Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-12 / 206. szám

2 mindössze 250 millió shilling kamatainak biztosítását akarják Genfben ilyen drákói rendszabályokkal keresztülvinni. Tizezer tanítót és íanárf bocsáj­íanak el Poroszországban (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.') Berlinből jelentik: Két héten belül uj szükségrendeletek jelennek meg, amelyek különböző intézkedéseket tartalmaznak OÉLMAGYAROR5Z KC majd a küszöbön álló nehéz tél várható bajainak enyhítésére. A porosz kormány is drasztikus taka­rékossági programot dolgozott ki. A po­rosz népiskolákban 7000 tanítónak mon­danak fel, a magasabb fokú iskolákban 3000 tanerőt bocsájtanak el és megszün­tetik a tanszemélyzet különböző illetmé­nyeit is. A porosz városok főpolgármeste­reinek és polgármestereinek fizetéseit szükségrendelettel leszállítják. 1931 szeptember 12. ^ te, hogy a szakszervezetek ál tol összegyű j­tött adatokat bocsássák rendelkezéséi ugy a munkanélküliség tekintetében, mint a szakszervezetek által munkanélküli se­gély cimén kiadott összegekre vonatko­zóan. Közölte továbbá azt is, hogy a vá­lasztójogi reform kérdését megfontolás tárgyává fogja tenni. A kormány ideje azonban ma az ország pénzügyi és gaz­dasági egyensúlyának biztosítására vonat­kozó javaslatok előkészítése s az erre vo­natkozó rendeletek végrehajtása teljesen igénybe veszi. Épp ezért a nagy előtanul­mányt igénylő alkotmányjogi reformoli kezdeményezésére, előkészítésére és ko-' difikációs munkálataira csak azután ke-j rülhet sor. A szociáldemokrata képviselők a ml-] niszterelnöknél tiltakoztak a Népszava „ J elkobzása és kolportázs jogának megvo­nása ellen is. Rámutattak arra, hogy at Népszava kolportázsjogának megvonása a sajtószabadságnak olyan megsértése, ami­ellen a legélesebben tiltakozni kell. Károlyi Gyula miniszterelnök azt vála­szolta a szociáldemokrata képviselőknek^ hogy az ügyet meg fogja vizsgálni. Tiinfetts Este 9 órakor az Erzsébet-kőrúton tőblí-! száz főnyi tömeg gvült össze a Népszava­könyvkereskedés előtt és hevesen tünte­tett a Népszava kolportázsjogának meg­vonása ellen. — Éljen a Népszava, éljen a sájtószal badság, le a reakcióval1 — kiáltották. Csakhamar nagyobb rendőri készültség vonult ki a tüntetés színhelyére és a lo^ vasrendőrök a tüntető tömeget széjjelosz-; látták. Egy csoport a Rákóczi-tér felé szá-; ladt és ott is tüntetni kezdett, de itt is hamarosan rendőri beavatkozás vetett vé-j get a tüntetésnek. A tüntetésekkel kapcso­latban 13 embert állítottak elő a főkapi-j tányságra. Rálőtt a haragosára: 3 évi fegyházat kapott (A Délmagyarország munkatársától} Ádám József pusztámérgesi földmives hosszú éveken keresztül perben állott at szomszéd tanyabeli Szögi JózseT földmi­vessel és annak feleségével. Az évekig hn­zódó per anyagilag csaknem tönkretette! Ádámot, egyik hold földje a másik utárt úszott el a perköltségeken. Ádám József szerette volna már békésen befejezni az ügyet, de Szögiék ellenállásán mindetíj ilyen kísérlete kudarcot vallott. Ez év; augusztus 14-én Ádám József találkozott, Szöginével és megkérdezte tőle, hogy mi­kor hagyják már abba: a perlekedést. Az asszony erre a következőket válaszolta: — Majd akkor, ha tőnkremégy! . Ádám József ezután elkeseredetten ment haza és lefeküdt. Aludni azonban nem tudott, mert bántotta a dolog és elha­tározta, hogy végezni fog Szöginével. Fel­öltözött, magához vette revolverét és át­ment Szögiék tanyájába. Az ajtón ko­pogni kezdett, mire Szöginé kinézett at ablakon. Ádám József ekkor előkapta re­volverét és abból több lövést tett Szőginé felé. Az egyik golyó Szögi Józsefné kar­ját fúrta keresztül. Ádám József ezután hazament. A szegedi tőrvényszék Vild-tanácsa szán­dékos emberölés' bűntettének kísérlete miatt vonta felelősségre pénteken Ádám Józsefet és 3 esztendei fegyházra itélte, A biróság enyhítő körülménynek vette a gazdálkodó nagyfokú elkeseredettségét. Öra, ékszer 55 fordulton bizalorrmal 131 Tóíh óráshoz Kényelmes ABC beszerzés. 3-12 havi részlet. NegQmlüiú amerikai hallgatta végig Appongi Albert genfi rádióelőadását Genf, szeptember 11. Gróf Apponyi Albert, az Amerikai Rádiótársaság felkérésére a genfi rádióból Amerika számára angol nyelvű be­szérfet mondott, amelyet Amerikában 4 millió embrr hallgatott meg. Hnrd, az amerikai nemzeti broadeasting tár­saság igazgatója mutatta be Apponyit a hall­gatóságnak. Nagy szerencséjének tartja ' — úgymond —, hogy bemutathatja az amerikai rádióhallgatóságnak Európa legnagyobb ál­lamférfiúi, gróf Apponyi Albertat, Magyar­ország népszövetségi első delegátusát. Gróf Apponyi a Népszövetség közgyűlésén olyan ál­lamot képvisel, amely területre kicsiny, pénz­ügyileg gyenge, ennek ellenére gróf Apponyi hatalmas egyénisége, szelleme és felkészült­sége mindenki tiszteletét vivta ki ugy a maga, mint állama számára. Ezután gróf Apponyi Albert tartotta meg előadását. Elmondta, hogy Európa gazdasági és pénzügyi helyzete annyira válságos, hogy az leköti a legtöbb állam figyelmét. Ez a szellemi levertség erősen érvényesült a Nép­szövetség közgyűlésén is. A gazdasági válság természetesen minden államban különböző, azonban vannak olyan szimptomák, amelyek arr# mutatnak, hogy a bajoknak közős forrá­suk van. Egyik ilyen oka a válságnak az arany abnormis, semmiféle árucserén nem alapuló értékelése, másik az általános bizal­matlanság, amely a kölcsönök megszerzését le­hetetlenné teszi s előidézi a kölcsönök várat­lan visszavonását. Az adófizetők, talán az egy Franciaország kivételével, mindenütt tul van­nak terhelve. Az árak példátlan esése követ­keztében a mezőgazdasági depresszió súlyo­san érint számos országot, köztük Magyar­országot is. De ezenkívül is mélyen gyöke­rező bajok bontják meg a termelés és fogyasz­tás egyensúlyát Középeurópa keleti részének nagy területén. Ezek eredete pedig a béke­szerződések által létrehozott természetellenes területeloszlásban keresendő, amelynek kö­vetkeztében a termelés elvesztette le~mészetes piacait s a termelés megkissebbedése folytán a munkanélküliek száma egyre nő, a fogyasz­tóképesség egyre csökken. Nagy gazdasági cso­portok szervezése, e csoportok keretében a szabadkereskedelem helyreállítása, szilárd ala­pokon nyugvó kereskedelmi szerződések meg­kötése ama feltételek egyike, amelyeken Európa nagy részének gazdasági fellendülése alapulhat Briand beszéde Genf, szeptember 11. A népszövetségi gyűlésen pénteken délelőtt fél 11 óra táj­ban Briand francia külügyminiszter emel­kedett szólásra. Néhány bevezető szó után Briand a .vi­lággazdasági válsággal foglalkozva, a kö­vetkezőket mondotta: — Ha igaz, hogy a népek válságot élnek át, igazságtalan dolog lenne ezért a Nép­szövetséget tenni felelőssé. A válság mindenekelőtt a háború következménye. Közrejátszottak más okok is, amelyeket nem sorolhatok fel. A háború után a né­peket lázas munkavágy fogta el. Rendszer nélkül, az együttműködés szelleme nélkül termeltek. Most egyszerre anarchisztikus helyzet előtt állunk. Az országok nem tud­ják többé eladni áruikat. — Az emberiség történelme gyengeség­ről tenne tanúságot, ha emiatt a Népszö­vetség iránti gyanakvás kerekednék felül. A népek tudják, hogy a Népszövetség azon munkálkodik, hogy csökkentse a háborús veszélyeket. — Legutóbb Genfben erkölcsi értelem­ben vett alkotás jött létre: a genfi állam­férfiak kiáltványa, amelyben ezek kifejez­ték a békében való bizalmukat. Ez a kiált­vány nagy gazdasági javulásf idézett elő. Amikor két olyan nagy nép, mint a német és a francia, öt esztendő óta a megértés és a közeledés útját keresi, ez csak a Népszövetség légkörében volt lehetséges. — Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy ezen a közeledésen munkálkodhattam. Nagybritannia sem szűnt meg soha tá­mogatni a két népnek ezt a közeledési kísérletét. Amit elértünk, a Népszövetség segítségével értük el. — Én kezdeményező lépéseket tettem arra, hogy Európát a Népszövetség szer­vei utján megszervezzük. Ezeknek az ösz­szejöveteleknek igen kedvező hatásuk volt. Briand ezután áttért a leszerelés kér­désére. A szociáldemokrata képviselők a munkanélküliség enyhítését sürgették a miniszterelnöknél ts tiltakoztak a „Népszava" holporfázsfogdnah megvonása ellen A miniszterelnök adatokat kert (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Károlyi Gyula miniszterelnök előtt pénte­ken délután megjelent a magyarországi szociáldemokrata párt részéről Peyer Ká­roly, Buchinger Manó, Györki Imre és Büchler József országgyűlési képviselők. A miniszterelnök Zsitvay Tibor igazság­ügyminiszter jelenlétében fogadta őket. A képviselők feltárták a miniszterelnök előtt a szociáldemokrata szakszervezetekben tö­mörült munkásság helyzetét és előterjesz­tették a munkanélküliség enyhítésért vonatkozó óhajaikat. Előadták továbbá a választójogi refo. mra vonatkozó kívánságaikat is. A miniszterelnök az előadottakra adott válaszában kijelentette, hogy a munkás­ság helyzetének kérdésével sürgősen és behatóan kíván foglalkozni, ezért azt kér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom