Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-11 / 155. szám

MAGYAROKSZAG SZEGED. Szerkeiztö>«g: Somogyi uccn 1.esm. Telefon: 23-33. • KJadúhlvatal, kOleMtakOnm&r és legylroda • Aradi ucca S. Telefon: 13-OS. .» Nyomda t LHw Unói ucca 19. Telefon: Téniratl é» levélcím Délmagyaronzéq S /eged Szombat, 1931 Julius II Ara 16 fillér VII. évfolyam, 155. szám EIŐFIZETés: Havonta helyben 3.20 vidéken é* Budapesten S'flO, kUIIflldHa 6*40 pengd. -» Egyes siém Ara hétkHinap 16, vosér- é» Ünnepnap 2-4 tllL Hírdeiések telvéiele tarifa siertnl. Megfelenlk héttrt kivételével n^n. tnp rentie) Rendelkezésre állás - tízezer pengőért A jujiusi közgyűlés megszavazta annak 9zl milliós kölcsönnek meghosszbbitását2 amit a város a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól az elmúlt évben vett fel. Eddig a város évi nyolc százalékot fizetett a tartozása után, most azonban évi tiz és fél százalékot fog fizetni. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank évi két és fél százalékkal emelte fel, népiesen s az igazságot szemléletesebben kifejezve: csapta fel a kamatot. Ebből a két és fél százalékból másfél százalékot a bank a Nemzeti Bank kamatlábemelése cimén igényel, egy százalékot pedig — '-rendelkezésre állás-- jogcímén. Ez nem vicc, rendelkezésre állás cimén követel a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a várostól erre az évre tizezer pengőt, »rendelkezésre állás* cimén vesz ki a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a város élni már alig tudó polgársága zsebéből tizezer pengőt. Beszélhetnénk arról is, hogy a Tébe-bankok elhatározása szerint a, Nemzeti Bank másfél százalékos kamatemelést nem hárítják át az adósokra, a Tébe-bankok megállapodtak ábban, hogy ebből a másfér százai ékből csak háromnegyed százalékot hárítanak át az adósaikra, beszélhetnénk arról is, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank nem emelte fel másfél százalékkal a betéti kamatot, de másfél százalékkal 'felemelte a város, kamatját s ezenfelül még egy százalékkal rendelkezésre állás jogcímén. Vannak nagy hotelek, melyet azt a módot is »üzembe vették*, hogy "s kiszolgálásért* is felszámítanak valamit az elfogvasztott ételek és italok árán felül, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank most, mint előkelő hotelek fizetőpíncére veszi kezébe a ceruzát és rendelkezésre állás cimén t;~ezer pengőt fizettet meg-ennek a halódó -s árosnak halódó polgárságával. ~ " .-. Példátlan e* az eset és példátlannak kellett volna rá a válasznak is lenni. A közgyűlés -csak-feszengett, csak sziszegett, a közgyűlés tagjai csak szítták a fogukat, — de mit tehettek volna, kénytelenek voltak megszavazni a kölcsön meghosszabbitását, kénytelenek voltak megszavazni ezt a »rendelkezésre állás« cimén követelt tizezer pengőt. Mert a város kényszerhelyzetben van, a város nem mondhatja egvetlen hitelezőjének sem azt. hogy visszafizetem a kölcsönt, a város kénvtelen szorult helyzetében hitelezőinek étvágyát kielégíteni. 4 bíróság nem ítélné meg ezt a tiz és fél százalékos kamatot a bíróság nem is a jó erkölcsökbe, de a törvénybe ütközőnek tekinti a nyolc százaléknál magasabb kamatkötést. Igaz. hogy a kereskedővel szemben a kamatkorlátozásnak nincs helye, de a város nem kereskedő, a város — ahogy mondani szokták — erkölcsi testület, a várossal szemben a tíz és fél százalékos kamai kikötése törvénytelen. A város szorult helyzete lehetővé teszi a Pesti Majypr Kereskedelmi Banknak, hogy tizezer pengőt ilyen módon vegyen ki a város polgárságának zsebéből, de ez a körülmény még súlyosabbá teszi n bank magatartásának megítélését. Más gondolatok, más törekvések és más eszmék lesznek most úrrá a föld kerekségén mindenütt, nem pedig az a - ahogyan finoman mondják: — gestio, hogy szorult adósból hogyan lehet még több fizetést kivenni. Az adóst támogatni kell, hogy fizetni tudjon, nem pedig súlyosítani a terheit, hogy összeroskadjon alatta. Ez a tizezer pengő — ez a szegedi HooverakciÓ, A Pesti'Magyar Kereskedelmi Bank pályázott a város betéteire s a közgyűlés részesítette is betétben ezt a bankot. Jól tudjuk, hogy ennek a ténynek kevés financiális hasznát látják a bankok. De a bankok presztízsből mégis súlyt helyeznek arra, hogy városi betétet kapjanak. Nem az lett volna-e az első méltó válasza a városnak erre a két és fél százalékos kamatemelésre, hogy a város törvényhatósága megváltoztatja, határozatát, megbélyegzi ezt a magatartást s ezért nem ad betétet a kamatot két és fél százalékkal emelő banknak. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Szegeden is folytat üzleti tevékenységet s egyetlen fillérrel nem járul üzleti tevékenységének hasznából a város terheinek viseléséhez. A szegedi bankok súlyos összegeket fizetnek a városnak azért, mert Szegeden üzleti tevékenységet folytatnak, de a fővárosi bankok szegedi fiókjai számára ingyenes vadászterület e? a város. S hogy ezen a vadászterületen még a nemes vaddal is hogy bánnak el s hogyan bánnak el tilalmi időben r— mert a szorult helyzet tilalmi idő —, azt most leplezetlenül mutatta meg a rendelkezésre állásért a másfél százalékos kamatemelésen tul tizezer pengőt követelő bank. Megjelent az ul boletta-rendelet A boletta ára: 10 pengő. — A termelő 6 pengős szelvényt kap, 4 pengő a kincstár Illett. - 5 pengővel adől kell fizetni, 3 pengő a gazdának fut, f leibelép a llszttorgalml adóváltság Budapest julius 10. A MTI jelenti: A hivatalos lap szombati száma közli az egyes, gabottanemüek értékesítése érdekében Szükséges intézkedésekről szóló . rendeletet, melyek tartalmáról tájékozásul iTét^kés helyről a következőket közlik: — A mezőgazdasági termények világpiaci árának nagymértékű csőkkenése az egész világon azzal a veszéllyel fenyegeti a mezőgazdiaságot, hogy a föld jövedelmezősége megszűnik. A kereslet és kínálat viszonyánál fogva nálunk a gabonaárak egész a világpiaci árakig lesüllyednek. Ez ellen védekezni kell, A védekezésnek már a mult évben az 1922 : XII. tc. alapján azt az útját választottuk, hogy belső vámjellegű szolgáltatással törhettük meg a gabonát. Tavaly, amikor a törvény életbe lépett, elegendőnek látszott méíermázsánkint 3 pengő. Sajnos, a tavaly óta, különösen a gabonanemüek ára olyan nagy mértékben csökkent, hogy ma már a tavalyi rendelkezések változatlan fenntartása még azt az összeget sem biztosithatja a gazdának, amennyibe a gaJbonanemüek termelése kerül. Gondoskodni kellett tehát arról, hogy halhatósabb segítség utján nagyobb árat érjünk el, hogy a mezőgazdazság veszteség nélkül tudjon doígozni. A tavajy életbe léptetett rendszer nagy általánosságban , betöltötte célját. Nem volt tehát ok arra, hogy ez esztendőben más uton keressük a megoldást, — mondja az illetékes hely magyarázata. — A most kibocsátott rendelet rendszere lényegében azonos a tavalyival. Eltérés főkép abban van, hogy tavaly azoknak a kiadásoknak fedezetét, amelyeket a kivitelre kerülő gabona és liszt után kellett fizetni, külön adókból szereztük be, mig az idén arra az álláspontra helyezkedett a kormány, hogy a kiviteli térítéseket is magából a gabonajegy árából kell megszerezni. Ezeknek az alapelveknek szem előtt tartásával az uj gabonaér tékesitési rendelet a múlttal szemben a következő eltéréseket mutatja; — A gabonajegy árát a rendelet 1(1 pengőben állapította meg. Ebből a termelő 6 pengős szelvényt kap, a mutatkozó 4 pengő különbőzet arra. szolgál, hogy a külföldre történő buza- és lisztszállitásoknál a világpiaci ár, helyesebben az illető ország piaci ára és a gabonajeggyel terhelt magyar gabonaár közt mutatkozó különbség megtéríthető legyen. A 6 pengős szelvényből 3 pengő az idén is, mint tavaly, a termelő adót Hozására számolandó el, a másik 3 pengőt pedig a gazda készpénzben kapl'i vissza. Ha adótartozása nincs, az egész szelvény értékét készpénzben kapja meg. — Arra való tekintettel — folytatf* a hivatalos közlés —, hogy a gabonajesy 10 pengős 4r*bál 4 pengő a kincstárt Illett meg, szigorúbb rendelkezéseket kellett életbe lépten! azirányban, hogy zabon a jegy nélkül ne vásároljon senkí gabonát Gabonajegy nélkül a következők jogosultak a malomban gabonát vámőrlésre beszállítani: 1. a gazda annyit, amennyi háztartásának Céljaira szükséges; 2. a mezőgazdasági cselédek, munkások annyit, amennyi a saját háztartásuk szükségletét fedezi; 3. a lelkész, tanító, vagy az egyház más alkalmazottja, továbbá községi alkalmazottak a nekik javadalmazás cimén kiszolgáltatott gabonából annyit, amennyi háztartásuk szükséglétét fedezi; 4, a föld haszonbérbe adója a haszonbér fejében neki kiszolgáltatott gabonából annyit, amennyi a saját és alkalmazottainak háztartására szükséges; 5. a malom a vámőrlés dija fejében neki kiszolgáltatott gabonából annytt amennyi a saját és a malom alkalmazottainak szükségleteire elegendő. — A rendelet az eddig érvényes lisztforgalmi adó helyébe, amely fehér lisztnél a liszt árának 10 százaléka, a fekete lisztnél pedig 3 százaléka volt, egységes kulcsu lisztforgalmi adóváltságot állapit meg, amelynek alapja a megőrölt gabona mennyisége, 1 métermázsa után 2.50 pengő lisztforgalmi adóváltságot állapit meg a rendalet. A rozs után lisztforgalmiadót nem kell fizetni— A vásárolt gabonából gabonalevei nélkül őről'etni nem lehet. A gabonalevél 4 pengős értéke a kincstár birtokába jut mindazoknál az őrléseknél, amelyek nem tartoznak az előbb felsorolt kedvezményezett kategóriákba. » — A malmok szigorú szabályokkal köteleztetnek rendes könyvvezetésre. Mint a mult rendeletnél, ugy most is a kereskedőknél, malmoknál, pékeknél és egyéb feldolgozó iparosoknál lévő gabonaés lisztkészletet be kell JJÍen' ni és a már megszerzett 3 pengős gabonaleveleket 10 pengős gabonalevelekkel kell olyan mádon kicserélni, hogy a már megszerzett gabonalevél 3 pengős értéke beszámíttassák, illetve megtéríttessék. A készletet az 1931 julius 11., szombal éjfélkor meglévő maajnylségben kelt bejelenteni. — A gabona behozatalakor meg kell fizetni a gabonajegy 10 pengős értékét. Ennek a 10 pengős értéknek megfelelő összeget akkor is meg kell fizetni, ha nem a gabonát, hanem az abból előállított őrleményeket, illetve más árukat; kenyeret, lakarmányliszlet, vágott tésztát, tarhonyát k»méa •'-iH i