Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-15 / 185. szám

SZEGED. SzerKesztOség: Somogyi ucca 22.1.em Teleion: 23-33.^Kiadóhivatal. kölcsönkilnyviAr és tegylroda : Arnrtl ucca S. Telefon: 13-06. - Nyomda : LHW tlról ucca 19. Telefon : 26-34. Távirati levélcím Délmnqya<'pnzéfl Szeged. Szombat, 1931 augusztus 15 Ara 24 fillér VII. évfolyam, IS5. szám Intézkedések és rendeletek Valamikor a költő jövőbelátása megálmodhatta az ünnepet, amelyik egyszer mindannyiunk számára el fog jönni s most kérdezhetjük: van-e még egyáltalában ünnepünk. Az ünnep nem munkanélküliséget jelent, mert ha azt jelentene, akkor a magyar Kalendárium tele lehetne pirosbetüs napokkal. Az ünnep pihenés és gondtalanság. S van-e időnk a pihenés számára és van-e gondtalan napunk? Az ünnepek napjaira is átszüremlenek, átmorajlanak a hétköznapok gondjai. Miben lássuk, kiben keressük ennek okát. A kormány kezében olyan hatalom van, amilyen hatalom még magyar kormány, kezében nem volt. Akik a parlamentarizmusnak ellenségei, most tapsolhatnak. A magyar törvényhozás a nemzettől — most ne keressük, milyen módon — kapott hatalmát átadta a végrehajtó hatalomnak. A törvényhozás azért kapott alkotmányos megbízást a nemzettől, hogy a mai idők szükségletei számára a mai idők követelményeinek megfelelő jogot alkosson, helyzetet teremtsen és életet alakítson ki s a magyar tőrvényhozás képtelennek jelentette ki magát a nemzet által kijelöit feladat betöltésére. Nem vonjuk kétségbe azt, hogy a kormányzatból hiányzik a jogalkotási készség. Azntán a rendelet- és tőrvényinfláciÓ után, ami az elmúlt évek törvényhozási munkáját jellemzi s ami az ezeresztendős magyar Corpus Juris-ban alig hagyott követ kövön, ebben csak a botorság, vagy tájékozatlanság kételkedhetik. Nincs idő most elemezni azt, hogy a belátásnak, fásultságnak, vagy bizalomnak volt-c nagyobb szerepe, abban az engedékenységben, melyet a magyar polgári közvélemény az állami főhatalom megoszlásának akuttá vált helyzetével szemben tanúsított. Az azonban kétségtelen, hogy várakozások és reménykedések tompították el az alkotmányos érzés berzenkedéseit. Ugy látszott, hogy a törvényhozás üleme s az élet menete között mélv szakadék keletkezett s ha már a törvényhozás úgyis törvénnyé kovácsolja a kormánynak minden szándékát, egy időre talán nélkülözni fogja tudni az ország a törvényhozásnak ezt a mechanikus munkáját. Egy hónapja annak, hogy a kormány »pótolta a magyar alkotmány hiányosságát« s a szükségrendeleiekhez nyúlt. Megvallottuk akkor s megvalljuk most is: nem tudjuk ellenőrizni, hogy á salus rei publicae nevében kibocsátott rendelkezésekre szükség volt-e. Azt azonban világosan látjuk mi is, de világosan látja a magyar termelő munka minden elfogulatlan" tényezője, hogy az azóta megtett intézkedések s kibocsátott rendeletek majdnem mindegyike a rendelettel érintett foglalkozási ág, termelő csoport, vagy társadalmi réteg széleskörű elégedetlenségét keltetle fel. A felhatalmazási törvény alapján gazdasági és hiteldiktatura gyakorlásához kapott a kormány jogot. Csak a nemzet kockán forgó legnagyobb értékei, a gazdasági életünk folytatásának, vagy összeomlásának problémája tehették indokolttá a törvényhozási államhatalomnak a végrehajtó hatalom kezelőire való ruházását. Azonban nemcsak a törvénvhozás felELŐFIZETÉSi Havonta Helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3-60. uuimidttrn 6*40 pengő. Egyes szám éra hélkHznap IO, vasár— és Ünnepnap '£-4 llll. HIT' deléiek felvétele tarlta szerint. Megjelentik hCtfA kivételivel n«i»nntn re"«jel M»iii«m—11———•——M hatalmazásának, hanem a törvényhozás felhatalmazása alapján kibocsátott rendeleteknek is méltóaknak és arányban állóaknak kellene lenniök azoknak az időknek követelményeivel, melyeknek rendkívülisége és nagyrnéretüsége könnyítette meg a törvényhozói főhatalom átszállását. A rendeletek a részletintézkedések tömegeiben, ahelyett, hogy egypár nagyvonalú, erőteljes, kifelé és befelé egyformán bizalmat sugárzó intézkedéssel terelnék vissza a munkát és-életet legalább az elhagyott sínpárokra. Mit használ az, ha a rendőrbiróságok elmerülnek majd a rájuk szakadó munkában, de egyetlen szünetelő üzem nem kezdhet hozzá a munkához s a munkanélküliek szomorúan önkéntes hadseregének létszáma egyetlen sorkatonával sem fogyatkozik meg. Párisban lélrejöli a megegyezés az 5 millió fonlos kölcsön ügyében A kincstár! legyek egy év múlva járnak le Páris, augusztus 14. A MTI. jelenti: A magyar követségen ma délután letrejőtt a mágyar kincstári jegyek kibocsájtására vonatkozó megegyezés. A kibocsájtásban Magyarország, Franciaország, Svájc Hollandia és Olaszország vesznek részt. A kibocsájtás összege 5 millió font, amelynek legnagyobb részét Franciaország jegyezte. A kincstári jegyek egy év múlva járnak leLondonból jelentik: A magyar kölcsön tárgyalásairól szóló hirek élénk figyelmet keltettek a Cityben. Az esti lapok kiemelik, hogy a tőzsdén a magyar 7.5 százalékos népszövetségi kölcsön a kedvező hírekre feltűnően javult. Az ->Economist* megállapítása szerint az a tény, hogy a bankok hajlandók résztvenni a magyar kölcsön kibocsájtásában és a Németországban lévő hiteleket hajlandók meghosszabbítani, a békülékeny szeretet jele. Megjelent a kefétek felszabadításáról szóló rendelet Budapesten 17-étől, a vidéken 21-élőI lehel felmondani a betéteket A felmondási idő: három nap Szombaton életbelép az aranypengd (Budapesti tudósítónk teleíonjclentése.') A 33-as bizottság pénteken délelőtt és délután tartott ülést. Wekerle pénzügyminiszter bejelentette a tárgyalások során, hogy Párisban aláírták az 5 millió fonlos kölcsönt, majd — bár a bizottság még nem fejezte be ülését és a tárgyalásokat hétfőn folytatják — kiadták a már tegnap jelzett négy rendeletet. A rendeletek a következők: Az első számú rendelet a kefétekről a következőket mondja: !. § I. Pénzintézetek,' vagy hitelügyletekkel uzletszerüleg foglalkozó "egyéb cégek budapesti telepeinél vezetett folyószámlán, vagy csekkszámlán, továbbá e telepek által kiállított takarékbetéti "könyvön alapuló zárlatkővetelést az 1931. évi augusztus 17-ik napjától kezdve fel lehet mondani. A vidéki székhellyel bíró pénzintézettel és céggel szemben fennálló folyószámlán, csekkszámlán, vagy takarékbetéti könyvön alapuló zárlatkövetelések, úgyszintén budapesti pénzintézetek és cégek vidéki fiókjainál vezetett folyószámlán, vagy csekkszámlán, továbbá a fiókok által kiállított takarékbetéti könyvön alapuló zárlati követelések az 1931. évi augusztus hó 21-ik napjától Jcezdve mondhatók fel. A felmondás ideje három nap, amelybe a felmondás közlésének napja nem számit be. Az itt megállapított felmondási idő eltelte előtt a követelések kifizetését teljesíteni nem szabad. . II. Ha a felek megállapodása a felmondási, vagy rendelkezési jogot az előző bekezdésben meghatározott mértéken túlmenően korlátozza, a felek megállapodása az irányadó. A felek megállapodásuktól eltérhetnek, kivéve folyószámlán, vagy csekkszámlán alapuló oly követelés tekintetében, amelyek határozott időre leköttettek. Ilyen követelésből a kikötött idő letelte előtt kifizetést teljesíteni, vagy a jogosult egyéb rendelkezéseit (például átutalást) foganatosítani nem szabad. III. A pénzügyminiszter rendelettel fogja megállapítani azt az időpontot, Í::::elvtől kezdve az első bekezdésben megállapított felmondási kötelezettség és a második bekezdésben a lekötött folyószámlákra és csekkszámlákra meghatározod korlátozás megszűnik, 2. /. Az 1. § első bekezdésében szabálvozott háromnapos felmondási időre me<j*