Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-25 / 217. szám

SZEGED. Szeraesztöség: Soraog 1 ucca 22.1. em Tclcion: 23-33. ^ Kladóblvafal, hölcíönkilnyv^ar é» tegylroda • Aradi ucca 8. Telefon: 13-06. - Nyomda s Uiw UpóI ucca 19. Telefon : 26-34. Távirati é» levélcím • DélmnayarorszAo Szesed. Péntek, 1931 szeptember 25 Ara 16 fillér VII. évfolyam, 217. sz&m Előfizetés•- Havonta helyben 3.20 vidéken é« Budapesten3-00, kUlIölditn 6-40 pengd. — Egye® tzAm Ara hCtkif/nap 16. vasér- é» Ünnepnap 24, llll. Hirdetéseit lelvélele tarifa «®erln». Megjelenik hétfO kfvelelével naponta reooel Gróf Károlyi Imre és a szegedi közgyűlés 'A' magyar közélet jelenségeit figyelve és lemérve állunk meg gróf Károlyi Imrének tegnapelőtt megjelent könyve előtt. A kapitalista világrend válságáról irt a magyar főúr, Magyarország kormányzójának násza, az Angol-Magyar Bank igazgatóságának elnöke Ez a könyv egyrészt tartalmánál fogva, másrészt, mint szimptóma, megérdemli a legnagyobbfoku érdeklődést. Magyarország főura olyan tanokat hirdet ebben a könyvben s olyan meggyőződésről tesz tanúságot, ami őt ma a pSlgári front balszélére állítja s bár a szocialista párt programját nem vallja, mégis tu.lmr.gi] radikalizmusban azon a gyakorlati programon, mely a magyar szociáldemokrata párt aktuális követeléseit foglalja magában. Gróf Károlyi Imre azt kívánja, hogy az állam sajátítsa ki a holt-kéz javait, a hitbizományokat s az egyházi birtokokat. Károlyi Imre gróf követeli a titkos választójogot, azt köyetelii, hogy maguk a népek kergessék el cselekvésre képtelen kormányaikat s üttes*senek helyűkre olyanokat, akik cselekvésre készek és képesek. (Gróf Károlyi Imre nem mondja meg, de mi már tudjuk, hogy milyen eseményekkel jár az, ha a nép maga közvetlen avatkozik be a kormányzat megváltoztatásába.) Gróf Károlyi Imre tévesnek mondja azokat az Ítéleteket, melyeket az európai polgárság alkotott magának Oroszország felől, nem igaz —mondja—, hogy a mai Oroszország összeomlás előtt áll, ellenben igaz az — — mondja később —, hogy Oroszországban nincs munkanélküli s minden dolgozó meg tudja keresni kenyerét. Azt kívánja, hogy a szociáldemokrata párt bevonásával koncentrációs kormány alakuljon meg mielőbb, — a polgári társadalomnak van a legtöbb veszteni valója a forradalomban s ha a polgári társadalomban nincs annyi okosság és nincs annyi erő, hogy létét meg tudja menteni, akkor legalább biztosítsa az utat az áttérésre a mai világrendtől a következő világrendig. Mí magunkat meg nem alkuvó ellenzékieknek valljuk s ugy érezzük, hogy szavunkat és állásfoglalásunkat a kötelező tekintet sem korlátozta mindig. Es mégis kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy mi szegedi népgyűlésen nem mertük volna azt elmondani, amit gróf Károlyi Imre könyvében megírt s a szegedi közgyűlés elé gróf Károlyi Imre tanításának csak szelídebb részleteit s azt is megfésülve S azt is az óvatosság és körültekintés selyempapirjába pakolva mernénk indítvány formájában előterjeszteni Nem hisszük, hogy az ügyészség hivatalosan foglalkozik majd ezzel a könyvvel, de már láttunk ügyészi vádiratot, amelyik bűncselekményt látott abban, amikor valaki kevésbé kedvező képet rajzolt « mai oroszországi állapotokról s hallottunk már ügyészi beszédeket, melyek osztály elleni izgatás vádját emelték azok ellen, akik szekularizációt s a hitbizományoknak és egyházi birtokoknak kisajátítását követelték. Gróf Károlyi Imrét aligha lehet majd elintézni azzal, hogy kommunista, mint ahogy a jobboldali reakció csökevényei mind a mai napig bolsevista rágalommal akartak mindenkit elgáncsolni, aki — kevesebbet sürgetett, mint Károlyi Imre s a népek közvetlen cselekvésének sürgetése s az uj világrend eljövetelének előkészítése helyett megel^égedeü volna azzal is, ha kiterjesztik a szabadságjogokat, gondoskodnak munkaalkalmakról 6 becsületesen sáfárkodnak a közvagyonnal. Pár hónappal ezelőtt a szegedi közgyűlésen az egységes párt hivatalos szónokai milyen filippikákat tartottak a titkos választójog ellen s még az esküdtszék visszaállítását követelő indítvány ellen is felsorakoztatták a szervilizmus egységespárti sorkatonaságát. Hol vannak a mai idők azoktól az idillikus állapotoktól, amikor még olyan követelések döngették a lelkiismeretet, mint az esküdtszék visszaállítása. Egymásután háromszázszor állítanák már vissza az esküdtszéket s egymásután háromezerszer hoznák már be a titkos választójogot, ha ezzel vissza lehetne csinálni mindazt, amit az utolsó évtizedben csináltak s ha ezzel meg lehetne állítani azt a rohanást, amibe a történelem országútján belekényszeritették ezt a szerencsétlen magyar népet. Gróf Károlyi Imre szekularizációt sürget, a szegedi közgyűlés pedig vitára készül, hogy; fent kell-e tartani az egyházi segélyeket s) hogy a jezsuiták számára meg kell-e újra adni az építési segélyt. Talán nem vagyunk felforgatók, ha kérünk valamit Károlyi Imre radikalizmusából a szegedi polgárság számára is, talán nem mindent, talán nem is sokat, éppen csak annyit, amennyi ebben a főldindulásos időben a polgári rend megmentéséhez múlhatatlanul szükséges Ne fokozzák a fegyverkezést! 4 francia delegátus Javaslatai a Népszövetség leszerelési bizottságéban Genf, szeptember 24. A Népszövetség közgyűlésének leszerelési bizottságában feszült érdeklődéssel várták a francia kormány állásfoglalását a fegyverkezés kérdésében. Masslglí francia delegátus beszédében azt fejtegette, hogy a világ idegessége nem a fegyverkezésekből származik. Ezidőszerint nincs fegyverkezési verseny. Az olasz javaslatot bírálva hangoztatta, hogy az nem gyakorlati. Végül javasolta, hogy vagy arra szorítkozzanak az egybegyűltek, hogy kifejik azt a kívánságukat, hogy a* mns'anf fegyverkezést ne f®. kozzáfe. vagy pedig kérjék fel a Népszövetséget., hogy hívja fel a kormányokat, hogy a Ieszcreíesl konferenciára kellő instrukciókkal küldjék el kép. vlset(jiket s igy már a konferencia kezdetén lehessen egyezményt kötni1 független kisgazdapárt a köiszabadságokért és a parlament összehívásáért (Budapesti tudósítónk telefonjelen tése.) A független kisgazdapárt Gaál Gaszton elnökletével csütörtökön ülést tartott, amelyen megjelent a párt valamennyi képviselő tagja is. Gaál Gaszton, majd Eckhardt Tibor ismertették a poétikai helyzetet, azután a párt állast foglal! a statárium és'a parlament összehívásának kérdésében, kimondván, hogy a statáriumrendeletnek az a része, amely a gyűléseket lehetetlenné teszi, stilyos sérelme a közszabadságoknak, de súlyos politikai hiba is, mert a nyilt és a jogrendet támogató szervezkedés kizárásával a föld alatt szervezkedő és felforgató elemeknek dobja oda azokat, akik egyébként mérsékelt irányban orientálódnának. Megállapította a pártértekezlet, hogy súlyos felelősség terheli azokat a politikai tényezőket és politikusokat, akik az ellenzék megszívlelésre méli(V jivasfatajt mellőzik és akik nem irjá'i ala a kép. vis?Iőház összehívására klbocíájott ivet és ezzel az állásfoglalásukkal hozzájárulnak ahoz, hogy a tétlen parlament csak szemlélője lehessen az eseményeknek és az ezekkel kapcsolatos intézkedéseknek. A minis&ierelnölc nyilaíUosata a ssüRségrendeleíről, as állam Qásztarfás deficit férői, a munkanélküliségről, ax állás&almoxásolc megsstíníeiéséről és ax össxefér&eleflenségről Budipest. szeptember 24. Az egységes párt csütörtök este értekezletet tartott, amelyen Károlyi Gyula miniszterelnök tájékoztatta a pártot az aktuális kérdésekről. — A biatorbágyi szörnyű eset következtében — mondotta a miniszterelnök — a kormány szükségesnek látta néhány erőteljesebb óvóintézkedés megtételét. A prevenció szempontjából még fontosabbak azok az intézkedések, amelyek a közvéleményben jelentkező elégedetlenség elhárítására vonatkoznak. Ilyen az Inségakció és a vetőmagakció. Az inségakciót abba az irányba szeretné terelni, nngy ne szorosan vett inségakció legyen, hanem a munkanélküliség megszüntetése realizáltassék általa. Az államháztartással kapcsolatban valótlan hirek terjedtek el a közönség körében. Mindnyájan tudjuk, hogy súlyos nehézségek mutatkoznak az államháztartás terén s ezért a lehető legkeményebb eszközökhöz nyull a kormány, amelyek a társadalom minden rétegét érzékenyen érintik. Ezekre a rendelkezésekre azonban szükség volt Ezt a közvélemény előtt precíz számokkal akarja igazolni. A szorosan vett állomháztarfá*! deficit 117 mtf116 pengő, az üzemi deficitekkei együtt 150 mUt'ó pengő. Ezzel szemben 220 millió pengő köztartozás! hátralék áll fenn. Ha az adók rendesen folytak volna be, ugy nem deficitünk, hanem feleslegünk volna. Az adóés illetékhátralékokra az a megjegyzése, hogy ott, ahol az adófizető helyzete indokolja, a pénzügyi kormányzatnak megértéssel kell lennie és méltányosan elbánnia az adófizetőkkel s adóelengedést vagy, halasztást kell lehetővé tennie. Az államnak körülbelül 360 milZió pengff rövidlejáratú hifele van és mintegy 150 millió pengő különböző garanciákat vállal!, amit bizonyos mértékig állami tartozásnak lehet minősitenL Az államháztartás deficitjét elsősorban megtakarítással, másrészt az állami J'ivedelmek Tokozfii sávai" akarjuk eliminálni. Reméljük, hogy ezen a módon az államháztartást a folyó költségvetési évben egyensúlyba tudjuk hozni A rövidlejáratú tartozásokat vagy kölcsön utján, vagy máskép ugv akarjuk rendezni, hogy bizonyos ideig ne legyünk kénytelenek fizetéseket teljesíteni s ezen a ponton van szükség a Népszövetség pénzügyi szakembereinek támogatására. Az ország közhangulatára a kormánynak flgye-