Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-11 / 205. szám

DÉLMAGYARORSZAG SZEGED. Szerxesztöség: Somog 1 ucca 22.Lem. Telelőn: 23-33.^Kiadóhivatal, köIcsilnkHnyvlAr fts legylroda - Aradi ucca S. Telefon: 13-06. ^ Nyomda : LOw UpAI ucca 1». Telefon: 26-34. T6vlr«tt és levélcím Délmagyaronzéa Szeged. Péntek, 1931 szeptember 11 Ara 16 fillér VII. évfolyam, 205. szóm ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken él Budapesten 3-0O. tcUlfBldttn 0*40 pengd. — Egye* izém Ara héiklfz. nap 1®, vasár- és Ünnepnap 2-4 MII. Hir­detéseit felvétele tarifa szrrlnl. Megje­lenik héttfl kivételével r>«r»'»"»t« reoael Hol itt az őszinteség? Mióta a tisztviselői fizetések leszállítá­sáról szóló rendelet megjelent, olvasóink­tól egész sor levelet kaptunk, melyek a legkülönbözőbb beállításban ugyanazt a kérdést variálják, hogy szükséges volt-e és igazságos volt-e a tisztviselői fi etések leszállítása. Egyesek e levelek közül nyil­vánvalóan azzal a célzattal Íródtak, hogy nyomdafestéket is lássanak. Külön-külön e levelekre nem válaszolhatunk és bár­mennyi igazság volt is egynémelvikükben, nem közölhettük őket, mert a Délmagyar­ország álláspontját cikkeinkben teljes vi­lágossággal kifejezésre juttattuk. Ha most egy levélnek néhány sorát mégis idézzük, azért történik és azért tesszük, mert benne egy olyan szempont jut kifejezésre, ame­lyet eddig más oldalról alig hangoztattak, pedig megérdemelné, hogy vele komolvan, de nagyon komolyan foglalkozzanak. Szól­nak pedig a levél sorai a következőképen: »Az én havi fizetésem kereken száz­hetven pengő. .Ehez járul három személy után a családi pótlék, amit a fizetésleszál­lltás nem érint, de nem is számos, mert akárki kiszámíthatja, hogy 13 pengő és 50 fillér egy hónapban egy családtag eltar­tására mennyiben elegendő. Most a kü­lőnbőző közterheken és nyugdijhorzájá­rulásokon kivül le fognak vonni a fizeté­semből havi tizenhét pengőt. Nagyon sok, de belenyugodnék két feltétel alatt, ha tudnám, hogy az én áldozatom tényleg biztositja az államháztartás egvensulyát és ha tudnám, hogy a fizetéscsökkentés arányosan történik. A napokban megmu­tatták ellenben nekem egy magas állású tisztviselőnek a fizetési kimutatását, amely szerint törzsfizetésén kivül még hét kü­lönböző címen élvez javadalmazást. Ha ez a magas állású tisztviselő, akivel nem is akarom összehasonlítani magamat, lead a fizetéséből tiz százalékot, javadalmazá­sának csak két százalékát veszti el. Hol itt az igazság és hol itt az őszinteség'?« Engedje meg az olvasó, hogy ezuttal a kettős kérdésnek csak a második részére feleljünk: hol itt az őszinteség? A felelet nagyon egyszerű, csak némi magyarázatot igényel. Arról, hogv Magyarországon na­gyok volnának a fizetések, panaszkodni igazán nem lehet, Kezdve a huszonkétezer­pengős miniszteri fizetésen, kivétel nélkül minden állami és közigazgatási alkalma­zottnak a törzsfizetése alatta van annak a mértéknek, amely az illető fizetési osz­tály szerinti igényeknek megfelelő megél­hetést biztosítaná. Valószínűleg ez az egészségtelen körülmény tenyésztette ki azonban azt 3 rendszert, amely az utolsó tiz esztendő alatt a nagy fák jótékony árnyában igen szépen kivirágzott, hogy egyesek a törzsfizetéseken kivül ilyen vagy olyan cimen pótlékhoz, mellékjövedelmek­hez jutottak, amelyek mellett lassankint a törzsfizetés töredék-fizetéssé alakult át és elveszítette az illetőkre nézve a jelen­tőségét. Ez teszi a fizetések lineáris le­szállítását igazságtalanná. Más ugyanis a jelentősége annak, ha valaki nettó évi öt­ezer pengőjének tiz százalékát veszti el, mintha az ötezer pengője csökken ugyan ötszáz pengővel, de még mindig megma­rad másik öt- vagy hatezer pengője teljes sértetlenségben. Nem tudjuk, hogy á megnővekedett har­minchármas bizottságban felmerült-e már ezeknek a megpótlékolt fizetéseknek a kér­dése és nem tudjuk, hogy a harminchár­mas bizottság tagjai igyekeztek-e a legköz­vetlenebb környezetükben tisztázni azt a kérdést, hogy hány embernek van egy­szerre miniszteri nyugdija, képviselői fize­tése, egyetemi tanári fizetése, egy vagy más elmen külön tiszteletdija, sőt két­három különböző cimen élvezett lakbére is? Pedig okunk van feltételezni, Jiogy egy ilyen környomozás esetén nagyon ér­dekes adatok kerülnének nyilvánosságra. Azt se tudjuk, hogy szóba kerültek-e már egyes állami üzemek külön jutalmai, ame­lyek összegükben a hivatalosan kimutatott fizetés mellett igen tekintélyes mellékjö­vedelmet biztosítanak, anélkül, hogy akár adóalapul szerepelnének, akár a formai javadalmazás mellett kifejezésre jutnának. Mindössze egy esetről tudunk, amely a harminchármas bizottságban lejátszó­dott. Gróf Eszterházy Móric egyik felsző­laláFában szóvá tette, hogy a közönség kö­rében a fizetésleszállitásokkal kapcsolat­ban olyan híresztelések vannak elterjedve, mint ha egyes vállalati vezetők vállalataik­tól a mai iszonyokkal arányban nem álló magas javadalmazást - élveznének. Megnyugtatást kért abban T tekintetben, hogy ezek a híresztelések mennyiben fe­lelnek meg a valóságnak. A kérdésre Chorin Ferenc válaszolt, aki tájékoztatta Eszterházy grófot, hogy a jnv ad almázások a vállalatok viszonyaihoz képest nem aránytalanok. Eszterházy gróf meg is nyu­godott a válaszban. Mi azonban szeretnénk a harminchár­mas bizottság több kiváló tagjára, Te­leszky Jánosra, Kállay Tiborra, Éber An­talra,' Vida Jenőre, .Weisz Fülöpre, Biró' Pálra, Papp Gézára és a többiekre appel­láíni, hogy a megnyugtató nyilatkozat da­cára terjesszék ki ebbe az irányba is a harminchármas bizottság bölcs és meg­nyugtató működését és igyekezzenek ke­resztülvinni, hogy egyrészt a sokféle ci­men élvezett különböző javadalmazások megszűnjenek, másrészt pedig ne legyenek olyan mammutjővedelmek, amelyek az ál­talános leszegényedés korában csakugyan szemet szúrhatnak. Az utolsók volnánk azok sorában, akik korlátok közé akar­nánk szorítani az egyéni iniciativát es meg akarnánk bénitani a vállalatok sza­bad működését, de ha az állam redukálja a kisemberek fizetését, akkor volna némi erkölcsi alapja annak is, hogy ahol az állam által adott vám- vagy egyéb kedvez­mény bizonyos vállalatok jövedelmezősé­gének alapja, ott a vállalatok vezetői is vállalianak arányos részt a közős nyomo­rúság'által diktált terhek viseléséből. Mert ha a mostani purifikálásnak csak annyi lesz az eredménye, hogy leállítják a mi­niszteri autókat és a közalkalmazottak zöme leadja fizetésének tiz százalékát, ak­kor sokan fogják felvetni a ma még félén­ken hangzó kérdést, hogy hol itt az őszin­teség? Az angol fődelegátus a leszerelés és a béke mellett szállt síkra Genfben Genf, szeptember 10. Délelőtt 11 órakor kez­dődött a Népszövetség közgyűlésének teljes ülése Lerroux spanyol külügyminiszter az elnöki székből a lefegyverzés szükségességét hirdetted Cecil lord, an^l fődelegátus tartott eruíán t.apv beszédet a leszerelés szükségességéről és a világgazdasági krízis megszüntetéséről. — Minden azon múlik — mondotta a többek közt —, rá tudják-e venni a nemzetközi tőkét, hogy kitöltse a fizetési mérleg házagait Hang­súlyozta végül, hogy Anglia mindig őszintén fog munkálkodni a francia—német jóviszony megteremtésén, mert tudja, hogy a minde­nütt észlelhető veszedelmes nyugtalanság egyik főoka a két vezetésre hivatott állam kőzött uralkodó bizalmatlanságban rejlik. Felemelik a Máv személydifszabásál és csökkentik a mezőgazdasági áruszállítások díjtételeit A kereskedelmi miniszter tájékoztatta a 33-as bizottságit a Máv. helyzetéről — Walkő külügyminiszter a genfi tárgyalásokról és a francia kÖlcsSnfegyzéssel kad­csolatos híresztelésekről — A 33-as bizottság a fövő hét szerdáján folytatja a Máv ügyének tárgyalását Budapest, szeptember 10 A ?3-as bizottság csütörtöki üléséről a kővetkező hivatalos je­lentést adták ki: A 33-as országos bizottság Ugrón Gábor c'i­nöklésével csütörtökön délelőtt ülést tartott Kenéz neia kereskedelemügyi miniszter ismertette az ál­lamvasutak helyzetét és azokat a nehézsége­ket, amelyek az államvasutak pénzügyi egyen­súlyának helyreállításánál fennállanak, külö­nösen azért, mert a pénzügyi egyensúly hely­reállítása mellett gondoskodni kellett a mező­gazdaságnak díjszabási támogatásáról is. A miniszter által előterjesztett adatok szerint a Máv.-nak a folyó költségvetési évben meg­állapított bevételei a vasúti forgalomnak egész Európában tapasztalható csökkenése folytán előreláthatólag igen tekintélyes mértékben csökkenni fognak. Ennek pótlására a minisz­ter a kiadásoknak mintegy 30 milliós csökken­tését irányozta elő. A kiadásmegtakaritások azonban nem egyensúlyozhatják teljesen a várható bevételcsökkenést s ezért henulelen a HormAnu a s/e-

Next

/
Oldalképek
Tartalom