Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-22 / 214. szám

1331 szeptember 22 DÉLMAGYARORSZÁG 3 A tél, a lövő, a gazdasági és pénzügyi helyist A Délmagyarország ankélja a kibontakozás lehetőségeiről Gróf Klebelsberg Kunó és Weltner Jakab nyilatkozata a válságról és a jövőről Budapest, szeptember 21. (A Délmagyar­ország munkatársától.) A válság egyre ólmo­sabb súllyal veri a társadalmat. Csupa ko­mor arc, csupa sötét kérdés és nincs senki, aki meg tudná mutatni a kibontakozás, a jövő reményesebb lehetőségét. Egyre ujabb meglepetések érkeznek a fekete horizont alatt; megtépett kenyerek, elvesztett falatok, teher­növekedés, fizetéscsökkenés, ujabb lemondá­sok. ujabb kínlódások és a még vergődve dol­gozók csapatján tul: a hadsereg, amely meg­verten és megcíbáltan ténfereg munka nélkül. Mi lesz a télen? Mit hoz a jövő, politikában, a gazdasági és kenyérfron­ton ? A reménytelennek látszó helyzet­gen a Délmagyarország munkatársa egy­másután kereste fel a politikusokat — a képviselőket és a közéleti vezetőket, akiket nem engedtek be a parlamentbe —, hogy ha nem is magyarázatot és megoldást kérjen a feltornyosuló kérdésekre, d? legalább feleletet a legközelebbi jövőre. Az ellenzéki vezéregyé­niségeken kivül politikai pártállásra való te­kintet nélkül kerestük fel ezeket a tényezőket: adjanak feleletet a legújabb kormányzati in­tézkedésekről, a tél gazdasági, politikai és közbiztonsági kérdéseiről és — ha lehet — jelöljék meg a jövő útjait. A Délmagyrror­szág egymásután fogja közölni ezeket a beszél­getéseket, amelyek talán hozzájárulnak az ólomsulyu kérdőjelek megfejtésének sötét problémáihoz. Gróf Klebelsberg Kunó volt kultuszminiszter, Szeged egyik ország­gyűlési képviselője még hidegkúti villájában tartózkodik. Tízéves miniszterségének emlé­keit, leveleit, iratait foglalja rendszerbe és tel­jesen elvonulva tanulmányozza a jelen sötét problémáit. Kérdésünkre a következőket mon­dotta: — Október első napjaiban lemegyek Sze­gedre és ott a helyszínen részletesen át fo­gom tanulmányozni Szeged legsürgősebb és speciális problémáit. Módot fogok keresni, hogy minden érdekeltség helyzetét megismer­jem, beszélni fogok a gazdákkal, az iparosok­kal, a kereskedőkkel, az alkalmazottakkal és a tisztviselőkkel. Szerencsére most, a válasz­tások lezajlása után nem kell pártpolitikai kérdésekkel foglalkozni ér igy minden időt és energiát a gazdasági problémákra fordít­hatunk. Hiszem, hogy a helyszínen megszer­zendő ismeretek és adatok alapján meg fog­juk tudni oldani a téli problémákat. — Addig is részletesen tájékozódom az egyes minisztériumokban, hogy az adóit és változott viszonyok közpprtte mit lehet majd tenni Szeged megsegítése érdekében. Konkré­tumokról most még nem hidok beszélni, de hiszem, hogy a város vezetőségével meg fog­juk tudni találni azokat a lehetőségeket, ame­lyekkel kielégíthetjük a szükségleteket. Sze­geddel szemben még be'váltatlan tartozások vannak és én hiszem, hogy az uj helyzetben is meg fogjuk találni a megoldást. A helyzet súlyos, a téli gondok nvomasztóak, de min­dent el fogunk követni, hogy a tél súlyos hó­napjait minden megrázkódtatás nélkül ke­resztülvezessük. — Az októberi helyszíni megbeszélések és tárgyalások után módot fogok keresni, hogy a megoldási lehetőségekről részletesen tájé­koztassuk a nyilvánosságot. Weltner Jakab országgyűlési képviselő, a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának egyik vezető tag­ja a kővetkezőket mondotta: — Azok az eszközök, amelyeket a kormány most alkalmaz, még sötétebbé teszik a hely­zetet. Ezek a rendelkezések nem menthetik t meg a magángazdaságot, hanem még súlyo­sabb válság elé állítják. — Az ország már a mostani Szanálás előtt, is eljutott a teljesítőképesség legvégső hatá­rához. A fogyasztók ujabb megterhelése ket­tős irányban jár érzékeny károkkal. Az állam pénzügyei nem fognak megjavulni, mert min­den ujabb teher a fogyasztás ujabb csökke­nésével jár. Már az eddigi rendszabályok is ezt bizonyítják. A forgalmi, a jövedelmi, a kereseti adó emelése megbénítja a még meg­lévő forgalmat is. Ennek a tendenciának pe­dig az a logikus következménye, hogy a ter­melés megakad és tönkre meggy még azoknak tőkéseknek jórésze is, amelyek erősebben van­nak alátámasztva. — A' mai tendencia tehát nem lehet útja a kibontakozásnak. Ez csak' papiros-számítás; ez csak a légüres térben elgondolt ötlet. — A mi véleményünk szerint egy lehetőség van a helyzet megoldására, — ha azt akarják, hogy az egész ország közreműködjék a sza* nálásban. Az uj parlamentnek egyetlen fal­adata lehet: gyorsan törvénybe Iktatni az általános tHkos válasz­tójogot és elrendelni az u| vá­lasztásokat. Az uj parlament kebeléből alakított kormány­nak azután több reménysége lehet arra, hogy a külföld segítségével a mostani óriási hiá­nyokat áthidaljuk mindaddig, amig belső rend­szabályokkal, a bürokrácia leépítésével, a fo­kozatos jövedelmi adóval, az örökösödési adó nagyarányú felemelésével stb a magángazda­ságot talpraállithatjuk és az államot megszi­lárdíthatjuk. Addig, amig ez nem történik meg a lehető legsötétebben látom az eljövendő téli hónapokat, 99) 0 belügyminiszter uj versenytárgyalást rendelt el az aszfaltjavitási munkálatokra (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged város hatósága még a tavasszal tárgyalást irt ki a megrongált aszfaltburkolatok kijavítására. A' munkálatok kiadása már tavasszal égetően sürgősnek mutatkozott, mert az aszfaltbur­kolat siralmas képet nyújtott, egyes "helyeken szinte lehetetlenné vált az autó- és kocsiköz­lekedés. A versenytárgyalásra több ajánlat érkezett és az egyik ajánlattevő, a fíirsch Mihály-cég hajlandó volt igen előnyös feltételek mellett a 170 ezer pen.rőt kitevő aszfaltjavitási mun­kálatokat hitelbe elvégezni. A közgyűlés ked­vezően fogadta P cég ajánlatát és meg is bizta a munkálatok elvégzésével. A' határo­zatra kimondta a közgyűlés a birtokonkivüli­ségpt, azonban a munka a közbejött bank­zárlat miatt nem indulhatott meg. A közgyűlés határozatát különben az egyik konkurrens ajánlattevő, a Magyar Aszfalt Rt. megfelleb­bezte, mert módosított ajánlatot fogadott, el a közgyűlés. Közben az aszfaltburkolat nap­ról-napra romlott és ma már egyfcS ueclk burkolata olyan botrányosan rossz, hogv a tengely törések is napirenden vannak. A fellebbezés sorsa most dőlt el, még pedig ugy, hogy a belügyminiszter feloldotta a köz­gyűlésnek azt a határozatát, amellyel az asz­faltjavitási munkálatokat kiadta a Birsch­cégnek. A miniszter a várost uj versenytár­gyalás kiírására utasította azzal az indoko­lással, hogy a megtartott versenytárgyaláson nem mindenben tartották be a pályázat fel­tételeit. A belügyminiszter döntése kellemetlen hely­zetbe hozta a várost, mert az nem jelent egyebet, mint azt, hogy az aszfaltjavitási mun­kálatok bizonytalan időre kitolódnak. Ha ki­irják az uj pályázatot, aligha kap a jelenlegi viszonyok között olyan ajánlattevőt a város, aki hajlandó lenne hitelbe elvégezni a mun­kálatokat. A szegedi uccák aszfaltburkolásának ügyé a szeptemberi közgyűlés elé kerül. Icifovsiky belügyminiszter lemondása napján a szegedi Árpád-páhoSy székházát átadta a dyermekvédé Ujának A telekkönyvi hatóság az épületet már át is irta uj tulajdonosa javára (A Délmagyarország munkatársától.) Augusz tus 19. napján, a Bethlen-kormány lemon­dása után levelet irt Scitovszky Béla belügy­miniszter a szegedi telekkönyvi hatósághoz. Ebben a levélben azt irta az akkori belügy­miniszter ur, hogy a telekkönyvi hatóság a szegedi A~­pád-páholy palotáját írja át a Gyer­mekvédő Liga javára. A belügyminiszter ur, az egykori, levelé­ben hivatkozott egy rendeletre és egy tör­vényre. Egyikkel sem volt azonban szeren­cséje. A magyar jog szerint, legalább a Scitovszky Béla előtti magyar jog szerint, csak felosz­latott egyesület vagyona felett rendelkezhetik a belügyminiszter. A belügyminiszter ur leve­lében azt mond ja, hogy * hivatali elődjének^ 1550—920. sz. rendelete alapján adja it az Árpád-páholy vagyonát a Gyermekvédő Li­gának. Az 1550—920. sz. belügyminiszteri ren­delet csak felfüggesztette, de fel nem oszlatta a szabadkőműves szövetséget. A páholy tiz évig hiába kérte azt, hogy a vizsgálatot tartsák meg ellene, az eljárást folytassák le s azután a bizonyítékok alapján tegye meg intézkedését a belügyminiszter. A belügyminiszter hivatkozik az 1922 évi XI. t.-c. 11. §-ra is. Ez a törvény »a trianoni békeszerződés katonai rendelkezései kőzött fog­lalt egyes tilalmak és korlátozások végre­hajtásáról* Szól. E törvény két szakasza in­tézkedik egyesületek és szervezetek feloszla­tásáról. A törvény 7. Szakasza szerint fel kell oszlatni az alapszabály nélkül működő egyesületeket ész szervezeteket, — ez a ren­delkezés nem vonatkozhatik erre az esetre, Belvárotl Morl Kedd. »z*rd% Korzó Mozi Bernhard Goelzke-vel Frank tanár esete dráma és Harry Pi@| bravurfilmje Éjféli utat Elíadások kezdete 5/ V* 8 és Vs 10 órakor Kedd 3 nagy »láger SO felvonás! I. Texasi sárkány II. Prelrle banditák III. Lincselés Előadások kezdete 5, >/« 8 és VílO órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom