Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-07 / 178. szám

1931 augusztus 7. DÉLMAGY \RORSZ AG 3 B339C lámpaoszlop leütötte a mozdonyról a vigyázatlan kocsirendezőt 9 kocsirendező súlyos koponvasériiléseket szenvedett (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökön reggel hét óra tájban súlyos vasúti szerencsétlenség történt a villamos­vasút Ilona-uccai megállójánál. Egy hosz­szu, teherkocsikból álló szerelvény, amely a Buvártó feltöltéséhez szükséges földet szállítja, reggel 7 óra tájban az Ilona­uccánál tolatott. A vonat a Felsőtiszapar­ton folyó íöldmnnkálatokhoz igyekezett, hogy onnan földet szállítson a töltési munkálatokhoz. A hosszu kocsisort a tFu­fár<r nevü kismozdony tolatta. 4 mozdony elején lévő lépcsőn állott Paplégó Ferenc kocsiren­dező és zászlójával jeleket adottle a mozdony­vezetőnek. Az Ilona-uccai megállónál az­után súlyos szerencsétlenség érte. Mesz­szire kihajolt a mozdony lépcsőjéről, hogy megnézze, a kocsisor eleje áttért-e s váltókon Ebben a pillanatban a mozdonyvezető éles slkol^sí hallott a mozdony elete íílőL Azonnal lefékezte a mozdonyt és megdöb­benve látta, hogy Paplógó Ferenc Összeroncsolt fel­fel, eszméletlenül fekszik a sí­nek mellett. Azonnal értesítette a mentőket. A mentőautóval együtt megérkezett a rendőri bizottság is, amely rövidesen meg­állapította, hogy milyen módon folyt le a szerencsétlenség. A kocsirendező a kel­leténél jobban hajolt ki a lépcsőről és valószínűleg megfeledkezett arról, hogy a sinek mellett, alig egy méter távolságban lám-' paoszlopok állanak, A vigyázatlan kocsirendező egyik ilyen vasoszlopba ütötte bele a fejét. Paplógó Ferencet a mentők beszállí­tották a közkórházba. Az orvosok rend­kivül súlyos sérüléseket konstatáltak raj­ta: koponyatőrést és súlyos agyrázkódást, azonkívül számtalan külső zuzódást.. Paplógó Ferenc a kórházban magához tért és elmondotta, hogy a szerencsétlen­séget a saját vigyázatlansága okozta, mert elfelejtkezett arról, hogy a sinek mentén vasoszlopok állanak. A kocsirendező álla­pota válságos. A törvényszék elrendelte a Winkler cég ellen a csődönkivüli kémyszeregyességi eljárás megindítását Csődnyílás helyett kényszeregyesség (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány hónappal ezelőtt Szeged gazda­sági köreiben igen nagy feltűnést keltett, hogy a város egyik európai hirü válla­lata, a Winkler festvérek-cég fizetési ne­hézségekbe került. A cég május elején körlevéllel fordult a hitelezőkhöz és mora­tóriumot kért tőlük. A fapiac egyik leg­számottevőbb. vállalata volt a Winkler Testvérek-cég és igy a hatvan év óta dol­gozó cég moratóriumkérő levele nagy, fel­tűnést és megdöbbenést keltett. A moratóriumnak az volt az előzménye, bogy a bankok a cégtől soronkivüli törlesztéseket kívántak, amihez hozzájárult az orosz dumping kö­vetkeztében az egész világon bekövetke­zett árzuhanás, mert a cégnek nagy rak­tára volt még a magas áron vásárolt fa­anyagokból. Mindezt betetőzte, hogy a cég régi vevői egymásután jelentettek fizetés­képtelenséget, ami miatt a vállalatot nagy veszteségek érték, valamint áz, hogy a rendkivül súlyos gazdasági viszonyok kö­zött a forgalom minimumra zsugorodott össze. A kibontakozásra irányuló tárgyalások a moratóriumkérő levél elküldése után néhány napra meg is indultak, összeállí­tották a cég státusát, amely szerint a passzívák kétmilliókétszázezer, az aktívák egymilliókétszázezer pengőt lesznek ki. Az aktívák túlnyomóan nagyrésze szegedi ingatlanokból áll, mint a Rudolf-téren levő úgynevezett Wodianer-palota, a Jókai-uc­cában levő nagy családi ház, a teherpálya­udvar melletti hatalmas fürésztelep és Er­délyben egy nagy erdőbirtok. Május óta szakadatlanul folytak a tár­gyalások a hitelezőkkel, főleg budapesti nagybankokkal a kibontakozás érdekében és a .Winkler-cég tartozásaínak kiegyenlí­tésére 75 százalékos kvótát ajánlott fel hitelezőinek, amit több év alatt törlesz­tendő részletekben fizettek volna meg A nagybankok elfogadták ezt az aiánlatot azzal a kikötéssel, %cman(« hámi* könnyen okoz fejfájást. Ugymint máskor,ilyen­— " kor is vegyen b« ntiít ablettákat ffirru* kaphstíjk­flipirln lelSlfnulhataflaa. ha a Winkler-család tagjai kész­fizetői kezességet vállalnak a tar* tozások kiegyenlítésére. A cég ezt a garanciát nem tudta nyújtani és igy történt, hogy, több hitelező az eredménytele­nül végződő tárgyalások után csődnyitási kérelemmel fordult a szegedi törvényszékhez. ' A csődöt csütörtökön nyitotta volna meg a törvényszék a cég ellen, azonban szerdán Winklerék fizetésképtelenségének ügyében ujabb fordulat következett be, amennyiben a cég a csődönkivüli kényszeregyességi eljárás megindítását kérte mq.ga ellen. A törvényszék helyt adott a kérelemnek, végzést hozott, amelyben a reálvagyon fel­ügyelőjévé dr. Polgár Péter ügyvedet, jogi vagyonfelügyelővé dr. FÜIQJP Zsigmond ügyvédet nevezte ki. Á magánegyesség megkísérlése végett felhívja a végzés a hitelezőket, hogy kö­veteléseiket az Országos Hitelezői Védegy­letnél augusztus 31-ig jelentsék be, az esetleges magánegyesség létrehozása érde­kében pedig szeptember 30-ig ad hala­dékot. Értesülésünk szerint a cégnek a mag'án­egyességre most minden reménye meg van. A cég a hitelezőknek 50 százalékos kvótát ajánlott fel. X rásárhelijl rnblóöyslKos vcgigiokogta QgaCitck mm tárgpiűsdt A öijHKos !d!3$$€gé<!et a íawa is életfogqtiglanl légútiéira Httic (A Délmagyar ország munkatársától.) A' mult év december hatodikán este véres ke­gye'lenré gel kere z'üMtt rabi ő.^yi" kosságot kö­vetett el Vásárhelyen Paksi Sándor tálassegéd Paksi Sándor azon az estén egy tégladarab­bal agyonverte özvegy Nagygyörgy Mihályné 70 esztendős jómódú asszonyt és életveszé­lyesen megsebesiletie özvegy Sebők Józsefnét. A tálassegéd megelőzőleg egyik rokonánál volt és este félhét táján indult hazafelé. Otthon felesége azzal fogadta, hogy a házigazda kérte a házbért, teremtsen pénzt a föld alól is. Paksi erre eltávozott hazulról Az uccán eszébe jutott, hogy a jómódú Nagygyörgynénél meg­szerezheti a szükséges összeget. Felkapott egy tégladarabot, keresztülmászott a magas kerí­tésen és a verendc ajtajához lopózott. Ebben a pillanatban lépett ki az ajtón Sebők né, aki amikor meglátta a férfi elszánt arcát, rémülten elsikoltotta magát. Paksi erre az asszonyra tá­madt és a kezében lévő tégladarabbal leütötte. Tizenkét csapást mért az asszony fejére. A dulakodás zajára kitipegett a másik öregasz­szony is. Paksi most őrá vetette magát és őt is leütötte. Ezután a gyilkos besietett a szobába és pénzt keresett a szekrényekben. De 'áldozatai annyira hörögtek a verandán, hogy a gyilkos megijedt ezektől a hangoktól és elmenekült. Hazasietett, de ott­hon nem volt maradása. Felöltözött és az uccán cirkáló rendörőrszemet figyelmeztette, hogy Nagygyörgyékné' ryalami baj történhetett, mert az imént amikor a házuk előtt eljött, gyanús zajt hallott kiszűrődni. Igy fedezték fel a bűncselekményt. A nyomozásban Vásárhely egész rendőrsege résztvett Még az éjszaka végigrazziázták az egész várost. A gyilkost magát Ls a helyszínre hajtotta a kíváncsiság. Paksi Sándor egész éjjel résztvett a nyomozásban, tippeket adott a detekt iveknek, lámpával nyomok után kuta­tott a kertben. Amikor az orvosok az áldozato­kat kötözték, éppen a gyilkos tálassegédet kérték meg, hogy segitsen lefogni a rugkapá­lózó asszonyokat. Sebőknét sikerült is meg­menteni, de Nagygyörgyné borzalmas sebeibe belepusztult Paksi Sándort még azon az éjjel, érdekes körülmények között leplezték le. A detektívek hajnalfelé a kerítést kutatták át. Lábnyomo­kat kerestek. A lámpát Paksi tartotta. Az egyik detektivnek feltűnt, hogy a menekülő gyilkos • egyik cipőjének talpából hatalmas szög állott ki és ez minden nyomon meglátszott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom