Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-28 / 194. szám

T93T •MD sztus Ii. DÉLMAGYARORSZAG II munkáspárt felszólította az angol munkásságot: kezdjen éles harcot a koalíciós kormány ellen Kiáltványban sorolja fel szanálási elienjavaslatait (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: A munkáspárt végre­hajtó bizottsága, a szakszervezeti kong­resszus főtanácsa és a parlamenti frak­ció tanácsbizottsága csütörtökön délután kiáltványt tett közzé, amelyben részlete­sen ismerteti a munkáspárt állásfoglalá­sát az uj koalíciós kormánnyal szemben. A kiáltvány felsorolja a munkáspárt ellen­javaslatait a pénzügyi válság megoldására. A javaslatok a következők: a külföldi an­aol töke mozgósítása, a háborús tarto­zások, valamint a jóvátételi fizetések re­víziója. — A munkáspárt minden tekintetben a nemzet összességének érdekeit tartja szem előtt — mondja a kiáltvány és felszó­lítja a dolgozókat: kezdjenek éles harcot a koalíciós kormány ellen. A szakszervezetek végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy minden erejével támo­gatja a parfamenti frakciót és a kongresz­szus főtanácsát a koalició? "kormány el­fen indítandó harcban. Litvinov pénteken Berlinbe érkezik Berlinben nagy érdeklődéssel nézik az orosz—lengyel és orosz—francia tárgyalásokat (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A politikai érdeklődés előterében Litvinov külügyi népbiztosnak pénteki látogatása áll. Berlin nagy figye­lemmel kiséri a megindult orosz-lengyel és orosz—francia tárgyalásokat és nagy jelentőséget tulajdonítanak annak is, hogy Dirtzen moszkvai német nagykövet szin­tén Berlinbe érkezett, aki kormányának részletes jelentést tett u megindult meg nem támadási szerződések megkötésére irányuló tárgyalásokról. A jobboldali lapok azt írják, hogy Pá­ris és Varsó Szovjetoroszország segítsé­gével akarják bekeríteni Németországot. Franciaországban kellemetlen hatást váltott ki, hogy a lengyel—orosz, és orosz—francia tárgyalásoknak olyan nagy jelentőséget tulajdonítanak Németország­ban. Mindenképen gyengíteni igyekeznek a tárgyalások jelentőségét és azt állítják, hogy ezeket a kérdéseket a Népszövetség tanácsának genfi ülésszakán és a francia miniszterek berlini látogatása alkalmával tisztázni fogják. Rámutatnak illetékes francia körökben arra, hogy a meg nem támadási szerződésből valószínűleg csak egyszerű y>kibékülési paktum« lesz, amely­nek formája jóval enyhébb lesz, mint amilyen a meg nem támadási szerződésé lett volna. 5 épitŐmunkásokat, például Debrecenben, de Szegeden ezt nem látjuk. Nekünk csak Ígértek, de ha akármilyen egyesület jött, az az ígéreten tul megkapott mindent. Azokkal nem bánt szűkmarkúan a ható­ság, csak a szervezett munkásságnak nem jutott semmi. Tudjuk, hogy nehéz hely­zetben van az ország és Szeged is, de más országokban több belátással <>annak a munkásság irányában, mint nálunk és Szegeden. — Mi nem munkanélküli segélyt ké­rünk a várostól, hanem munkát. A város­nak kötelessége, hogy segítsen rajtunk, hiszen mi is polgárai vagyunk Szegednek és nekünk is van az élethez jogunk. Le vagyunk rongyolódva, éhe­zünk és a végső kétségbeesés előtt állunk. Reméljük, hogy a polgármester tudnf fogja, hogy hova nyúljon a munkásság megsegítése érdekében. A polgármester válaszában azt mon­dotta, hogy a város 15 középületében, főleg iskolákban most is folyik a tata­rozás. A város a földmunkákkal ameny­nyire lehetett, segitett a munkanélkülie­ken. — Tudom, hogy igazuk van — mon­dotta a polgármester —, de a város most nem képez rzeken a bajokon segíteni. Azt azonban garantálom, hogy ennivalóm mindenkinek jut ebben a városban, ha a föld alól is vesszük a rávalót. Sajnos, ezenkívül csak vigasztaló szavakat tudok mondani, de azért erős a hitem, hogy va­lahogy. mégis csak át vergődünk ezen a' télen. A munkások ezután azt tették szóvá!, hogy a vállalkozók nem szakmunkád sokkal dolgoztatnak az épülete­ken, hanem tanoncokkal. 1 Az egyik elemi iskola épitésénél példa'uT három segéd és harminc tanonc dolgo­zott. A polgármester erre azt mondottá, hogy ha a munkásság olyan irányú bead­ványt terjeszt elő, hogy a tanoncokat tilt­sák el az' építkezéstől, a város a munkás­ságnak ezt a kérelmét teljes erejéből tá­mogatni fogja a kormányhatóságnáL Ezután Mjer Dezső reflektált a pol­gármester szavaira. A munkanélküliségért ugy is lehetne enyhíteni, ha a munka­időt szabályoznák és nem dolgoztatnának egyes helyeken 10—12, sőt U órát. A! munkabérekkel is súlyos visszaélések van­nak. Ezen ugy lehetne segíteni, hogy s versenytárgyalások kiírásánál a vállalati feltételekbe kellene bevenni a minimális munkabéreket. A polgármester végül újból Ígéretet tett, hogy a munkanélküliség envhitése érdeké­ben a város mindent el fog követni. Az aranypengő rendelet Budapest, augusztus 27. A hivatalos lap pénteki száma közli az aranypengőről szóló 1600— M. E. számú rendeletet, amely szerint további intézkedésig egy aranypengő egy pen­gővel egyenlő. A pénzügyminiszter a Nemzet! Bank javaslatára külön rendeletben fngja meg­határozni azt a napot, amikor a pengőnek aranypengő értékét a Nemzeti Bank meg fogja állapítani. Változatlan az angol kamatláb London, augusztus 27. Az angol bank főtanácsa a mai ülésén a váltóleszámi­tolási kamatlábat változatlanul 4 és fél­százalékban állaDÍtotta meg. Nyomorgó építőmunkások a polgármesternél „Éhezünk, le vagyunk rongyolódva és a végső kétségbe­esés előtt áSUink" „A város most nem tud segíteni a balokon, de ennivalót mindenkinek adunk" — mondotta a polgármester (A Délmaggarország munkatársától.) Részleleccn beszámolt a Délmagyarország a gyűlésről, amit szerdán este tar-arról tottak a szegedi építőmunkások a Mun­kásotthonban. A gyűlésen a felszólalók va­lamennyien követelték, hogy a város te­remtsen munkaalkalmat az egész évben nem foglalkoztatott épitőmunkásság szá­mára, ha pedig ezt nem tudja teljesíteni, akkor az önhibájukon kivül munkához nem jutó épi:őmunkások és családjuk élet­fentartásáról a hatóság emberséges mó­don gondoskodjék. A munkásság követeléseit memoran­dumba foglalta és csütörtökön délelőtt tizenkéttagu küldöttség jelent meg Lájer Dezső párttitkár vezetésével a polgármes­ter előtt Lájer Dezső átnyújtotta a me­morandumot, majd részletesen vázolta az építőmunkások sulvo - helyzetét és arra kérte a polgármestert, hogy a város min­den módon nyújtson munkaalkalmakat, a családtagoknak pedig segítséget. Dr. Somogyi Szilveszter hose-aKi be­szédben válaszolt a küldöttségnek: — Bízunk abbanmondotta —, hogy az uj kormánynak, amely a takarékossá­got tűzte ki maga elé, sürgős gondja lesz az is, hogy a fenyegető munkanélkülisé­gen enyhítsen, mielőtt abból veszedelem keletkezne. A városnak azonban n-agának is foglalkozni kell ezzel a kérdéssel. Olyan intézkedések megtételére kérek majd fel­hatalmazást a közgyűléstől, hogy a város maga is tudjon valamit segíteni a munkanélkü'icken. — Elmegyünk a kormányhoz is, ha akármilyen keveset, de adjon Szegednek segítséget, mert a magunk erejéből egye­dül erre képtelenek lennénk. A polgármester azután az egész világon mutatkozó nagy munkanélküliségről be­szélt és azt mondotta, hogy az eddig nem tapasztalt nagymérvű munkanélküliség­nek szerinte az az oka, hogy ezermilliő ember kikapcsolódott a fogyasztásból. A város eddig is sok mindent tett, hogy a mujikanélküliséget enyhítse és a jövőben még fokozottabban fog mindent elkövetni. — Ebben űz évben mindössze 28 na­pot dolgoztam! — mondotta ekkor a kül­döttség egyik tagja. A küldöttséf; egy másik tagja a követ­kezőket mondotta: — Sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy a munkásság eddig csak igéretel kapott, de azokból vajmi keveset "állottak valóra. A többi városokban a haióság főleg a köz­cj ületck tatarozásával foglalkoztatja az

Next

/
Oldalképek
Tartalom