Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)
1931-09-13 / 207. szám
SZEGED. Szerkesztőség: Somocj 1 ucca 22.1. em. Telelőn: 23-13. ^ Kiadóhivatal, kölcsönkönyvilAr é» (egylroda • Aradi ucca S. Telefon: 13—Oö. - Nyomda : Löw llBól ucca 19. Telefon : 26-34. TAvlratl és levélcím DélmsayaTonzón Szeqed. Vasárnap, 1931 szeptember 13 Ara 24 fillér VII. évfolyam, 207. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken és Budapesten 3-eo, kUlI«ld«n 0'40 pengd. — Egyes szAm Ara hélkitzi nap 16, voíér- és Ünnepnap 24 Ull. Hlr« detések felvétele tarifa szerint. Meglát len'k KétlA kivételével n»nonl« renoel Vasárnap hajnalban levegőbe röpitették a budapest—bécsi gyorsvonatot Boriaifiias merénylet Biaforbágynál BJfél ulén 3 órakor Jelenti budapesti tudósitónk: Ma éjszaka Biatorbágyná! fölrobbanlották a budapest—bécsi gyorsvonatot. A kocsik borzalmas romhalmazban az árokba zuhantak. A sebesültek számát a bafnall 3 óráig még nem lebelelt megállapítani. fl mecklenburgi hercegek A szombati lapokban két hir ütötte meg szemünket. Az egyik arról számol be, hogy a kormány kétszeresére akarja felemelni a jövedelemadót. A másik pedig azt adja tudtul, hogy a mecklenburgi herceg a pólólovak trenirozásáért a magyar államkincstár terhére ezidőszerint is évi tizenhatezer pengó's fizetéssel dotált állást tóit be. A mecklenburgi herceg ur őfensége bizonyára meg is dolgozik azért a bagatell fizetésért. A mecklenburgi herceg ur őfenségét bizonyára nem is családi összeköttetésekre való tekintettel alkalmazták a pólólovak tréneréül s nem kételkedünk abban sem, hogy ez alkalommal a megfelelő ember a megfelelő helyre került. De mégis csak bántó, mégis csak groteszk, mégis csak nyugtalanító jelenség, hogy amikor a létszámcsökkentés, a fizetésredukció, á keresetiadónak és forgalmiadónak felemelése s a vasúti díjszabás felemelésének elhatározása után a jövedelmiadó felemelésére kerül sor, akkor még mindig jut a magyar állam pénzéből a mecklenburgi herceg pólólovas tréneri működése számára évi tizenhatezer pengő. Tudjuk, hogy áldozatokat kell hoznunk, tudjuk, hogy le kell mondanunk mindenről, ami a vegetatív élet fentartásán tul van, tudjuk, hogy rettenetes méretű, megpróbáltatásos böjt következik. Jól tudjuk azt is, hogy a bevételeket az elkerülhetetlen kiadásokhoz kell méretezni, de még sokkaj jobban tudjuk,, mert a bőrünkön érezzük annak igazságát, hogy ezeket a bevételeket a polgárság teherbíró képességéhez is méretezni kell. Azt mondják: drasztikus intézkedésekre van szükség a bevételek fokozásánál. A magyar polgárság belenyugszik ebbe is, de azt kívánja, hogy ugyanilyen drasztikus intézkedések történjenek a szükségtelen kiadások megszüntetésénél is. Olvassuk, hogy kegyeleti okokból meghagynak költséges szervezeteket, olvassuk, hogy tradicionális okokból nem nyúlnak á sok tekintetben anakronisztikussá vált megyei szervezethez. Nem tudunk hozzászólni, mert nem ismerjük ezeket a kegyeleti és tradíciókból fakadó szempontokat. Ám tisztelettel kérjük, hogy a közterhek fokozásánál is vegyék elő ezeket az imaginárius szempontokat s mérlegeljék ezeket az inponderabilis tekinteteket. Ha a forgalmiadót fel akarják emelni, akkor nem jut más eszükbe, csak az állam érdeke. Amikor a keresetiadót felemelték, amikor a tisztviselői fizetéseket leszállították, akkor sem hangoztattak mást, mint a salus rei publícae-t Amikor áldozatokat követelnek a polgárságtól, amikor olyan mélyen, mint még soha, nyúlnak be a polgárság zsebébe, akkor csak rideg szavak financiális tekintetek és materiális szempontok vezetik az elhatározást. De amikor a kiadásokat kell csökkenteni, akkor fehérkeztyüt huz fel a »kemény ököl«, akkor a gyöngédség lesz úrrá a kemény elhatározás felett s a személyi tekintetek és patinás szempontok állítják meg utján az állam érdekeire tekintő elhatározást. Mi nem látunk a gyöngédségben bünt s nem vetjük meg a férfikönnyet, de szeretnénk, ha az a gyöngédség s az a tapintat, amelyik a kemény ököl erőkifejtését megállítja a kiadások csökkentésében, végigkísérné útjában a közterheket emelő rendeleteket s vizsgálná, hogy mi lesz ezekből a rendeletekből a miniszteri íróasztaloktól a végrehajtó transferáló kocsijáig vezető uton? Hánv exisztenciának kell összeroppanni, hány reménynek kell szétfoszlani, hány családnak kell szétzülleni, hány üzlet, hány műhely, hány lakás üresedik ki addig, amig ezekből a rendeletekből — nemzeti áldozatkészség lesz? Ezekre is gondoljanak azok, akik elérzékenyülnek meghatódnak, amikor egyéni "érzékenységet kellene érinteni a takarékosság bárdjával. Amig a mecklenburgi herceg pólólovak körüli tevékenységéért juthat pénz az államkincstártól, addig szabad-e a közterheket az elviselhetőség határain felül emelni? A mecklenburgi herceg most csak szimbólum. Mert nem egy mecklenburgi herceg él ebben az országban Ahány közüzem. annyi — mecklenburgi hercegi család. Hivatalokban, közüzemekben, az állam pénzén fentartott intézményekben, az állam pénzével alimentált vállalatokban — hány mecklenburgi herceg bukkanik még elébünk? Az autók leállításán s a rendőrposztok eltávolításán kivül szeretnénk már mást is látni, nemcsak adóemelést. Szüntessék meg a mecklenburgi hercegek szinekuráit, szüntessék meg á közüzemeket, takarítsanak meg minden reprezentációs költséget és minden reprezentációs intézményt. A magyar polgárság verejtékétől elvett filléreket csak az ország életszükségletének biztosítására szabad fordítani. A kormány rendeletileg korlátozta az újságok oldalszámát A lapok eddigi ieriedelmfik kétharmadánál nagyobb oldalszámban nem jelenhetnek meg Budapest, szeptember 12. (MTI.) A Bu- zalékát. Ezen belül a szöveg, hirdetés, yadapesti Közlöny vasárnapi száma közli- a rotációs és ivqs nyomópapíron előállított időszaki lapok terjedelmének ujabb ideiglenes megállapításáról szóló kormányrendeletet. A rendelet szerint: 1. §. A Magyarország területén rotációs és ives nyomópapíron megjelenő napilapok heti oldalterjedelme, illetőleg az egyéb időszaki lapok havi oklalterjedcime egyelőre nem haladhatja meg az 1931 évi augusztus 31-ével kezdődő héten, illetve az augusztus hóban megjelent számok összesített oldalterjedelmének 66 szálamint a rendelkezésre álló oldalak terjedelembeosztása tekintetében a kiadók szabad elhatározása érvényesül. 2. §. A napilapok nem mélynyomásu mellékleteinek oldalterjedelme az e rendelet kihirdetése előtt megjelent utolsó melléklet oldalterjedelmének felét nem haladhatja meg. Nem esnek a korlátozás alá az olyan mellékletek, amelyek kizárólag akár hazai, akár külföldi rádióműsort tartalmaznak. A mélynyomásu mellékletek terjedelme az augusztus havi oldalterjedelem átlagát nem haladhatja meg. 3. Az 1. § rendelkezései alá nem