Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-02 / 174. szám

2 DÉLMAGYARO"'"?*'' 1931 aucruszfus 2. tikánk magyar öncéluságunk kifeiezése. (Élénk he­lyeslés a jobboldalon.) — Ma miír Franciaország is Utja, hogy a Duna medencéjének rendezése anélkül, hogy Magyar­országra támaszkodjék, elképzelhetetlen s hogy nem lesz rend mindaddig a Duna medencéjében, amig Magyarország nem intézkedhetik önmaga a saját sorsáról. Én szeretném a francia szimpá­tiát kimélyíteni. Nemcsak azért, mert Franciaor­szág ma a leghatalmasabb nemzetek egyike, ha­nem azért is, mert meg volt ez a szimpátia a régi időkben is. — Engem nem vezet a mindenáron való ellen­zékieskedés. A pénzügyi kormányzat irtot azon. ban nem vagyok bizalommal. Előre kelleti volna Ijnl, hogy Csonkamagyarország nem bírhat el olyan költségvetési, ame'ynek terhe! magasabbik a rég; Nagymagyarosság terhelnél, hogy Csonka, magyarország u?m bírhat ei olyan adminisztrációi, amely sokkal nigvobb. mint a békebeli volt és előre kellett volna látni hogyha a pénzügyi sza­nálással nem Jár együtt a gazdasági szanálás Is, ugy kijntrüi az ország anyagi erejj. Figyelmeztet tűk a kormányt, hogy teljéién kimerül egy túlzott költségvetés az ország pénzügyi erej?t Az, hogy 5 millió font felvétele néhány, hetes halasztási szenvedett, nem Jelent, heti az'>, hogy emiatt olyan rendelkezése, ket keltjen életbeléptéin!, amely az egész gazdasági életet megbénította. Érthetetlen, hogyan tudtunk ilyen helyzetbe jutni, amikor a pénzügyminiszter nemrég kijelentette, hogy neki tartaléka van előre nem látott esetekre. Voltak kölcsönfelvételi alkalmak. A Garanty Trust és a Rotschild-csoport is akart kölcsönt nyújtani. Miért nem vették fel annakidején a kölcsönöket? Ilyen körülmények kőzött nem adhatok a kor­mánynak felhatalmazást csaknem egy évre. Adói emelni akkor, amikor ISO millió a hátralék, nem lehel — Most a korrúánv azt hangoztatja, hogy Adu­kait költségvetés esetében is fel kell emelni az «dóka(. Adót emelni akkor, amik>r UíA millió pengü az adóhátralék, nem lehet. Ami­kor ilyen nagy a nyomor és az eladóso­dás, amikor nem képelek megfizetni az órabérek a inai adót, hogyan lesznek ke. pesek megfizetni a felemeltet? De ha hozzá kell nyulnunk az adókhoz, kezdjük magunkon. Szállítsuk le a minisztert a házelaökl es képviselői liwté-eket. Legyünk szigorúak az ö-sszt-ícrhele'-lenségiwn. (Nagy taps a baloldalon.} Lehetetlen, hogy agyaik az ul.anikasszaból több­szörös Jövedelmeket húzzanak. A reprezentációs költötteket szállítsák le. (Nagy taps a baloldalon.; — Ha kifelé a látszatra kevesebbet költenénk, talán nagyobb szimpátiát szereznénk. Májusban volt itt a népszövetségi ligák kongresszusa. Az ünnepségek után felkeresett az egyik nyugati állam megbízottja és azt mondotta, hogy szép volt a kormányzó garden partyja, szép volt a miniszter­elnök és a házelnök etélye, de — mondotta — ezenkívül kell, hogy legyen egy másik Magyar­ország is. Szeder Ferenc: A koplaló Magyarország. Gróf Sigray Antal: Van egy másik, a koplaló, a szenvedő, a dolgozó Magyarország. Az ország­gyűlésnek szorosaabbá kell fúzni a néppel való kapcsolatot. Helyesli, hogy a kormány megkezdte a tárgyalásokat a kölcsön felvételére. — De ha meglesz a kölcsön, amely nem lesz elég a teljes válság megoldására — mondotta emelt hangon Sigray —. akkor álljon a kormányzó ur elé azzal, hogy fogja össze a kormányzó ur a nemzeti erőket, alakítson koncentrációs kormányt kizárólag abból a óéiból, hogy az orsza. got a válságból kivezesse. Hegymegi-Kiss Pál a következő szónok. A mos­tani válság nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi vál­ság is. Az eddig kiadott rendelkezések gon. doskodtak az államról, a bankokról, de nem gondoskodtak a betevőkről és az adósokról A Ház elnapolása ellen emel szól. Kun Béla: Nem azért küldtek bennünket ide, hogy mindjárt hazamenjünk. Dinnyés Lajos: Minek választottunk? Maiasits Géza (Dinnyés felé): A. képviselő ur fantáziája ezt választásnak nevezi? Hegymefii Kiss PáL Az a legnagyobb baj a gaz­dasági válságban, hogy társadalmunk teljesen ener­vált. Hiányoznak a szakemberek a vezetőhelyeken. Nem fogadja el a javaslatot. Farkas István: Rá kell mulatnom arra, hogy tizéves kormányzás után odajutottunk, hogy a Rfthien-kormany bemondta a csődöt és «t állunk a felszámolás előtt. Nincs más kivezető ut. Ebben a parlamentben nincs váltógazdaság. Nem lehetnek eltolódások a pártok kőzött, csak egy párt lehet kormányon. Csak egy program van és Bethlen István már tiz éve ül az országon. Ezen az ala pon megyünk tönkre. A miniszterelnök azt jelen­tette ki, hogy nem lesz adóemelés. A miniszter­flnök nagyon jó! tudla julius 11-én, hogy ide­jutottunk és mégis légből kapott koholmánynak mondta, hogy bármilyen adómérséklésre készül­nének. Most diktatórikus felhatalmazást kér a mi­niszterelnök. amellyel azután uj terheket akar róni az ország népér<\ Olyan sarcokat, amelyeket már nem bír el ez az ország Bizonyára nagyon örülnek Debrecenben, hocv ? miniszterelnök első ténykedése sz uj. parlamentben olyan felhatal­mazás kierőszakolása, amely lehetővé teszi az or­szág adózó népének uj megterhelését — Demagógia gróf Bethlen Istvántól, hogy a szocialistákat osztálypolitikával vádolja meg. Beth­len István politikája a legridegebb, legönzőbb egy­oldalú osztálypolitika. . Zsilinszky Endre Szilágyi Lajos tegnapi beszédével foglalkozott s hangoztatta, hogy Bihar és Bereg vármegyékben sok Választási atrocitás fordult elő és olyan emberek: t ütöttek el a mandátumtól, akik ellen semmi kifogást n?m lehet emelni nemzeti szempontból sem. A javaslatot nem fogadja el, mert azt túlmérete­zettnek lartjj gazdaságitag elhibázóttnik és al­kotmányellenesnek. A mai időkben a kormánynak nem volna szabáa a parlamenttől eltávolodva megtenni intézkedéseit A javaslatot azért sem szavazza meg. mert a rendszer polltik, Jávai szem­bm bizalmatlan. A2 ipar túlságos súllyal nehe­zedik az országra- és nem veszi észre, hogy magá­nak árt, amikor nem engedi a mezőgazdaságot prosperálni. A birtokkérdést nemzeti alapon, radi­kálisan kell megoldani A nagybirtokokat le keU szállítani a mi­nimális európai méretre. Franciaországtól nem várhatunk semmit sem •addig, amig nem demonstráljuk határozottan azt hogy Németországgal politikailag és gazdaságilag is. függetlenek vagyunk A némft imperializmus nak keletre Irányuló törekvésével szemben gát kent . keli szerepelnünk és ebben szoros védközösség füz Fényképezzen o világhírű angol it „Imperiál filmre é, lemezre! Kapható Eiebmann u, lóíszerésxnél K elemen u. 12 bennünket a dunavölgyi államokhoz. Természetesen érdektársunk Franciaor­szág A Javaslatot nem fogadta el. Kabók Lajos a Bethlen-kormányzat rendszerének eredményeit bírálta és felszólította a kormányt távozásra. A magas közterhek mellett a kenyérdrá­gulás még elviselhetetlenebbé tesz| az életet A magas közterhek okozták, hogy a buza és a kenyér ára között oly nagy a különbség, de hozzájárult ehez a malmok árpolitikája és a pékek manipulációja is. Szeder Ferenc csatlakozik Györki Imre kisebbségi véleményéhez. Pazarlással vádolja a kormányt és azzal, hogy, az előrelátás hiánya okozta a gazdasági válságot. Mezőgazdaságunk rendszerét át kell alakítani s át keli térnünk az Európában Jobban ér. tékesühelő termelvényekre. A földreform csak súlyosbította a parasztság hely­zetét. A nagybirtok rendszerének szociális és nem­zeti szempontból véget kell vetni. A javaslatot nem fogadta el. Weltner Jakab már a választások során történt visszaélések miatt is bizalmatlan a kormánnyal szemben. A nemzet nem teljesítette kötelességét sem a rokkantakkal, sem a hadikőlcsönjegyzőkkel, sem a vitézségi érempótdijasokkal szemben. Hosszasan bírálta a kormány gazdasági politikáját és a Javaslatot nem fogadta el. Esztergályos János, a vjta utolsó szónoka azt fejtegette, hogy a magyar, országi gazdasági állapotoknak az ódiumát nem • lehet a világgazdasági válságra tolni A. kormányi nem takarékoskodott eléggé, nem vette figyelmébe az ellenzék tanácsait Vannak olyan problémák, amelyeket parlamenti tárgyalésokon nem lehet megoldani — mondja a miniszterelnök Az elnök ezután a vitát bezárta és Bethlen István miniszterelnök állott fel szólásra. Hangsúlyozta, hogy nem akar reflektálni személyes kijelenté­sekre és vádaskodásokra, mert a parlamenti vitánál is tekintetbe kell venni a nehéz időket, amelyekben éíünk. Amikor Turcsányi Egon beszédére á vita folyamán válaszolt, azt a kijelentést tetté, hogy nem tartja összeegyeztethetőnek a nemzet érdeké­yel. bogy Turcsányi a parlamentben szerepeljen. Teljes lojalitással kijelenti, hogy azzal nem akarta Turcsányi nemzeti megbízhatóságát kétségbe vonni­Miért volt szükség a felhatalmazási törvényjavas­latra. Régi tapasztfelat szerint hiánya a magyar alkotmánynak az, hogy szükségrendeletek kiadására nincs meg a felhatalmazása a kormányunknak. Vannak olyán problémák, amelyeket parlamenti tárgyalásokon nem lehet megoldani. De miért van szükség a felhatalmazás másik részére, amely a költségvetésre vonatkozik? Azért, mert a hitel­élet védelmének a tekintetében megtett rendkívüli intézkedések már önmagukban is befolyásolhatják a költségvetés helyzetét és a kormányt az elé a feladat elé állíthatják, hogy gyors intézkedéseket tegyen bizonyos reflexszerüen mutatkozó jelenségek ellensúlyozására. Kölcsőnlárgyalásokban állunk a külfőld|» pénzpiacokkal. Nehezen képzelhető el, hogy egy állam, amelynek deficites költségvetése van, sikeres kötcsöhtárgyalásokat folytathasson le. Az ellenzék részéről sokan hangoztatták, hogy a felhatalmazás megadása bizalmi kérdés a kormány­nyal szemben. De ha ez igy van, nem érti, miért nem akar az ellenzék résztvenni a 33-as bizottság, ban, amely arra van hivatva, hogy a kormány cse. lekedeteit ellenőrizze és az esetleges káros intés­fedéseket meghiúsítsa. Kéri tehát az ellenzéket, vegye revizió alá álláspontját, mert mostani állás­pontja nem logikus. Részletesen foglalkozott azokkal az érvekkel és vádakkal, amelyeket az ellenzék sorakoztatott fel a kormánnyal szemben. A normál költségvetéssel fog­lalkozott ezután a miniszterelnök. Majd kijelen­tette, hogy a történelemhamisitással egyenlő, ha valaki a kormányt pazarlással vádolja. A takaré­kosság keresztülvitele nem olyan könnyű feladat, mint azt egyesek mondják. A személyi kiadások terén megtakarítást csak a nyugdijtörvény bizo­nyos változásával és a közalkalmazottak illetményének bizo- , . nyos revíziójával érhetünk el akár ugy, hogy emeljük az adózás mértékét, akár ugy, hogy átmenetileg csökkentjük azon 12 százalékos fizetésemelést, amelyben an­nak idején a közalkalmazottak részesültek. Ez igen komoly dolog és kedvező alkalom ellenzéki fel­szólalásokra. Komoly redukciót csak az adminisztráció mélyreható reformja utján lehet elérni. Rámutatott arra, hogy a péns­piac kedvezőtlen volta az oka annak, hogy küL földi kölcsönt eddig még nem vehettünk fel. Bas. í.ay Károly azt mondotta, hogy Olaszországhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom