Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-14 / 184. szám

SZeOEO. SxerHcsztOség Somogyi ucca 22.1.cm Teleion: 23>33.' Kiadóhivatal, külc»őnk()nyviAr «s legylroda Aradi ucca S. Telelőn: 13-00. - Nyomda r LHw Upót ucca l'J. Teleion : ÍÍ6-34. Távirati él levélcím Délmaovaronzéa Szenei. Péntek, 1931 augusztus 14 Ara ÍO fillér VII. évfolyam, 184. szám ELÖFIzeTÉs: Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3-00. ktlltiSldtln 0'40 pengO. - Egyes szém éra hétknz. nap ÍO, vasér- és Ünnepnap 24 >111. Hir­detések telvétele tarlla szerint. Megje­lenik hétlA kivételével nnoontnrenqel Az aprópénz Vannak közkeletű ostobaságok, amelyek ellen rendeletekkel és fenyegető jellegű rendszabályokkal védekezni nem lehet. Az ilyen ostobaságok közé tartozik az apró­pénznek, az ezüst pengőnek és a még ap­róbb váltópénznek a forgalomból való el­vonása, rejtegetése. Az ilyesmit hiába tiltja a kormány, hiába mondja, hogy külön detektivcsoport fogja a váltópénzre [lege­tőket ellenőrizni. Minden rendelkezés ha­tástalan, amig a közhangulat nagyobb ér­ték sl tulajdonit a fémpénznek, mint a bankjegynek és amig a közönségnek köz­gazdaságilag iskolázatlan része a papírtól való menekülésben látja saját válságának megoldását. Az ilyen eljárással szemben az egyetlen védekezés a minél szélesebb körben való felvilágosítás és megmagya­rázása annak, hogv nemcsak a köznek, de saját magának éráeke ellen is cselekszik, aki a takarékoskodásnak ezt a beteg for­máját választja. Hogv miért lehet ezt ilyen apodiktiku­san állítani, annak nagyon egyszerű a ma­gyarázata. Péhznek vagy igazi pénzhelyet­tesitőnek tekinteni csak azt a valamit le­het, aminek megvan a tökéletes belső ér­téke. Ez a tökéletes belső értéke csak az aranynak és az arannyal vagy aranyér­tékkel fedezett bankjegynek van meg. A váltópénz csak kisegítő eszkőz a kisfor­galom lebonyolításában: csak arra való, hogy vissza tudjunk adni, ha nem kerek összegekről van szó és hogy ki tudjuk egyenlíteni az eladásoknál és vételeknél felmerülő különbözeteket, önálló értéke sem az ezüst-, sem a nikkel- és réz­váltópénznek nincs. Az értéket csak az ál­lam hatalmi szava adja meg, amely kü­lönböző nagyságú kerek fémdarabokra rá­veri az érték jelzést és a közönséget ezek elfogadására készteti. Nyilvánvaló "z. mi­helyt meggondoljuk, hogy az ezüst pen­gőnek, amelyet most egyesek bizonyos tév­hitből kiindulva eltüntetni igyekeznek, a belső, fémértéke nem több tizennégy-tizen­hat fillérnél. Alig hihető, hogy bárki is ennek a töredékértéknek a kedvéért akar­ná az ezüst pengőt, vagy pláne a nikkel­váltópénzeket elrejteni. De mondjuk, hogy a rejtegetőknek iga­?uk van. Tételezzük fel a legrosszabbat, hogy a pengőt — nem az ezüst pengőt, hanem a másikat, a magyar állam törvé­nyes fizető eszközét — komoly veszede­lem fenyegeti. Tegyük fel, ami teljesen el­képzelhetetlen, de amiről a malom alatt lehetőség formájában beszélnek, hogy le­bélyegzik a pénzt és elveszik husz százalé­kát. Mít mentett meg akkor az, aki el­rakta az ezüstöt és a még kisebb váltó­pénzt? Semmit, csak megnehezítette a for­galom lebonyolítását és "azt a természetes drágulást mozdította elő, amely mindig bekövetkezik, ha az aprópénz eltüöik a forgalomból. Ilyenkor ugyanis mindenki kénytelen az összegeket kikerekiieni és hogv ez a kikerekités az eladó részéről mindig felfelé történik, azt magyarázni teljesen felesleges. A másik körülmény, amelyet senkinek sem szabad szem elől téveszteni, az, hogy egy olyan devalváció, amely indokolttá tenné a papírtól való menekülést és az aprópénz rejtegetését, nem is következhe­tik be. Ezzel legkevésbé sem a magyar kormány pénz- és hitelpolitikájáról akar­juk az elismerő oklevelet kiállítani, hanem egyszerűen megállapítjuk azt, hogy a Ba­selben székelő Nemzetközi Fizetések Bankjának egyik főfeladata a különböző államok valutáris viszonyainak figyelem­mel kisérése és a közbelépés ott, ahol a valuta állékonyságát komoly veszedelem fenyegeti. Ha a pengő elbukóban volna is, ezt nem engedhetnék meg azok az orszá­gok, amelyek mint hitelezők vannak ér­dekelve a magyar pénz jóságában és ér­tékállandóságában. Ismételjük, ezek olyan feltételezések, amelyeket csak azért vetettünk fel, hogy az aprópénzrejtegetés teljes abszurditá­sára rá lehessen mutatni. Akinek még ez sem elég, annak egy harmadik lehetősé­get ajánlunk a figyelmébe. Aprópénzre feltétlenül szükség van, mert a forgalom nem nélkülözheti. Mi történik azonban akkor, ha a rejtegetési mánia széles ará­nyokat ölt és az aprópénz tényleg eltű­nik a forgalomból? Mert aprópénz nél­kül a gazdasági élet nem lehet meg, a kormány kénytelen lesz uj fémpénzt ve­retni. Megteheti azonban, hogy másforma pengőt veret, mint a mostani és a mos­tanit, amely már ugvis eltűnt, egyszerűen kivonja a forgalomból. Ez esetben — is­mét olyan eset, amelynek bekövetkeztére nem számítunk, de mint lehetőséget fel­említjük — a rejtegetők tizennégy-tizenhat fillérért eladhatják régi pengőjüket és kezdhetik az uj, pengő értékű pengő rej­tegetését. A világért sem akarjuk azt mondani, hogy a gazdasági viszonyok rózsásak vol­nának. Igenis szükségesnek látjuk azon­ban hangunkat felemelni és a felvilágo­sítás szavát intézni a közönséghez olyan jelenségekkel szemben, amelyek senkinek sem használnak, de tömérdek kellemet­lenséget okoznak és megnehezitik a vál­ságból való kibontakozást. Aláírás előtt áll az ötmillió fontos kölcsön ügye Amerikában kétmillió (ont érték0 kincstári utalványt helyeznek el Még nem közölték a pénzforgalmi rendeleteket - A 33-as bizottság pénteken ufabb ülést tart Rendelel készül a bankbetétek felszabadításáról és az aranypengöröl CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) A 33-as bizottság csütörtökön ült össze, hogy meghallgassa a kormánynak a pénz­ügyi és gazdasági helyzetről szóló beszá­molóját és foglalkozzék azokkal a rende­letekkel, amelyeket a szerda éjszákai mi­nisztertanács készített elő. A bizottság a délelőtti és délutáni ülésen letárgyalta a kormány által előterjesztett rendeletterve­zeteket. A rendeleteket azonban az eredeti tervtől eltérőleg a pénteki hivatalos lapban nem közlik, mert pénteken délelőtt a bizottság újabb ülést tart és ennek az ülésnek a befejezése után a Budapesti Közlöny rendkívüli ki­adásban fogja a kormány publikálni a rendeleteket. A tervbe vett betétfelszabaditás és az aranypengő bevezetésén kivi"'' intézkedik arról is, hogy. a kereskedelmi áruforgalom megkönnyítéséről gyakorlati intézkedése­ket tartalmazó rendelet is megjelenjen. A 33-as bizottság tagjai megelégedéssel fogadták azt az autentikus hírt, hog$ az Ötmillió fontos külföldi köl­csön perfektuálás elötl áll és hogy a legújabb hírek szerint remény van arra is, hogy a közeljövőben ezen tulmenőleg az amerikai Egyesült Álla­mokban kétmillió font értékű kincstári utalványok kihelyezése válik lehetővé. A bizottság pénteki ülésén politikai kö­rökben elterjedt hirek szerint Bethlen is felszólal és e felszólalás keretében fogja bejelenteni a külföldi kölcsön perfekluá­lását. Négy rendelet Délben a -Budapesti Értesítőd a kő­vetkező jelentést adta ki: A 33-as országos bizottság mai ülése iránt rendkivül nagy érdeklődés nyilvá­nult meg, miután a kormány jelezte,- hogy a mai ülésen részletes tájékoztatást nyújt az államháztartás mai helyzetéről és is­merteti a kibontakozás terveit is. A dél­előtti ülés Wekerle Sándor pénzügymi­niszter expozéjával és a miniszterelnök felszólalásával telt el. A bizottság a kor­mány előterjesztéseit a délutáni folytató­lagos ülésen vitatja meg. A kiadott hivata­los közlemény csak arról számol be, hogy a kormány a bizottság elé terjesztette a legközelebbi napokban kiadandó rende­leteit. Jól informált helyről ugy "értesültünk, hogy Wekerle Sándor pénzügyminiszter négy rendeletei terjesztett a 33-as bizottság elé és mind a négy rendelet holnap, de legkésőbb hol­napután megjelenik. Az első rendelet augusztus 15-i hatály­lyal felszabadltta a bankbeléteket, még pedig Budapesten háromnapos, a vi­déken pedig egyhetes felmon­dóssal, A felmondási idő azért szükséges, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom