Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-25 / 217. szám

198Í szeptember 25. 3 A volt szegedi miniszterelnök — a volt szegedi miniszterelnökről P. Ábrahám Dezső — gr<5f Károlyi Gyuláról Budapest, szeptember 24. (A Délmagyarország munka, társától.) A szegedi kormány tizenkét év előtti miniszterelnöke eltűnt a politikai életből. A régi függetlenségi politikus visszavonult lakásának öreg bútorai közé és osöndes rezignációval nézi a helyzetkomikumot: az ellenforradalmi rendszer nem engedte be a parlamentbe — az ellenforradalom miniszterelnökét... P. Ábrahám Dezső, a ifegedi kormány volt miniszterelnöke hiába kísérletezett M elmúlt évek során, a rendszer nem adott engedélyt aekl arra. hogy a nyiltszavazásos kerületekben mandátnmot szerezzen. A nyáron ismét kísérletezett, de hiába állott mögötte jelentős számú szavazó, nem kaphatta meg most sem Karcag megbízólevelét... És a volt ellenforradalmi minisztereinők' — akinek súlyos bflne: régi függetlenségi múltja és meggyőződése — most még csöndesebben nézi a furcsa helyzetkomikumot. összejön politikai elvbarátaival és figyeli ae eseményeket és halk rezlgnáeiőval mondja: —• Nekem a politika és a közélet eddig mindig csak Veeerúséget és csalódást hozott, mert mindig a Cassandra nerepét kellett betöltenem. >, X Délmaggarország érdekesnek tartotta: "most felkeresni t szegedi kormány volt miniszterelnökét abból az alkalomból, hogy tizenkét év előtti kollégája, szegedi miniszterelnök-elődje: gróf Károlyi Gyula kerülj a kabinet élére. P. íbrahám Dezső a kővetkezőket mondotta gróf Károlyi Gyjda miniszterelnökről, tevékenységéről és kormányzati politikájáról: — Károlyi Gyula kétségtelenül nagy áldozatot hozott, amikor ebben a rettenetes válságban szinte áldozatul adta oda magát. Hogy vállalkozása fog-e sikerülni, azt a legközelebbi idő megmutatja, de számolni kell a felmerült óriási nehézségekkel. Károlyi Gyula feltétlenül tisztességes és jóindulatu politikus, — ez azonban, szerintem, nem érdem, hanem: előfeltétel. Maguk ezek a tulaj, donságok azonban még nem biztosítják az illető személyiségek feltétlen politikai sikerét ís. — Károlyi Gyulát még Szegedről ismerem, ahol ar akkori kormány élén hivatali elődöm volt. Akkor Is, mint feltétlen korrekt politikust ismertem meg. Nem rajta mult, hogy a célokat nem tudta megvalósítani. Mint a háborús kormány egyik politikai exponense akkor még nagyobb bizalmatlansággal találkozott a franciák részéről. Lehet, hogy azóta ez a bizalmatlanság csökkent, sőt tekintettel arra. hogy a mostani budapesti francia követ éppen az ő házában lakik, a személyes érintkezés folytán barátsággá is fejlődött. —• Természetesen ismerni keli a francia gondolkozást, amely csak azokban bizik meg, akiket állandóan franciabarátoknak tartott. Kívánatos v0lna, hogy Károlyi megtalálja a kibontakozás lehetőségét A jelenlegi miniszterelnök szegedi utódja most gróf Károlyi Gyula tevékenységéről beszélt: Amidőn Károlyi Gyula programot adott, a fősúlyt a pénzügyi szanálásra helyezte. Ez természetes és okos gondolat, azonban ez egymaga nem fog célhoz vezetni. Különösen nem azok a rendszabályok, amelgeket a SS-as bizottság javaslata alapján a kormány életbe léptetett. — % takarékosságnak ott iényleg létjogosultsága van. ahol — van miből takarékoskodni. De ha a kormány csak a klsegzisztenciákat akaija megrövidíteni keresetükben és nem nyul a nagy jövedelmekhez, akkor máris célját tévesztette. A tisztviselői kar már kétségbeesve Htja jövőjét és a kevésbé fegyelmezettek hajlandók a szélsőségekkel való kacérkodásra. Információim szerint ai elégedetlenek a szociáldemokrácia felé orientálódnak. — A takarékosságnak másik hátrányos oldala az, hogy ezáltal a szűkebb kereseti lehetőségre szorítottak kénytelenek igényeiket a minimumra redukálni, ami maga után vonja a forgalom csökkenését; ez pedig a munkanélküliek számának emelkedésével jár. Olyan láncolat ez, amely az elégedetlenek számát fogj* növelni. A legutóbbi eseményekért Károlyi Gyula nem fslelős, de felelőssé fog válni, ha azon az uton halad, ame. lyet Bethlen István elkezdett, folytatott és pár'fa szentséggé avatott. — Itt látom a Károlyi-kormány programjának hiányos., ságát. Amikor Károlyi megalakította kormányát, nem nyilatkozott a szabadságjogok kérdéséről. Viszont belügyminisztere azt a kijelentést tette, hogy ő a fokozatos fejlődés embere. Ezt a kifejezést már évek óta halljuk és magyarra fordítva annyi: sem a választójog, sem a sajtó, sem a gyülekezési jog, sem egyéb kózszabadság megvalósításáról egyelőre szó sem lehet. Már pedig teljes konszolidáció enélküt nem képzelhető el." Elsőrendű kötelesség volna a választások tisztasága érdekében a titkosság megvalósítása. Amíg ez nincs meg, addig alkotmányos uralomról beszélni sem lehet. — Nem akarok jós lenni, de ugy látom, hogy a nehézségekkel Kírolyi Gyula nem fog tudni megbirkózni. Nem látom ugyanis azt az elhatározási készséget, hogy mindent, ami a múltban károsnak mutatkozott, kiküszöböljön és egészen nj — radikális — módszerrel csinálja meg az uj magyar politikát — A rendszerváltozásnak nemcsak a vagyont, de az erkölcsi javak tekintetében eddig uralkodó felfogást ts meg kell változtatnia. Nem akarom azt mondani, hogy bárkitől is akár egy fillért jogtalanul elvegyenek, de ma már a közérdek hátrányára még a tulajdonjog szentsége sem lehet érintetlen és ha a viszonyok megkívánják, még ebbe ls bele kell nyúlni. Természetesen ezalatt semmi. féle elkommunizálást nem értek. — Külpolitikai téren a kormánynak teljeseA szakítania kell az eddigi állapotokkal. Nem értem ez alatt, Kogy az eddigi barátokat elidegenítse, de elsősorban olyan barátokat kell szerezni, akikhez földrajzi fekvésünk, szomszédi viszonyunk edafűz. A bolsevizmus bukása óta uralkodó kormányok jóv£» tehetetlen hibákat követtek el éppen a külpolitikában. Szerencsésen ki tudtuk volna használni a francia ét német ellentétet, ha őszinte barátsággal közeledtek volna ahhoz a hatalomhoz, amelytől ma egész Európa várja pénzügyi megváltását. Ezzel szemben megcsinálták a frankhamisítást, utazgattak Berlinben, Bécsben, Olaszországban, Bulgáriában; olyan helyeken és olyan kormányoknál, amelyeknek a segítsége és rokonszenve soha sem mehetett tovább a jóindulatu baráti megnyilvánulásnál, de félreértést okozott Franciaország szemében. A legnagyobb baj végül az, hogy az utolsó évtized kormányai nem akartak számotvetni azzal, hogy • háborút elvesztettük és nem vonták le ennek konzekvenciáit. Ha Károlyi Gyula gróf a pénzügyi szanáláson kivül meg akarja menteni az országot, akkor feltétlenül más belpolitikát és más külpolitikát kell folytatnia, mint amit elődei folytattak, mert enélkül minden becsülendő tőrek. vése hiábavaló. A volt szegedi miniszterelnök' befejezte szavalt a volt szegedi miniszterelnökről. Az ajtónál még ezeket mondotta: — Nekem mindig a Cassandra szerepét kellett betöltenem. i. és az események mindig nekem adtak igazat... <?• m A pénzügyi bizottság burkolt adót akar kivetni a városi hivatalok ügyfeleire Titokzatos javaslatok a fQldátruházási Illeték emelésére és a magánjogi beadványok megadóztatására (A Délmagyarország munkatársától) A keddi kisgyűlés érdekes és eddig titokban tartó" javaslatot tárgyalt, amely a pénzügyi bizottság költségvetési vitájában született meg, A javaslat a költségvetési bevételek fokozását célozza, helyesebben uj jövedelmi forrásokat ajánl a városnak és három részből áll. A pénzügyi bizottság javaslatának első részében art ajánlja, hogy a városházán is vezessék be azt a rendszert, amely a bíróságnál dívik és amely ellen már számtalanszor felzudult a jogkereső közönség A rendszer abból áll, hogy « városi hivatalok csak a Telek számára megszabott hivatalos órák alatt dltaafe szóba • ingyem » felekkel, ezeken a hivatalos órákon tul azonban csak megfelelő öszszeg ellenében. A pénzt természetesen nem vennék el az ügyes-bajosoktól csak ugy, egyszerien, hanem olyan formán, hogy a fél a hivatalos órákon tul csak 20 fillérért kapható sértesM lapon* Jelenthetné be kívánságát. Mivel a tapasztalatok szerint azok, akiknek dolguk akad a városházán, rendszerint másirányban is elfoglalt emberek és nem rendelkeznek szabadon idejükkel, nagyon valószínű, hogy legnagyobb részük csak a >hivatalos időn< tul juthatna el ügyének elintézése céljából a városházára és igy a huszfilléres értesítő lapok tényleg tekintélyes jövedelmet jelentemének a város számára — formális adóemelés nélkül is. A javaslat második része szerint mindenféle földátirás után az eddig fizetett holdankinti 2 pengős illetékdijat fel kelt emelni 4 pengíre A javaslat harmadik részében azt kívánja a bizottság, hogy magánjogi természetű beadványokra, amelyek eddig bé^egmentesek voltak, a vároai bélyeg szempontjából a város vessen ki beadványonkint egy pengő husz fittért, amit városi bélyegben kellene leróni. Ezekből az uj illetéknemekből ötvenezer pengő bevételi többletet remél a pénzügyi bizottság Ezek a korszakalkotó javaslatok — szabálydeletmódositásokat igényelnek, ezért nem kerültek a költségvetéssel együtt a kisgyűlés elé. Ha a javaslatokat a kisgyűlés mos> elfogadja, akkor a rájuk vonatkozó szabályrendeletek módosítására tesz előterjesztést a közgyűlésnek. Cs0t6rt6kSn hirdettek először pápai bullát Szegeden Szeged város: püspöki székhely, a fogadalmi templom: székesegyház — A megyéspüspök kinevezte az egyházmegyei kormánytanács tagjait (A Délmagyarország munkatársától) Fényes templomi ünnepség keretében törtéut meg csütörtökön délelőtt a junius 19-én kelt pápai bulla kihirdetése, amellyel a pápa a fogadalmi templomot püspöki székesegyházzá nyilvánította. A csütörtöki ünnepség külön érdekessége az, hogy " kereszténység fennállása óta elsőizben hirdettek fel. Szegeden pápai bullát. Az ünnepség, amelyen a szegedi és környékbeli papság teljes számban, a kegyúr város, a hivatalok. egyetem, testületek, katonaság küldöttei is megjelentek, 10 órakor kezdődött. A díszruhás papság élén vonult be dr. GlatUelder Gyula csanádi püspök és a szószékre lépve beszédet mondott. Vázolta a csanádi egyházmegye történetét és azokról az eseményekről szólott, amelyek az ősi csanádi püspökséget szétszaggatták. — Azzal a t'iui kérelemmel fordultam Szentséges Atyánkhoz — folytatta a püspök —, hogy jelölje kí Szeged városát a csanádi püspökség uj székhelyéül, a mult évben fölszentelt fogadalmi templomot pedig Magyarország Nagyasszonyának védelme alatt álló székesegyházául és engedje meg. hogy az egyházmegyei kormányzat zavartalan vitele céljából a püspök tanácsadó testülete: székeskáptalan s mig annak összes javadalmai biztosithatók lesznek, jogkörét betöltő egyházrargyel kormány, tanács szerveztessék. — A Szentatya, aki mindig élénk 'érdeklődéssel viseltetett az egyházmegye sorsa iránt, egyházunk szomorú sorsa felett búslakodó szivünk megvigasztalására meghallgatta tiszteletteljes kérésemet és bullájával Szeged városát a csanádi püspftkség székhelyéül, a fogadalmi templomot pedig az egyházmegye székesegyházáéit fe j jlíilte és "egy. í»sn megengedte, hogy az egyházmegyei kormánytanácsos megalakíthassam. A püspöki allocutfo után dr. Csepregtay Imre pápai kamarás, a püspök felszólítására az oltár elől felolvasta a pápai bulla intézkedéseinek végrehajtásával megbízott Angéla Rotla pápai nuucius latínnyelvü decrétumát, majd az ugyancsak latinszövegű pápai bullát. Dr. Snpslch János ezután a decrétum és a bulla magyar fordítását olvasta fel. Ezután ismét a püspök beszélt, majd kinevezte, a kormánytanács tagjait. Egyházmegyei kormánytanácsosok lettek: Bezdán József, Brelsach Béla, Belvárost Mozi Péntek, szombat, vasárnap MÁMON NOVARR O legújabb mm.', A Sevillai énekes Azonkívül: A strand szépe bnrleszk. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasárnap 3. 5, 7,9 órakor Korzft Mozi Péntektől vartinapig Kárpátoktól az Isonzóig a világháború fenséges drámája. Azonkívül Ázsia csodál expediciós film Előadások kezdete 5, 7, 9. vasárnap 3.5,7,9 órakor