Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-13 / 207. szám

DGLM IGYARORSZAG AZ ÉLET MOZIJÁBÓL (A fütyülés is tudomány) A fioult század negyvenes éveiben Körftsv Pálnak hlvtík Szeged város levéllárnókát. Mg kedélyű, jóízű ember volt, mindenkinek Paükámja, aki egymaga is elmulattatott egész társaságot Amikor pedig kifogyott az ötletből, még akkor is maradt "alaimije. Vniamelyik babonás szemű szép asszony, (valószínű uj^yanis, hogy abban az időben is éltek ilyenek), lehunyta selyempilláját és odafordult hóaiá. — Fütyüljön valamit. Nem is kérette magát sokáig Kőrósy, hiszen ez •old a szenvedélye. Nincs is már senki azok közül életben, akik Ismerték. Nekem kései utódja, Koncz táti, beszélt róla, már pedig Koncz is nagy kórt ért el, hiszen tizenhatesztendős volt. mikor beállt a pin sapkás honvédek közé. hűkor aztán nagyon szépen kicifrázta a nótái Korösy Pali, a nyári éjszakán álmodozó szép asszony mondott valamit — Ha nem volnánk ennyien, megtudnám csók«,lni érte. Az arkiváriust sem faragták fából, hamur fel tudta találni magát — Hát hiszen hátat fordit a társaság, ha nagj'on szépen fölkérjük. Erre már nyakig pirult a menyecske. Hogy is l«het ilyesmit mondani ennyi ember előtti Nyilván csakis a nagy nyilvánosságban lehetrrtt a hiba, mert ha lehet hinni a szájhagyományoknak •— már pedig a régi emberek nem harudtak olyan tudományos alapon, mint a maiak, — Pali bácsi ugy szedte a szerelem virágos kertjében a rózsát, mint a napszámos asszonyok a cseresznyét. Azon is illenék eltűnődni, hogy hova lesz annyi forró érzés, édes láng? Nyilván magukba fojtják az emberek, aztin átruházzák a véreikre, hogy azoknak is jusson valami. Bársonysimaságu éjszakák azonban szigorúan őrzik a titkokat, talán meg is unták már, hogy mindig ugyanazt lássák, habár a szereplők kicserélésével. Az idők is mások voltak, egyszerű lelkek egyszerű szórakozásával telt az idő. Mikor Kőrősy Pali érintkezésbe lépett a külvilággal, akkor a leikének komoly fele ott maradt a hivatalos fala* között. Elfoglalta a helyét a másik, a jókedvű. Akkoriban kezdett működni az Alföldön Rózsa Sándor, akit öreg emberek a hagyományokban vagy egyszerűen csak a Sándornak említenek, vagy ha bármi közük lett légyen hozzá, bácsiként titulálnak. Egyszerre félelmetes lett a neve s mert a túlzás *>se maradhatott távol földi teremtménytől, róla is aet beszélték, hogy nem kiméi senkit, asszonynak, gyereknek se ad kegyelmet Teszem azt, összeállt a piacon két asszony és megindult a zsilip felvonásával az áradat. — Hallotta e, Tariné lelkem, hogy nagyobb lett íz adó? — Nem én, Bórcsőkné lelkem. Nyilván az a fránya Rózsa Sándor rabolta ki már megint a kasszát oszt pótolni kell. •—( Az biz meglehet Börcsökné aztán tovább igyekezett, (sokkal kőnynyebben, mint ahogy elindult hazulról, hiszen volt ami a bögyét piszkálja) és alig várta az alkalmat, hogy elfogja az első szembejövő ismerőst — Oh, jaj nekem, milyen világot élünk! Képzője, az a kötnivaló Bózsa Sándor kirabolta a városi kasszát. Ebben a szent minutomban mondt« a szomszédasszony, meg is esküdött rá, hogy olyan igaz, mint a miatyánkban az ámen. — Ejnye a nyavalyását! Ezt tette volna? Hogy fissőn a gyalázatosával kosfejet az istennyila. Délig akkorára nőtt a hir, hogy Sándor egész falvakat égettetett fel s olvasatlan kardélre hányta az ártatlanokat. Mondom, akármilyen nagy zsivány volt, háromnzor annyit kentek rá, mint amennyit elkövetett. Epp akkoriban küldték Kőrösyt hivatalos dologban Kecskemétre. Pénz is volt nála. mikor este beérkezett a kocsmai szállására. — Vacsoráznék. — Van egy kis rántotta, mondta a kocsmárosné. Hozom már is. — Nem vághatna le egy csirkét? — Jaj, lelkem, egy fia sincs. Itt vacsoráznak ma Sándor bácsiék, nekik készítettem el ami volt Kőrősy nem volt gyáva ember, de erre az információra kiverte halántékát a veríték. Hiszen nála hivatalos pénz van! A magáé ugyan elég kevés, abból mit szedhetnek el? De a városét ő vigyázza! Fel is ugrott, elfelejtette már az éhséget — Akkor én megyek egy házzal odébb. Ideje se volt rá, nyilt az ajtó és robogtak S4ndorék befelé. Az egyik ragyás, a másik rozsdaveres, szakállas a harmadik. Maga Rózsa Sándor egyenest Kőrősynek tartott, hogy megtapasztalja, miféle. — Most válik el a test a lélektől, gondolta magában Pali bácsi, testnek önmagát, léleknek a város pénzét minősítvén. A betyár merően ránézett aztán szelídülni kezdtek a vonásai, a végén a kalapját is levette. — Tekintetes ur, megismertem, jó estét kívánok. Ha meg nem sérteném, tisztelje meg a vacsoránkat s ha megnő a kedve, fütyüljön valami szép nótát. Nagyokat mulatni szerető Kőrősy Pali bácsi ritkán mulatott olyan vigat, mint akkor a Sándórék társaságában, vidám fütyülés és tejfölös csirkepaprikás mellett (A megszokás) Akkor történt, mikor még Tüzsoltő Jóska irányította a hangulatot a Buza-kocsmában; — Roskovitz Artúr, a >Kirángatós ujság< szerkesztője 1931 szeptember 13. Olvasóink figyelmébe ajaoljuk zongoratermet, hol UsztvtaeWk előleg ntlkOl, s legmoMlyebh , _ _ . _ rtuzletre 1*, rA»4rolh»tn»k .111 H elsőrendű rongortkst. Budapest, HaJ6s ucca tizenhat H. I 1 a világ minden kincseért, kánikulában sem vetette volna le a szalonkabátját mert akkor kiderül, hogy ing helyett csak plasztron van rajta' s azt spárga-vezeték köti össze a kaucsuk-manzsettákkal; — a törvényszéki, meg a postás Mihályffy még mindig nem tudták eldönteni, hogy a káposztában helyet foglaló dagadó tehénhus^i, vagy malac hasa-aija, miért is meddő vitatkozással töltötték az éjszakát, a virradattól várva felvilágosítást,— szóval akkor tőrtént hogy Taschler Jóska töretlen buzgalommal igyekezett megrövidíteni az éjszakát s egész társaságával együtt a gőzfürdőbe vonult — Be a hideggyógyba, az használ ilyenkor legjobban a vendégnek! A fürdető férfiú, aki tájékozódni szeret a hő- j fokok felül, előzékenyen megkérdi. — Milyen vizet parancsolnak? — Parádit! — kiáltotta a társaság, mintha fisxsze beszéltek volna. Pedig csak a szokás rabjaiként szólták el magukat Bob. Csak romol, csak csontot ad ki az idő: a Némi tó . .. Fűzesgyarmat, szeptember. Békésmegye: Nagyszerű utak, szép, tiszta, rendezett községek, zsíros, fekete, bőventermő szántóföldek, kakasos templomok, hatalmas grófi uradalmak, törpebirtokok, kemény-ny&ku óröknegyvennyolcas kálomista kurucok. Nehezen lelkesedő, csendet, békességet kedvelő magyarok, akik örszeverődnek vasárnaponkint a piactéren és csendes szóval beszélgetnek mindenről, időjárásról, szárazságról, terményárakról, politikáról.. Nem izgulnak, nem lármáznak, csak megállapítanak, csak tudomásul vesznek dolgokat Ebben a keménytörzsű embererdőben könnyű elrejtőzni könnyű visszavonulni. Csend van, néma küzkődés élettel, világgal, nyomorúsággal. Füzesgyarmat: Nyolcezernél több kálvinista magyar és alig ezer katolikus magyar faluja. A szelés uccákat igen keskeny betonjárda szegélyezi. Több mint husz évvel ezelőtt készült és behálózza úgyszólván az egész, szélesre terpeszkedett községet. A főbb uccákon, a Mátyáskirály-uccában, a Bethlen Gábor-uccában erősfényü villanylámpák világítják meg | paplak éjszakánkint az utat. És a villany a legtöbb\ náddal födött, vetfalu parasztházból is JH-j szorította már a petróleumlámpást. Két község állt össze, Füzesgyarmat és Szeghalom, hogy megcsinálják a villanytelepet részvénytársasági alapon. A falu vonattal csak nehezen közelíthető meg. Alig néhány kilométernyire van Békéscsabától, de legalább tizenkétórai vonatozás kell, amig Szegedről eléri az ember. Közel van a trianoni román határhoz és Erdélyország néhány szép, kevesett hallott magyar szóval ajándékozta meg. »Szinmáz«-nali hívja a hizelkedést és »hiu«-nak a padlásl; a füzesgyarmati magyar. A faluban három látható és egy láthatatlan templom van. A legnagyobb a reformátusoké, a falu szivében; közelében a luteránus, a faltt szélén, a Blankenstsin grófok kastélyának közelében a katolikus kápolna és valahol, valamelyik elrejtőzött mellékuccában a zsidó imaház. Jól megférnek egymás mellett, mert nenj igen törődnek egymással. A református templom mellett hosszan elnyújtott, alacsony épület lapul. A református Bundák: Nutriette p T5,90,100,150 la Seal electric P 150 Pézsma hát- és hasbundák P 350 Csikóbundák P 160 Perzsa Russanov bundák Ezek az árak mindent megmondanak NŐI kabátok: Női szőrméskabátok P 30, 50, 70 Legújabb nemesszőrméve! P 120, 150 t Sötétkék kabát gazdagon szőrmézve P 50 \ BLAU IGNATZ-cég FérlI Kabátok s Átmeneti kabát P 36, 45, 60 Fekete télikabát bársony gallérral P 40, 60 Fekete télikabát szőrmézve P 50, 60, 80 Figyelje szenzáció árainkat a kirakatban Bőrkabát P 60 Hubertus P 20 Gumikabát P 15.101 I-a boykabát P 25-101 Fiuruhák P 0, 10, 16, 20 Férföltöny P 25, 36, 50, 10