Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-04 / 175. szám

1931 augusztus 4. DÉLMAGYAROKSZAG 3 Márvánnyal, fayence-val és gumipadlóvai hurkolják a KapupaBofa helyiségeit 1 tanítói cnfernátusban tömegszállást kapnak a diákok, de az igazgató hallos luxuslakását a legdrágább tapétával vonják be (A Délmagyarország munkatársától.') Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek el­vitázhatatlan érdeme, hogy, építkezéseivel nagyban csökkentette a szegedi munkanél­küliséget. Nincsen egyetlen szegedi polgár sem, akit ne töltött volna örömmel el a Gizella-téren létesítendő Kapupalota ter­ve, de mindenki egyetért abban is, hogy a Kapupalota hozzájárul a város szépsé­gének emeléséhez. Szinte türelmetlenül várják Szegeden, hogy a hatalmas terv mielőbb kivitelre kerüljön. Sajnos, az öröm — amelynek megér­kezését a súlyos viszonyok még mindig késleltetik — nem lehet teljes. Kiderült ugyanis, hogv a 670.000 pengőre kontemplált építkezést lényegesen olcsóbban is végre lehelne hajtani, ha a tervezett márványfalak helyett és nikkel díszítések helyett megelé­gednének — mert hát konviktus lesz az épület — egyszerű, sima falakkal és nikkelezés nélküli IW'. C.-kel, ha a kétezer négyzet­méter kiterjedésű gumipadló he­lyett az intézet tanárai és diákjai mondjuk csak linóleumán jár­kálnának. 'Az épület tervét általános tervpályázat nélkül, kultuszminiszteri megbízás alap­ján kapta meg Pogány Móric műépítész. Még a laikusnak is feltűnik a tervezet hevenyészett áttanulmányozása után is, hogy a konviktus hálótermeit milyen kor­szerűtlenül akarják berendezni. Á diákok nem modern, a közegészségügyi követel­ményeknek megfelelő hálóhelyeket kap­nak, hanem kaszárnyaszerű tömegszállásig mert egy-egy hálóteremben 30, 40. ta­lán még 50 diákot is összezsúfolnak. Ezek­kei a tőrnegszállásokkál erős kontraszt­ban áll 'az igazgató ötszobás, hallos, hal­latlanul luxuskivitelü lakása. Felmerül a kérdés, miért kell egy kon­víktusban a kéménvhez kettős, nikkele­zett kéménytisztitóajtó? Miért kellett 1900 négyzetméter horzsakő válaszfalat kiirni, amikor Magyarországon ez a legdrágább építkezési anyag? AJ; itt következő adatok meggyőző erő­vel bizonyítják, hogy a Kapupalota épít­kezésénél mennyire előtérbe kerüllek a luxusszempontok. 79 négyzetméter területű padlót márványlapokkal fognak burkol­ni. 190 folyóméter márványle­mezzel burkolják a lépcsőházat, 97 négyzetméter szines márvány­nyal burkolják a W. C.-kel! Ugyancsak a W. C.-ék 835 négy­zetméter fayenceburkolatot kap­nak, ami a mai rettenetes viszonyok kőzött egyenesen pénzpocsékolásnak mondható, különösen amikor erre a célra olajos lá­bazat is tökéletesen megfelelne és a hi­giénia sem szenvedne sérelmet tőle. Szinte tékozlásnak mínősithető azonban az, hogy a palota egyes részeit 2/27 négyzetméter négy míllimé­• ter vastagságú gumilemezzel akarjak borítani. Ez olyan nagymennyi­ségű gumiburkolat, hogy majdnem az egész Kapupalota területének a felét je­lenti. A tervező maga is megijedhetett en­nek a burkolati anyagnak a drágaságától, mert a kiírásban három milliméter vas­tagságú gumilemez szállítására is felhív­ja az ajánlattevőket, ami szabálytalan volt, mert álternaliv kiirást a kőzszállitási sza­bályzat nem engedélyez. Különös gondot fordít a kiírás az igazgató luxuslakásának szinte művészi kivitelére, ami aligha egyez­tethető össze a diákok tőmegszállásszerü elhelyezésével. Hallos, minden földi jóval ellátott fényűző lakást kap az igazgató. A lakását 3 pengős tapétával bur­kolják. A iWi. C.-je márványból, aszbesztból és nikkelezett vas­szerkezetből készül. "•')•' - I I llll ,n Egyenesen megható, hogy milyen szép ta­karék! üzhelyről gondoskodik a kiirás az igazgatói konyhn részére. Szórói-szóra ideírjuk: »Asztal tűzhely nehéz kivitelű vázzal, kétoldali csempézéssel, baloldali füstcső kitorkol ássál, körülbelül 55x102 cm. fő­zőlapmérettel, szögvassal merevített ne­héz főzőlappal, 2 darab szabályozható és lefelényiló ajtajú, kicserélhető sütővel, a tűzeiőajtóhoz előtéttel, ónozott vörösréz vízmelegítő üsttel, ugyanolyan fedővel, utántöltő szelencével, széles, csiszolt ke­rettel, melegvíz csappal, beépített meleg­víz csőkígyóval, a vasalások nikkelezve, a vezeték fényes nikkelezéssel, falra sze­relt nikkelezett tányérmélegitővel, a füst­csőbe való hézagmentes bekötéssel, erős tüzelő- és hamuajtóval, az ajánlathoz csa­tolandó rajznak, méret- és sulvkimutatás­nak megfelelő kivitelben, minden hozzá­valóval, próbatüzeléssel.* Kétségtelen, hogv e fényű? ő kiadások mellőzésével több mint százezer, talán még kétszázezer pengőt is meg lehetett volna takarítani. Ebből a pénzből pedig íalán kitelt volna egy másik épület költ$ége az 1931-beli gazdasági helyzetnek megfelelő berendezéssel együtt. 4 NAGY HŐSEGBEN VISELJEN JM l) JPIVATl) KELLEMES, KÖNNYŰ NYÁRI INGET KÉSZEN ÉS MÉRTÉK SZERINT KAPHATÓ LAMPEL ÉS HEGYI CÉGNÉL niu-^umm—iipmujiiiij. inf—i——~ n IIIIW •ii—— m—••un i tn-iir'l" «' -' ' "'-1 "**"* Felparcellázzák a lóversenyteret ftA Délmagyarország munkatársától.') A Szegedi Gazdasági Egyesület évtizedek óta bérli a lóversenyteret, de miután az egyesület a teret nem tndta kihasználni és eddig rendezett lóversenyekre állan­az dóan tetemes összegeket fizetett rá, lemon­dott a mintegy huszonöt holdnyi terület használatáról, "amit a városnak, mint a lóversenytér tulajdonosának, már be is jelentett. Igy ez az értékes terület most visszaszáll a városra, a pályán levő tri­bűnt pedig az egyesület árverésen adja el. A város — értesülésünk szerint — a könnyen megközelíthető területet parcel­lákra osztja és 99 évre építkezési kötele­zettséggel bérbe adja. Állítólag a város­nak az a terve, hogy a lóversenytér helyén villatelepet létesít, de ez igen költséges lenne, miután a teret előbb fel kellene töl­teni A boletta és az alacsony búzaárak miatt a csongrádi malmok felemelték az őrlési vámot Ha a malomtulaldonesok így sem találják meg számifástlkat, leállítják a malmokat (A Délrpagyarország munkatársától.") A­Csongrádmegyei Molnárok Szövetsége ne­vében hétfőn délelőtt Eszes Mátyás elnök és dr. Hunyadi-Vass Gergely ügyész je­lentek meg dr. Pálfy József polgármester­helyettes előtt és feltárták a malmosok katasztrofális helyzetét, amelybe részben a boletta, _ részben a gabonaárak zuhanása sodorta őket. Eszes Mátyás elmondotta, hogy a vámőrléssel foglalkozó malmok a legvál­ságosabb viszonyok közé kerültek. Ami­kor a bolettával kapcsolatos vámőrlési rendeletet kiadta a minisztérium, a ga­bona ára 14 pengő volt, most pedig már alig haladja meg métermázsán­Vént a 9 pengőt. A vámmalmok a jelenlegi körülmények között még az önköltségi árat sem tudják megkeresni és ezért elhatározták, hogy ha végleg nem akarják üzemeiket, beszűn­tetni, valamilyen módot kell találni arra, hogy legalább készkiadásaik térüljenek meg, mert ellenkező esetben nekik sem marad más választá­suk, mint az, hogy malmaikat le­állítják. A Csongrádmegyei Molnárok Szövetsége azonban ezt a lépést el akarja kerülni és nem akarja kitenni az őröltető közönséget annak, hogy malmait bezárja. Vasárnap gyűlést tartottak és azon elhatározták, hogy a gabonanemüek őrlésére egységes árakat lépteinek életbe, még pedig olyan módon, hogy az őröltető közönség vagy; 2.50 pengőt fizet egy mázsa buza, ^agy rozs őrléséért, vagy pedig — ha termé­szetben kívánja az őröltető a dijat leróni — minden métermázsa buza után 16 szá­zalékot és minden mázsa rozs után 20 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom