Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)
1931-09-03 / 199. szám
GYARORSZAG SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca ZZ.I.em. Teteíon: 23.33.^Kiadóhivatal. kOlcsOnkOnyviar «s fegyiroda Aradi ucca 8. Telefon: 13-OÖ. , Nyomda : Lüw (.Ipát ucca 19. Telefon : 26-34. TAvlrall és levélcím - Délmagyarorszán Szeged. Csütörtök, 1931 szeptember 3 Ara 16 fillér VII. évfolyam, ». szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3-00, kUIfifldön 6MO pengO. — Egyes szám Ara hétköznap lö, vasAr- és Ünnepnap 24 1111. Hirdetéseit felvétele tarifa szerint. Megjelenik t»étf« kivételével naponta renorl Kint vagyunk a vízből A város polgármesterének aláírásával szabályrendelettervezetet kézbesítettek a mai napon »tanulmányozás végett« a közgyűlés jogügyi és műszaki bizottságának tagjai részére. A szabályrendelet a liftekről szól, szabatos részletességgel állapítván meg a felvonók szerkezeti feltételeit, a kötelek szakadási biztonságának koefficiensét, a »felvonó felelős kezelő« személyében beálló változás esetén a tennivalókat s — egészen a mai idők szellemében — annak a tekintélyes pénzösszegeknek nagyságát, amit a tulajdonosok a lift évenkinti felülvizsgálásáért kötelesek lesznek fizetni, nem a városnak, hanem a felülvizsgálatot végző tisztviselőknek. Nem lehet azt állitani, hogy a város hatóságának nincs érzéke az aktualitások iránt. A közigazgatásnak az a feladata, hogy a mindennapi élet szükségleteinek kielégítésében segítségére legyen a polgároknak. S mi az, aminek hiányát a polgárság legjobban érzi? Természetesen a liftről szóló szabályrendeletnek. Egyre általánosabbá válik az a meggyőződés, hogy ha a liftről már lett volna szabályrendeletünk, nem jutottunk volna idáig. Ne méltóztassanak ezt tréfának tekinteni, de ma, amikor mindenki joggal fél a lezuhanástól, ezerszeresen hálásak vagyunk azért a szabályrendeletért, mely, igaz, hogy az életnek csak egy nem túlságosan jelentékeny szakaszában, a liftszekrényben, de mégis a biztonság érzéséről megfelelően gondoskodik s távol tartja tőlünk a zuhanás veszedelmét. Most, amikor minden ember emelkedni akar, szeretetteljes érdeklődéssel tudunk elmerülni azoknak a szabályoknak tanulmányozásában, melyek az emelkedésünket lehetővé tevő felvonókészülék működését szabályozzák. Természetesen a demokrácia szempontjából sem lehet kifogást emelni a szabályrendelet ellen, mert hiszen a demokrácia minden ember számára lehetővé akarja tenni az emelkedést s a lift ekként a legdemokratikusabb berendezkedések közé tartozik. örömmel üdvözöljük tehát a város vezetőségét, hogy a mai időkben ennek a szabályrendeletnek elkészítésével foglalkoztatta az ügyosztályokat s a tisztviselőket. Végre valami konstruktív munka is történik a városházán. Igaz, hogy harmadik hónapja nincs már közgyűlés, viszont ez a nyár olyan eseményleien volt, az életviszonyok annyira nem kívántak uj szabályozást, olyan tökéletesen ment az élet a régi keréknyomon, hogy nem is lett volna anyaga a közgyűlésnek. Egyesek ugyan — mindig voltak ilyen izgága emberek — beszélnek arról, hogy valami gazdasági válságféle lépett fel, a baloldali lapok meg arról firkálnak, hogy a takarékoskodásnak uj kurzusa kezdődik, azt mondják a pénzemberek — a fene érti a dolgukat, dehát vannak ilyen malikus emberek —,' hogy drágább lett a pénz s pár százezer pengővel a város kamatterhei is megnövekedtek, amire pedig — ilyesféléket mondanak — nincs költségvetési fedezet, holott a költségvetési tételek fedezetei sem folynak be, dehát ki érti ezt a fordított beszédet? A város vezetősége bizonyára a szükségletek sorrendjében gondoskodik a közigazgatás foglalkoztatásáról, reprezentatív célokra autót tartani s nem szükséges munkával foglalkoztatni a tisztviselőket — egyformán pazarlás. Szerencsére finom ösztönősség és csalhatatlan Ítélőképesség védi meg kisiklásoktól a város vezetőit s ha egyszer ők most látják az idők teljességét elérkezettnek arra, hogy a város törvényhatósága megalkossa a liftről szóló szabályrendeletet, akkor bizonyára a törvényhatóságnak nem is azzal a kérdéssel kell foglalkoznia, hogy a polgárság milyen áldozataival tudja megmenteni a költségvetés egyensúlyát, hogyan tud kenyeret és munkát adni a kenyér és munka Ínségeseinek s hogyan segiti teljesüléshez azt a miniszterelnöki programot, a keresztény irányzat legelső keresztény programját: hogy ne legyen senki, aki éhezik? Nem tudjuk, mi van több' ebben a vá- ! rosban: lift-e, vagy munkanélküli? Bizonyára több lift van, mint munkanélküli, mert ha munkanélküli lenne több, akkor a város urai kétségtelenül inkább á munkanélküliekről gondoskodnának, mint a liftekről. Két számadatról hallottunk, hallottuk azt, hogy három és hallottuk azt, hogy hatezer volt augusztusban. Bizonyára három a munkanélküliek száma és az augusztusi hatezres szám a működésben lévő lifteké, mert másként valósággal elképzelhetetlen, hogy háromhavi szünetelés után a város a három üzemben lévő lift számára készitsen egy tizoldalas szabályrendeletet, most 1931. év szeptemberébén, a legsötétebb jövő előtt, a világválság és kétségbeesés mélypontján, áz éhség és fagy epidémiájának küszöbén. Mi már kint vagyunk a vízből. A német nép még kétségbeesve töpreng azon, hogy; hogyan álljon talpra, mi már azt is tudjuk, hogy hogyan kell emelkednünk. Köszönjük neked, városvezetés, morituri te salutant. Eber Antal a 33-as bizottságban Indítványt tett a vidéki egyetemek megszUntetéiére Á többség elfogadta a cukoradó felemeléséi — Az ellenzék az adóemelések ellen A belügyminiszter a szegedi kisbérlők ügyéről Budapest, szeptember 2. A 33-as bizottság szerdai üléséről a következő jelentést adták ki: A 33-as országos bizottság Ugrón Gábor elnöklésével ma délelőtt ülést tartott. ' Tomcsányi Vilmos Pál napirend előtti felszólalásában arra kérte a bizottságot, hogy hetenként előre meghatározott napon tartsa üléseit. Sigray Antal gróf utal arra, hogy amikor a kormány olyan fontos gazdasági és pénzügyi rendelkezések megszavazását kéri a bizottságtól, akkor a határozatok meghozatalához nem elég a költségvetés ismerete, hanem szükséges az is, hogy a bizottság tisztán lássa az állam valamennyi tartozását és követeléseit, mert csak ezek ismeretében tud nyugodtan határozni. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök kijelentette, hogy ezek az adatok rendelkezésre állanak és már ezen az ülésen is szívesen tájékoztatja a bizottság tagjait. Wolff Károly ugyancsak napirend előtt szólalt, fel és kifogásolta, hogy a legutóbbi ülésről kiadott közleménybe nem vették bele az ő felszólalásának rövid kivonatát. örffy Imre felszólalásában a bizottság üléseinek zárt jellege mellett foglalt állást. Rassay Károly a bizottsági tárgyalások teljes nyilvánosságát kívánta. Ez az elvi álláspontja nem zárja ki azonban azt, hogy a kormányelnök kívánságára külpolitikai és pénzügyi tekintetben adott felvilágosítások bizalmas jellegüeknek ne tekintessenek. A nyugdija' soknál történő 5—10—15 százalékos levonás nem fedte minden bizottsági tag[ felfogását. Hangoztatta, hogy parlament hiányában az országos bizottságnak kell tudomást szereznie az ország különböző bajairól. Felhívta a belügyminiszter figyelmét arra, hogy egyes városokban a tiszti ügyészség perköltségek behajlásával nehezíti a lakosság helyzetét. Helyesnek tartaná, ha a belügyminiszter eltiltaná a tiszti ügyészeket attól, hogy perköltségeket kíméletlenül hajtsanak be. Ezután a magánalkalmazottak körében történt nagymérvű felmondásokra hivtá fel a figyelmet. A' kormánynak tárgyalnia kellene az érdekeltségekkel. Végül felhívja a pénzügyminiszter figyelmét arra, hogy. büntető következményekkel kényszerítse a bankokat minden törlesztés alkalmával, hogy az adósoknak részletes jegyzéket adjanak át, mert súlyos visszaélések vannak e téren a vidéken. Felvilágosítást kér a Nemzeti Bank devizaellátásának rendjéről is. Keresztes-Fischer belügyminiszter rámutatott arra, hogy, a szegedi kisbérlők ismételt bérleszállitás után ujabb haszonbérleszállitási kérelemmel álltak elő. Az erre vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak a belügyminisztériumban. Elvileg az az álláspontja, hogy különböztetni kell azok között, akiknek exisztencíáját a haszonbérek végrehajtás utjáni érvényesítése tönkre tenné és azok közt, akik tudnának ugyan fizetni, de nem akarnak. Sajt