Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-24 / 216. szám

PTPB Csütörtök, 1931 szeptember 24 A.ra 16 fillér VII. évfolyam, 216. szám Előfizetés: Havonta helybea 3.20 vidéken é» Budapesten 3-00, kUltltldOn 6-40 pengO. — Egyet izém Ara hétkö*. nap 16, vn»Ar- éa Ünnepnap 14 tul. Hlrdeléiek fel-vétele tarifa szerint. Megjelenik hftffl kivételével nwponla renoel HIHUI'W—IIIIIII'IIIMH' mi'iminiw 11 SnHMBBHHHHBBHBHBHI SZEGED. Szerkesztőség: Somog I ucca 22.1,em. Teleion: Kiadóhivatal, k»lc»«nk»nyvlAT és Jegyiroda Aradi ncca 8. Telefon: 13-06. - Nyomda : L»w lloól ucca 19. Telefon: 26-34. TAvlratl és levélcím * Délmnqyaronzég Szeged. Titkosság és elvhüség A külvárosi párt kitűnő elnöke, aki a választásokig a helytartói tisztség minden előnyét és méltóságát élvezte, de akinek a választások után díjmentesen adományozták az áruló cimét és jellegét, a kisgyűlés napirendje előtt — ez a napirend nekünk: egy évig tartó kenyér és egy évig tartó gond, nekik: öreg urak fáradt, lélektelen malomjátéka — felszólalt és tiltakozott az ellen, hogy a bizottságok zárt tárgyalásain megtett indítványait és javaslatait a nyilvánossággal megismertessék. Maga az indítvány elég komikus helyzetet teremt. (Ebből a komikumból lehetne valamit kölcsönadni a szegedi szinház operettelőadásainak is.) Az ingatlanforgalmi iroda vezetője ugyanis — az ingatlanforgalmi adó felemelését kivánja. Ez az eset hajszálra olyan, mintha a pálinkagyáros antialkoholista lenne, a mészáros bicsérdista-tanokat hirdetne, a municiógváros pacifista politikát folytatna, vagy vegetáriánus apostol lenne a szalámigyáros. Nem akarjuk folytatni a hasonlatokat, mert, belátjuk, egyik sem olyan groteszk, egyik sem olyan jellegzetes, mint az, amikor az ingatlanforgalmi iroda tulajdonosa az ingatlanforgalmi adó emeléséért harcol. Mondhatnánk azonban azt is, hogy éppen ennyire furcsa, éppen ennyire komikus az is, amikor a külvárosrészek elnökéből — Teleszky János lesz a torony árnyékában. Aki odakint mást nem tesz, mint nem beszél, de dörög a közterhek ellen, aki odakint minden panaszt magára vesz és minden sérelem orvoslását vállalja, az bent, a nagy torony árnyékában maga sürgeti, maga követeli, maga indítványozza az adók emelését. Az egri adóhivatal egykori prezumptiv főnőké a nyilvánosság miatt panaszkodik, pedig a titkosság miatt sokkal több okunk van panaszkodni. A titkosság elleni harcunkban minden argumentumot felhasználtunk, de erre, bevalljuk, nem is gondoltunk. Köszönjük ezt az érvet. Azért is szükség van a közigazgatás nyilvánosságára, hogy a választópolgárok ellenőrizni tudják a törvényhatósági bizottsági tagok munkásságát, azért is szükség van a nyilvánosság -ellenőrzésére, hogy ne lehessen mást cselekedni bent, mint amit szónokolnak kint, ne lehessen kint az adóemelés ellen mennydörögni s bent előállni az adóemelő javaslatokkal, ne lehessen kint ellenzékieskedni s bent farkatcsóválni minden előtt, ami ellen odakint lázbahozták a hallgatókat s felkorbácsolták az indulatot. Vagy, ha valaki mégis megteszi, arról alkothassa meg véleményét a polgárság s ne a hordón eldörgött szavak, hanem a cselek :defek felett Ítélkezhessenek a választók. A titkosságnak csak az lehet barátja, akinek titkos szándékai vannak. A titkosságért csak az harcolhat, akinek van rejtegetni valója. Nem is kételkedünk abban, hogy a külvárosi párt elnöke jobban szereli, ha lehetnek nyilvánosság elé szánt és lehetne!, titokban tartott felszólalásai s ezért mi nem is kifogásoljuk kisgyülési felszólalásait. Mi csak a polgármesteri választ kifogásoljuk, amelyik ennek a kívánságnak teljesítését megigórtc. A polgármester ur azt is válaszolhatta volna, őreá tartozik annak megítélése, hogy a városi közügyek intézéséből mi tartozik a nyilvánosságra s ha valaki restelli a zárt tárgyalásokon elmondott beszédét, az olyan módon védekezhetik a nyilvánossággal szemben, hogy nem mond olyan beszédeket, amiket restelnie kell. A nyilvánosság garanciája a végzett munka közérdekű voltának, a nyilvánosság garanciája annak, hogy felelőtlen korteskedés ne vehesse birtokba a város ügyeinek intézését. Nem arra kellene törekedni, hogy a bizottságok zárt tárgyalásairól még szűkebb kommüniké tájékoztassa a polgárságot, hanem arra, hogy állítsák helyre a közigazgatás nyilvánosságát. Soha semmiféle érdek nem szenvedett sérelmet amiatt, hogy a bizottsági tárgyalások nyilvánosak voltak s nyilvánosak voltak a tanácsülések is. Hetyke s a felelősséggel nem sokat törődő közéleti szellem zárta ki a nyilvánosságot a közigazgatásból. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Londonból jelentik: A konzervatív párt jobboldali szárnya egyre nagyobb agitációt fejt ki az alsóház feloszlatása érdekében. A jobbszárny vezére Nerille Chamberlain, a koalíciós kormány egészségügyi minisztere. Azt hiszik, hogy ha a konzervatívok a vámvédelem J?fsz«vával veszik fel a választási harcot, nagy többséggel vonulhatnak be a parlamentbe. A konzervatív párt mérsékellebb elemei a szélsőjobboldali veszedelem ellensúlyozására érintkezést keresnek a szociáldemokraták Inbbszárnvávat és szeretnék, ha Hendersont és Budapest, szeptember. 23. A 33-as bizottság szerdai ülésén a jövedelem szükségadó bevezetéséről szőlő rendeletet tárgyalta. Napirend előtt Hogos Miksa grőf üdvözölte a földmivelésügyi minisztert elhatározásáért, amely lehetővé teszt a borárak egészséges kialakulását. Báró Szterémjl József napirendelőtti felszólalásában kérte a miniszterelnököt, hogy elsősorban azokat a Javaslatokat hozza a bizottság elé, amelyek az inség és a munkanélküliség leküzdésére, az árdrágítás letörésére és általában a gazdasági élet fellendítésére vonatkoznak. Károlyi Gyula minisztereinők válaszában hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság fellendítését célzó intézkedések és kérdések is a legrövidebb időn belül az országos bizottság elé kerülnek. Ezután áttértek a napirendre. Varga Imre pénzügyi államtitkár ismertette a szükségadó-rendeletet, amely szerint a jövedelmi adó alanyai az 1932. évre megállapítandó jövedelemadónak megfelelő összeget a rendeletben meghatározott határidőkőn belül szükségadó cimén befizetni tartoznak. A rendelet ezeket a határidőket ugy állapítja meg, hogy az 1931. évre kivetett jövedelmi adó 50 százalékát ezévi november hó 15-ig, 50 százalékát pedig 1932. évi február hó 15-ig kell befizetni. Ha a bevallott jövedelem nem felel meg az illető adózó életmódjának, akkor az adófizető bizottság jogosult ezeknek a külső ismérvek figyelembevételével, az illetőre magasabb adóalapot megállapítani. Azoknál az adózóknál, akiknél a vagyonadó alapjául vett adó a köteles vagyontárgyak együttes értéke az 500 ezer pengőt túlhaladja, a szükségadó nem lehet kisebb, mint a vagyonadó alapjául vett értéknek kétezreléke. A tantiémadó alá eső javadalmazásokból, továbbá a szolgálati viszonyból, valamint egyéb forrásokból származó jövedelem után járó jövedelmi adó a vagyonadó alapjául vett érték kétezrelékében megTitkos választás és nyilvános tárgyalások helyett a nyílt választást és titkos tárgyalásokat hozta be. De hol vannak már azok az idők, amikor ezt a »reformot* meg lehetett valósítani, hol az a szellem, amelyik ezt a törvényt életre hívta? A most kővetkező idők próbái lesznek a tiszta szándéknak és az elvhüségnek. Ne azzal menjünk hát az uj idők elé, hogy kortesek kedvéért szűkítsünk azon a kis szabadságon, amit egy szellemében és rendelkezéseiben túlhaladott, anakronisztikussá vált törvény adott meg. A kiskirályok uralmának úgyis vége lesz, a polgárság tájékozatlanságban való tartásával ne akarják ezf az uralmat ideig-óráig meghosszabbítani. Grahamet sikerülne a koalíciós kormányba belépésre birni. Beavatott pénzügyi körökben azt hiszik, hogy a kormány a font árfolyamát 4.40-es dollár árfolyamon akarja stabilizálni. Montagn Normann, az Angol Bank kormányzója hatheti kanadai üdülés után visszaérkezett Londonba. A pályaudvart nagy rendőri készültség szállta meg és amikor Normann vonata befutott, senkit sem engedtek be a perronra. Feltűnést keltett, hogy Montagn Normann a rendőrség sorfala kőzött hagyta el a pályaudvart. állapitott minimális ősszegbe be nem számitható. Kállay Tibor . az első felszólaló, hangoztatta, hogy az adójavaslatok vitáját minél gyorsabban be kell fejezni, hogy « polgárság jövedelmének emelésére, vagy legalább konzer. válására alkalmas intézkedések minél előbb a bizottság elé kerüljenek. őrffy Imre szükségesnek tartja az inségadó kivetését, de nem Ke. lyesli, hogy a javaslat a látszólagos jövedelmeket i* megkívánja adóztatni. Kéri, hogy az évi 3600 pengőnél kisebb jövedelmeket mentesítsék a szükségadó alól. Somsich László hangoztatta, hogy a mezőgazdaság semmiféle nj meg. terhelést nem bir el ebben az évben. Minthogy ez a javaslat nem gondoskodik arról, hogy a mezőgazdaság miként fizesse tőkéjéből a szükségadót, nem fogadhatja el a javaslatot. Tomcsányl Vilmos PAi szükségesnek tartja a tervezett adó behozatalát az Ínség, akció céljára. Kívánatos volna, hogy a rendeletben magában is kifejezésre jusson az, hogy a szükségadó csak erre a célra fordítható. Éber Antai indítványozta, hogy azok, akiknek megállapított jövedelmi adója a 20 pengőt meg nem haladja, mentesitve lecv«n a szükségadó alól. Egri Aurél elfogadja a szükségadót. Eszterházy Móric kérdést Intéz a pénzügyi kormányzathoz aziránt, Hogy. az eddigi adóemelések milyen eredménnyel jártak Megszavazza az 1931. jövedelemre kivetendő adők megduplázását. Jobboldali agitáció Londonban a parlament feloszlatása érdekében 4.40 dollárárfolyamon akarják stabilizálni a foníoí Hz 1932. évre kivetett jövedelmi adó összege lesz a szükségadó 4 33-as bizottság elfogadta a kormány módosított tervezetét