Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-15 / 185. szám

193í augusztus IS DÉLMAGYÁimTtSZAG Négyezerötszáz éves temetőket ásatott föl a szegedi muzeum 'A városi muzeum igazgatósága jelenti: Kovács János, értelmes deszki fiatal gazda szántás közben szokatlan formájú edényt ta­lált apjának, Kovács Antalnak a budzsáki dűlőben levő szántóföldjén s ahelyett, hogy azt szegedkörnyéki szokás szerint összetörte volna, behozta a muzeumba. Itt megállapí­tották a köcsögformáju edényről, hogy az a bronz-korszak elejéről származik, tehát körül­belül négyezer éves s mivel Kovácsék kész­ségesen felajánlották a földjüket megásatásra, Móra Ferenc múzeumigazgató ugy ezen a terü­leten, mint Szirovicza István szomszédos föld­jén ásatásokat kezdett. A hetek óta tartó s nagyobb erővel végzett kutatások most ér­tek véget s kiterjedtek Kovácsék másik föld­jére is, amely Deszken innét a szélmalom­nál, az országút közelében terül el. Itt ís őskori temetőt találtak, amely átterjedt a szomszédos parcellára is s ennek tulajdonosa, Kószó Mihály szintén megértő önzetlenséggel engedte meg földje felásatását A két temető, amely pár kilométerre esik egymáshoz, tárgyi leletekben rendkivül. gaz­dagodáshoz juttatta a szegedi muzeumot és a kis Deszk falut a legfontosabb magyar régé­szeti lelőhelyek egyikévé tette Az első temetőben ugyanis nemcsak a bronz­kor kezdő szakaszából való sirokat találtak, hanem körülbelül 1500 éves rézkori sirokat is. A temetőnek ez a része tehát abból az idő­ből való, amikor a fémkultura kezdődik Euró­pában, még pedig valószínűleg a mai Magyar­ország területén, ahogy mostanában már a külföld régészei is kezdik ezt az elméletet elfogadni. Amint a szegedi muzeum nak az utolsó esz­tendőkben végzett nagy ásatásai bizonyítják, a Tisza—Maros szögének eddig nem sejtett nagy szerepe lehetett a korai fémkulturában, amely még nem szakadt el teljesen a kőkor­szaktól. Békés, letelepült életet élő földművelő nép lakta abban az időben ezt a környéket, amely földművelő eszközeit szarixisitrqancsból, tűit, tőreit csontból, baltáit köböl készítette, de ha ritkaságképpen is, már a rezet is is­merte. A deszki első temetőben egy vörös­rézből való kis tőrt és vörösrézből való gyön­gyöket találtak, de az uralkodó divat még mindig a márványból és a melegtengeri kagy­lók héjából faragott gyöngy volt, ami már akkor is világrészeket összekötő kereskede­lem utján került ide. Még eddig sehol nem talált unikum számba megy két darab 10 cm. hosszúságú, hengeralaku, hosszában átfúrt márvány gyöngy, amelyet egy csontváz ölében találtak, tehát öv-diszül szolgálhatott. Eddig 80 csontvázat tárt fel a muzeum ebben a temetőben, amelynek egy része vete­ményföld s csak késő ősszel lesz hozzáfér­hető, más részét, sajnos, teljesen fölforgatták és elpusztították a háboru alatt, fedezékek ké­szítésekor. A halottak mind oldalt voltak fek­tetve, kezük, lábuk felzsugoritva, tehát a ter­mészetes álmot alvó ember poziturájában, ami azzal magyarázható, hogy a rézkori ember álomnak fogta föl a halált. A' halott mellé ételt és italt tettek cserépedényekben, néme­lyik sírba hármat-négyet is s ezek közt a különös alakú edények közt, amelyeket finom agyagból fejlett müérzékkel készítettek, több típus emlékeztet azokra az. edényekre, amelye­ket Schliemann Trója legalsó rétegeiben talált. Az első deszki temetőnél is régibb pár száz évvel a szélmalom mellett talált második te­mető. Ez a rézkornak abból a kezdő szaka­szából való, amelyet kő-rézkornak szokás nevezni. Akik ebbe temetkeztek, azok még nem ismerték a réz-tőrt, arasznyi hosszú ké­seik, amelyek még ma is élesek, kovából van­nak pattintva. Ellenben a réz ékszereket már ismerték, három sírban is találtak a csontváz jobb karján vörösrézből kalapált, vastag, ne­héz karpereceket, amilyeneket másfelé még eddig nem találtak. Itt egy-egy sírba nyolc­kilenc edényt is tettek a zsugorított halott mellé s ezek közt meglepő nagy számban vannak úgynevezett talpcsőves edények, még pedig különböző változatban. Ezeknek hosszú, üres, csőszerű talpuk van s az viseli tetejé­ben a lapos, vagy öblös tányért Ezeknek a rendeltetése felől sok vita volt, a deszki ása­tások kétségtelenné teszik, hogy ezek is ételes edények voltak, mert többen megtalálták a disznócsontokat. A szegedi muzeumnak ezek­ből a ritka edényekből mindössze egy ép példánya volt, Sövényházáról, az se rendszeres ásatásból. A deszki ásatás huszonhét ilyen edény birtokába juttatta a szegedi muzeumot. A két deszki temetőből összesen 221 edény került a muzeumba, csontvázak mellől, nem számítva a szórványosan került edényeket Ilyen nagy rézkori keramikai anyaga egyik magyar muzeumnak sincs. Sajnos, a szegedi muzeum nincs abban a helyzetben, hogy az uj leleteket bemutathassa a közönségnek, mert se szekrényei nincse­nek s a képtelenül leszállított segély mellett ezekre gondolni se lehet, — se a régiségtár kibővítésére nincs lehetőség. Nemcsak kiállí­tani, de raktározni se tudja többé a muzeum legértékesebb, a külföldi szakkörök által is nyilvántartott anyagát A muzeum igazgatóság, miután tiz év óta minden visszhang nélkül hiába sürgette a kultúrpalota kibővítését, most kénytelen volt bejelenteni a hatóságnak, hogy a rendkivül nagy tudományos értékű anyagot csak ugy tudja behozni a kullurpilotába, ha f I ,111 L- JUi. lül­raktárszerű elhelyezésére Igénybe veheti ét a közönség elöl elzárhatja a képtár utolsó termét. A szegedvidéki rézkor páratlan becsű hagyatéka egyelőre a deszki szélmalom őri­zetére van bizva. a budai oldal gyöngye, a székesfőváros közvetlen környékének legideálisabb letelepülőhelye. Vegyen telket gróf Károlyi Imre házhelyparcellázásából, na Dudapestre lön, ne mulassza el trdliaetet megtekinteni. Ingyen autóbuszok ma és minden nap oda*vIssza közlekednek. Indulás I., Budafoki <jt 71 *J<fl (Horthy Miklós körtér közelében) vasAr- é» Ünnepnapokon reggel V:10 és 11 órakor, délután 2, Vs 1 és 5 órakor. Hétköznapokon d. u. 5 órakor kedvezőtlen idd esetén is. Városi iroda: Budapest, VTI , Rákóczi ut 24 Telefon 423— 2. Az állami alkalmazottak és az ujabb szanálás Amit a kormány tagjai ezelőtt két hónap­pal — a választások előtt — tagadtak, az most — a választások után — megtörtént: as állami alkalmazottaknak ismét vagy kereseti adójuk felemelésével, vagy pedig illetményeik leszállításával kell áldozniok a költségvetés! egyensúly helyreállításáért. Egyes lapok már tervezetei is közöltek az illetmények leszál­lításáról. Az állami alkalmazottak sohasem vonakod­tak az áldozattól, például 1920-ban és 1921­ben, amidőn egy V. fizetési osztálybeli tiszt­viselő is csak havi 70 egynéhány pengőt kapott. Ma azoknak kell áldozniok, akik Í92H­julius l-e óta mentesek voltak és akiknelalét­fentartását ez nem veszélyezteli. Mindenekelőtt szomorú valóság az, hogy » kormány 10 éves uralma alatt nem állította vissza a tényleges állami közalkalmazottak békebeli illetményeit. A mai havi fizetések — zárójelben a békebelinél kevesebb — fizetési osztályok és ezeken belül az egyes fokozatok szerint a következők: XI. 3. 144 P (30), 2. 152 (40), 3. 160 (52), X. 3. 170 (60), 180 (70), 190 (80), IX. 3 200 (180), 2. 215 (113), 1. 230 (118), MII. 3. 255 (93), 2. 270 (116), 290 (134), VII. 3. 330 (134), 2. 365 (107), 400 (180), VI. 3. 450 (168), 2. 502 (194), 1. 555 (217), V. 2. 650 (316), 1. 740 (420) pengő. A magasabb fizetési osztályokat mellőzöm A fizetési osztályba nem tartozók egy részénél nincs meg a létminimum (havi 120 pengő). Ha tekintetbe vesszük, hogy a családi pót­lék feleség és gyermekek után csak havi 13 pengő 60 fillér, továbbá a drágaság 40—50 százalék jelenleg: fizetésleszállitásról (kereseti adó emeléséről) a ténylegeseknél csak a VI. és ennél magasabb fizetési osztályokban lehet szó, a VII. és ennél alacsonyabb fizetési osz­tályokban csak akkor, ha az illetőnek nin­csenek kiskorú gyermekei Ezeknél a fize­tési osztályoknál kell végre megvalósítani azt a gyermek- és családmentést, melyről anqyit beszéltek, de valójában semmi sem történt, aminek következménye az illetők eladósodás*. A nyugdijasoknál csak az 1927 november 1. után nyugdíjazottak jöhetnek tekintetbe, de itt is csak a VI. fizetési osztályon felüliek, a VII. és ennél alacsonyabb fizetési osztály­beliek csak akkor, ha kiskorú gyermekük nincs. A többiek olyan rettenetes terhet visel­nek, amelyhez hasonló egy társadalmi osz­tályra sem nehezedik. Dr. Balló István. éSéSáSÉsmtimák Miss Magyarország 1931. Tasnády Fekete Mária és a szegedi Balaton Tündére választás győztesei tiszteletére nagy táncestély « Kass-kávéháZban Tasnády Fekete Mária az estély keretében üdvözli a Balaton Tündére választás szegedi győzteseit. Jazz Band ! Cigányzene f Tánc® és szépségverseny ! A győztesek fényképét közli a Szinházi Élet! Tánc-záróra reggel 4 órakor!

Next

/
Oldalképek
Tartalom