, amelyeket nem sorolhatok fel. A háború után a népeket lázas munkavágy fogta el. Rendszer nélkül, az együttműködés szelleme nélkül termeltek. Most egyszerre anarchisztikus helyzet előtt állunk. Az országok nem tudják többé eladni áruikat. — Az emberiség történelme gyengeségről tenne tanúságot, ha emiatt a Népszövetség iránti gyanakvás kerekednék felül. A népek tudják, hogy a Népszövetség azon munkálkodik, hogy csökkentse a háborús veszélyeket. — Legutóbb Genfben erkölcsi értelemben vett alkotás jött létre: a genfi államférfiak kiáltványa, amelyben ezek kifejezték a békében való bizalmukat. Ez a kiáltvány nagy gazdasági javulásf idézett elő. Amikor két olyan nagy nép, mint a német és a francia, öt esztendő óta a megértés és a közeledés útját keresi, ez csak a Népszövetség légkörében volt lehetséges. — Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy ezen a közeledésen munkálkodhattam. Nagybritannia sem szűnt meg soha támogatni a két népnek ezt a közeledési kísérletét. Amit elértünk, a Népszövetség segítségével értük el. — Én kezdeményező lépéseket tettem arra, hogy Európát a Népszövetség szervei utján megszervezzük. Ezeknek az öszszejöveteleknek igen kedvező hatásuk volt. Briand ezután áttért a leszerelés kérdésére. A szociáldemokrata képviselők a munkanélküliség enyhítését sürgették a miniszterelnöknél ts tiltakoztak a „Népszava" holporfázsfogdnah megvonása ellen A miniszterelnök adatokat kert (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Károlyi Gyula miniszterelnök előtt pénteken délután megjelent a magyarországi szociáldemokrata párt részéről Peyer Károly, Buchinger Manó, Györki Imre és Büchler József országgyűlési képviselők. A miniszterelnök Zsitvay Tibor igazságügyminiszter jelenlétében fogadta őket. A képviselők feltárták a miniszterelnök előtt a szociáldemokrata szakszervezetekben tömörült munkásság helyzetét és előterjesztették a munkanélküliség enyhítésért vonatkozó óhajaikat. Előadták továbbá a választójogi refo. mra vonatkozó kívánságaikat is. A miniszterelnök az előadottakra adott válaszában kijelentette, hogy a munkásság helyzetének kérdésével sürgősen és behatóan kíván foglalkozni, ezért azt kér-