Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-18 / 186. szám

GYARORSZA SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 12.Lem. Telefon: 23'33.^Kiadóhivatal, kOlotUnkOnyvilAr és tegylroda - Aradi ucca 8. Telefon: 13-06. — Nyomda : LSw l.lpót ucca 10. Telefon: 26-34. TA-vlrotl levélcím i DélmagyaronzAq Szeged. Kedd, 1931 augusztus 18 Ara 16 fillér VII. évfolyam, 186. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken és Budape«ten'3<ftO, kUHHldün ö*40 pengd. -» Egye* tz&m Ara hélkö*. nap 1®, vatU' és Ünnepnap 24 flll. Hirdetések felvétele tarifa s»erlnt. Megfelenth héttd kivételével naponta rengel A szezon A gyanútlan olvasó most azt hiszi, hogy a színházi szezonról fogunk beszélni. A színházi szezonról, amely alatt a hatóság már nem tartja házikezelésben — ahogy kitűnő stiliszták nagyon szépen mondanák — a kultura templomát, amit azonban úgyis kifejezhetünk — s ezennel ezt is megtesszük —, hogy most olyan szezon következik, amely alatt egyes szinügyi bizottsági tagok és egyéb urak dramaturgiai tevékenysége nem okvetlenül kerül a városnak két-háromszázezer pengőjébe. No de ez a szezon csak vala nikor szeptember 9-én veszi kezdetét s mi most itt arról a szezonról fogunk beszélni, amely adj Uramisten megkezdődik, mindjárt azután, hogy a polgármester a szabadságáról haza érkezik s átveszi hivatalát. A közigazgatási szezonról lészen tehát szó. Soha meg nem tépáztuk a polgármester Srdemeit. Kevés ember ismeri ugy a dörgést a közigazgatás berkeiben, mint ő. Meg vagyunk róla győződve, hogy nálunknál is és mindenkinél sokkal jobban tudja, hogy mi ezekben a nehéz időkben a jő , közigazgatás feladata. Mégis: engedje, meg nekünk, hogy hangot adjunk várakozásoknak, amelyek élnek és nem maradhatnak teljesen kielégítetlenül, kívánságoknak, amelyeket táplálnak s neki is figyelembe kell venni s reményeknek, amelyek még nem haltak el teljesen, amelyekkel tehát még számolnia kell a közigazgatásnak. Ezek a kívánságok, vágyak és remények nem közigazgatási bürókban születtek. Ott élnek és égnek a lakosság lelkében, ugyanugv, mint azok a kívánságok, amelyeknek más időkben, amikor azokat Kellett volna megvalósítani, szintén hangot adtunk. A lakosság egyhatoda még mindig nedves lakásban lakik. Ma még sem a kislakások építését sürgetjük. Vízvezeték ma sincs a házak nagy részében, az uccák tömege^ csatornázatlan és kövezetlen s józan ítélőképességű ember ma még sem ezeknek a munkáknak az elvégzését várja a_ hatóságtól. Hogy a fényűzéseknek végük szakad, arról nem is beszélünk. Nem lesz miből fényüzni. Kölcsön nincs s a hatóság kénytelen lesz nem takarékoskodni, hanem garasoskodni," esetleg egészen a tisztviselői fizetések leszállításáig. Mi az tehát, amit a sürgősen, gondosan és alaposan keresztülvitt takarékosság mellett a hatósági munkától most joggal várnak? Reális költségvetés, olyan költségvetés, mely a közigazgatási élet kereteit és költségeit megállapítja anélkül, hogy a pótadót emelni kelljen, de anélkül is, hogy egyetlen fillér uj adóval kelljen igénybe venni á vagyoni és kereseti, tehát egész egzisztenciális viszonyaiban erősen megtámadott és veszedelmesen megingott polgárságot. Ezen a téren nincs alku, de kísérletezésekre se hely. A másik nagy feladata a mostani közigazgatási szezonnak az élettel való szerves kapcsolat helyes érzékkel való kitapintása s a munkairánynak ehez való szabása. Jöjjünk végre tisztába vele, hogy a legnagyobb probléma nem a szinház, hanem a munkanélküliség, ma már nemcsak a munkások, hanem kereskedők, iparosok és lateinerek munkanélkülisége is. Jöjjünk végre tisztába vele, hogy a jó közigazgatásnak egyengetni kell az embereknek a gazdasági válság következtében megnehezedett útját, közre kell működni a sebek gyógyításánál s elő kell mozdítani a boldogulási lehetőségeket. A jó közigazgatás nem maradhat tétlen, ha látja, hogy éheznek a munkásgyerekek. A jó közigazgatásnak akcióba kell kezdeni, ha látja, hogy folyton tart a kereskedő és iparos egzisztenciák összeomlása. A jó közigazgatásnak a nagy, ember meleg szive egész ősszedobbanásával, emberi, szociális és hivatali gondoskodása egész átfogó erejével, nemcsak önzetlenségével, de önuralmával is ott kell őrködnie és ébren kell virrasztania a társadalom minden baja és betegsége mellett Ez a város az uj szezonban azoknak a kötelességeknek a teljesítését várja a közigazgatástól, amelyek az utolsó idők tornyosuló eseményei következtében álltak "elő. De ezeknek a kötelességeknek maradéktalan teljesítését várja. Itt ne legyen alku és megalkuvás, ne tetéződjenek a bajok, mert habozik vagy késlekedik a közigazgatás és ne kezdjen gennyesedésbe a seb, mert elmulasztotta a hatóság az idejében való cselekvést. Ennek a szezonnak nagy feladatai vannak. Lateiner és gazda, iparos, kereskedő és munkás szorongva és remegve lesi a nagyi időkhöz fölemelkedni tudó szellemben való megoldásokat. A 33-as bizottság öt tagu albizottságot küldött ki az állami kiadások átvizsgálására 1 (Budapesti tudósítónk telefonfelenlége.) Hivatalosan közlik: A 33-as országos bizottság ma déjelőtt folytatta a pénzügyminiszter expozéja feletti tárgyalást és az általános vitát befejezte. A bizottság ülését délután folytatja, amikor is az eddig felmerült indítványok döntés alá kerülnek. A bizottság mai ülésén a kormány részéről gróf Bethlen István miniszterelnök, Wekerle Sándor pénzügyminiszter, Zsitvay Tibor igazságügyminiszter, Mayer János földmivelésügyi miniszter, Ernszt Sándor népjóléti és gróf Klebelsberg Kunó vallás, és közoktatásügyi miniszterek, valamint a gazdasági minisztériumok államtitkárai vettek részt. - ^ . ' A' délutáni ülésről a következő közlést adták ki: »A 33-as országos bizottság délután folytatta ülését, amelyen megjelent Bethlen miniszterelnök, Wekerle Sándor, Károlyi Gyula, Bud János, Ernszt Sándor és Gömbös Gyula miniszterek és többen az államtitkárok közül. Az ülésen Wekerle Sándor, majd Bethlen miniszterelnök mondottak hosszabb záróbeszédet, amelyekben részletesen foglalkoztak at általános vita során elhangzott felszólalásokban felhozott érvekkel, észrevételekkel. A' két beszéd elhangzása után az országos bizottság a kormánynak * költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében tett előterjesztéseit általánosságban elfogadta. Elfogadta továbbá a miniszterelnöknek azt az indítványát, hogy az állami kiadások összes tételeinek átvizsgálására a 33-as bizottság egg 5 taga albizottságot küldjön ki. Az albizottság a pénzügyminiszter és az egyes szakminiszterek, valamint a takarékossági bizottság elnöke és főtitkára, úgyszintén a racionalizálási kormánybiztos bevonásával fog működni és megállapításait a 33-as országos bizottságnak folyamatosan bejelenti Ez az intézkedés azonban Semmiben sem érinti a 33-as bizottság további működését és a bizottság minden egyes tagjának azt a jogát, hogy a takarékossággal összefüggő kérdéseket az országos bizottságban bármikor szóvá tehesse. Végül a bizottság az óvások határidejének tárgyában kibocsátandó ujabb miniszteri rendelet-tervezetet le| tárgyalta és ehez hozzájárult* Az adóemelések Augusztus végén hozzák nyilvánosságra a flzeíésredukclóról és az adóemelésekről szóló rendeletet Budapestről jelentiki Az adóemelés terén hir szerint széleskörű program került a 33-as bizottság elé. A tisztviselői illetmények ügyében a pénzügyminiszter expozéjában nem foglalt határozottan állást, hanem a döntést rábízta a 33-as bizottságra. A tisztviselői illetmények redukciójából a pénzügyi kormány 30—35 millió pengő bevételi többletet remél, a házbéradó tartalékolásával, a magánalkalmazottak kereseti adójának emelésével, a benzin, cukor és szikvlz adójának emelésével, valamint a forgalmiadóemelésből további 50— 60 millió pengő bevételt remélnek. Az adóemelési javaslatokat az általános vita folyamán elhangzottakhoz képest átdolgozzák és azt újra a bizottság elé terjesztik, amely azután részleteiben is letárgyalja. Csak a bizottság állásfoglalása után jelenik meg a kormány rendelete, valószínűleg augusztus végén. Nyugodtan telt el Budapesten a bankbetét felszabadítás első napja Budapestről jelentik: A bankbetétek felszabadításának első napján a pénztárhelyiségek forgalma meglepően csekély volt. A déli órákban alig néhány ember tartózkodott a bankok pénztárhelyiségeiben. A felek elsősorban tájékozódás céljából jelentek meg a pénzintézetek helyiségeiben. Amikor megkapták a felvilágosításokat, eltávoztak a helyiségekből anélkül, hogy felmondták volna a betéteket. A bankok közlése szerint ma is sokkal nagyobb volt a bétevők száma, mint azo-